h i r d e t é s

Gyűlölet a Covid idején: menekült- és magyarellenesség Romániában

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam

Gyűlölet a Covid idején: menekült- és magyarellenesség Romániában

2022. január 17. - 11:30

 

Az ellenséges, gyűlölködő attitűdök a pandémia kitörése után rövid idő alatt állandósultak Romániában, derül ki egy friss jelentésből.

A kép illusztráció! - Forrás: Romania Insider

A romániai nyilvánosságban, a sajtóban, a közösségi médián és a politikai nyilatkozatokban a idegengyűlöletet és az ezzel összefüggésben álló gyűlöletbeszédet vizsgáló elemzésből kiderült, hogy a pandémia ideje alatt a leggyakoribb célpontok a menekültek, a magyarok és a más etnikai származású politikusok voltak.

 

A vizsgálat egy öt ország emberi jogi szervezeteit összefogó nemzetközi csoport munkája, a Nyílt kód a gyűlöletmentes kommunikációért (The Open Code for Hate-Free Communication, Op:Code), amely Észtországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Spanyolországot és Romániát vette górcső alá.

Az idegengyűlölet és gyűlöletbeszéd Romániai jelenségéről az Active Watch egyik munkatársa, Ionuț Codreanu állította össze az elemzést, amelynek következtetése az, hogy 2020-ban a szélsőséges nacionalista idegengyűlölet diskurzusa jelentősen felerősödött, aminek egyrészt a világjárvány a kontextusa, másrészt az, hogy bekerült a parlamentbe egy szélsőséges nacionalista párt, az AUR.

A gyűlölet társadalmi kontextusa

Megjegyzik, hogy bár Románia marginálisan érintett a 2015 óra tartó menekültválságban, a közösségi médián megjelenik a gyűlöletbeszéd a menekültek ellen, amely főként negatív sztereotípiákkal, történelmi és kulturális előítéletekkel operál. Az idegengyűlölet a korábbi felmérések adataiban is látható, például 2015-ben a menekültek fogadását és Romániában való letelepedését 65 százalék ellenezte, míg 2016-ban már a lakosság 85 százaléka nem egyezett volna bele.

A negatív tendenciák ellenére kevés politikus szólalt fel közvetlenül a bevándorlás ellen, kivéve a Egyesült Románia Párt (PRU), amely a 2016-os parlamenti választásokon sem érte el a küszöbértéket, hogy bekerüljön a parlamentbe. A következő évek kérdőíves kutatásaiban szintén megjelenik a bevándorlókat, a menekülteket és a muszlim embereket érintő ellenszenv a lakosság körében, viszont még nem túlzottan jelentős mértékben.

2020-ban viszont bekerült a parlamentbe a szélsőjobboldali AUR párt, amely a család, az egyház és a nemzeti szuverenitás konzervatív programját képviseli, majd a világjárvány alatt erőteljes nacionalista és rendszerellenes diskurzussal nyert teret a nyilvánosságban, vehemensen támadva a Covid-19 miatt bevezetett intézkedéseket. A járvány a lakosság körében megnövelte a félelmet, elmélyítette a társadalmi polarizációt, aminek hatásaként számos olyan üzenet jelent meg, hogy „kifelé az idegenekkel” az országból: azaz minden ami nem „tisztán román” (etnikai származás, nemzetiségi hovatartozás) az célponttá vált az ultranacionalista és euroszkeptikus diskurzusban. Példaként említhetnénk a romániai magyar politikusokat, de Raed Arafatot, Klaus Johannist vagy Dominic Frtitzet is.

A temesvári humanitárius válság

2020 végén Temesváron egy humanitárius válság alakult ki a járvány közepette, amikor annyi menedékkérő érkezett az országba, hogy kezelni, elhelyezni és ellátni a hatóságoknak nem volt kapacitásuk. Létezett azonban egy civil összefogás a helyzet enyhítésére, viszont a menekültellenes idegengyűlölet hulláma is megerősödött.

A román közösségi média felhasználók rengetegszer a gyűlöletbeszéddel kommentálták a temesvári helyzetet – ami egyébként jól ismert a magyar kommentelők között is – akik szerint a menekültek „terroristák”, „lágerbe kell zárni őket”, „nem jöhetnek ide”, illetve „nemzetáruló”, „hazaáruló” az, aki támogatja őket, legyenek ezek a hatóságok vagy a civil szervezetek.

A jelentés megjegyzi, hogy a kommentek egy része – bár idegengyűlölő aspektusai vannak – egy társadalmi félelemből származik és szándékát tekintve a hatóságok felé megfogalmazott kritika.

Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a többi már nem értelmezhető így, mivel nagyon gyakran és nagyon intenzív gyűlölettel jelentek meg olyan kontextusban, amikor más országok menekültproblémáiról szóltak a hírek (Szerk. megjegy.: a legutóbbi a belorusz-lengyel határnál történő humanitárius válság volt ilyen). Ezek többsége arról szól, hogy: „nincs mit keressenek muzulmánok az EU-ban”, „Európában nem kellenek vallási, etnikai és szexuális kisebbségek”.

Az ilyen tendenciájú idegengyűlölő diskurzus jellegzetessége, hogy az Európai Uniót, vagy a menekülteket tiszteletben tartó államokat úgy láttatja, mint amely veszélyezteti a „román nemzeti szuverenitást”, azaz nyugatellenesek és euroszkeptikusak. A jelenséget a magyar olvasóknak nem kell ismertetni, hiszen Magyarországon ezt a vonal nem a csak közösségi média kommentszekciójában jelenik meg, hanem kormányzati ideológiaként.

Magyarellenesség

A romániai idegengyűlölet másik célpontjai a romániai magyarok, amely szintén szorosan kapcsolódik a nacionalista diskurzus felerősödéséhez. A jelentés szerzője megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy az ország lakosságának 6 százaléka magyar, és a jelenlegi Romániában élő kisebbségnek ezeréves történelme van, folyamatosan jelen vannak olyan részrehajló témák, amelyek polarizálják a társadalmat, és amelyeket a romániai és a magyarországi populista politikusok előszeretettel kihasználnak.

A legtöbb feszültséget a magyar kisebbség kulturális és/vagy területi autonómia diskurzusa eredményezi, vagy a különböző politikusok és közszereplők román-magyar viszonyát taglaló nyilatkozatai. Az utóbbi években az Országos Diszkriminációellenes Tanács több politikust, műsorvezetőt és fociklubbot szankcionált olyan gyűlöletbeszéd miatt, amely a romániai magyar közösség ellen irányult.

Ebben a beszédben folyamatosan megjelenik a „bozgor” pejoratív megbélyegző jelző, és a „kifelé az országból a magyarokkal” toposza. Az elemzés szerzője a magyarellenesség kapcsán megjegyzi, hogy egy 2018-as felmérésben a románok 53 százaléka jelezte, hogy nem tartják megbízhatónak a (romániai) magyarokat.

„Idegen ügynökök”

Az utóbbi években a Covid-19 járvány okozta társadalmi válság katalizálta a szélsőjobboldali nacionalista diskurzust, a közösségi média az összeesküvés-elméletek fórumává vált, amelyek közül számos tele van idegengyűlölettel.

Ebben a kontextusban azok a döntéshozók, akiknek az etnikai származásuk vagy a nemzetiségük nem román, a gyűlöletbeszéd célpontjai lettek. Annak ellenére, hogy ezek a személyek romániai vagy európai állampolgárok, úgy voltak bemutatva, mint „idegenek”, akik „orvosi diktatúrába” vagy „globális diktatúrába” sodorják az országot.

Az egyik ilyen célpont dr. Raed Arafat államtitkár volt, aki az egészségügyi válság kezelésében kiemelt szerepet játszott. Számos korlátozó intézkedést ő jelentett be vagy magyarázott a sajtónyilvánosság előtt, amire rengeteg ellenséges és gyalázkodó visszajelzés érkezett, aminek elsődleges apropója az orvos és államtitkár etnikai származása (palesztin-szír) és a vallása („nem keresztény”). Számos ilyen megszólalás nem csak az emberi méltóságot sértette, vagy a gyűlöletbeszéd fogalmát merítette ki, hanem rasszizmusba is átcsapott.

A Covid-válságban az idegengyűlölet jelensége számos esetben nem állt meg a gyűlöletbeszédnél, hanem intenzitása révén egyenesen fenyegetéssé és erőszakra való felbujtássá alakult. A jelentés szerzője megjegyzi, hogy szerencsére ezek a fenyegetések és felbujtások ténylegesen csak nagyon ritkán váltak tettlegességgé, annak ellenére, hogy az ellenséges-gyűlölködő attitűdök a pandémia kitörése után egy évre, azaz 2021-re, állandósultak.

A jelentés részleteiben nem tér ki arra, hogy ez a típusú idegengyűlölet Klaus Johannis államelnökre, a RMDSZ magyar politikusaira, a magyar származású Ludovic Orban volt miniszterelnökre, továbbá Temesvár német polgármesterére hogyan terjedt ki – mivel „nem tiszta románok” –, de példákkal ezt is illusztrálja, ahol a szász és a német származásúak gyakran „náciként” jelennek meg.

 

Példaként az egyik komment szerint: „Adja Isten, hogy azok, akiket megöltetek a kórházakban, éjjel és nappal kísértsenek titeket, ne tudjatok enni, ne tudjatok aludni, váljatok zombikká ti démonok, akik tönkreteszitek az országot, amelynek az élére egy német náci, egy muzulmán és egy magyar állt, akiket nem érdekel a mi országunk. Démonok, démonok, démonok.”

Nem nehéz beazonosítani, hogy az itt kiemelt idézetben az „idegen” „démonok” triásza Johannisból („német náci”), Ludovic Orbanból („magyar”), és Raed Arafatból („muzulmán”) áll.

Utóhang: romaellenesség, antiszemitizmus, szexuális kisebbség ellenesség

Ugyanakkor hozzátehetjük, hogy az Active Watch munkatársa által jegyzett jelentés nem fest teljes képet a pandémia alatti időszakban felerősödött idegengyűlölet-tendenciáiról.

Például említésre sem kerül a romákat érintő gyűlöletbeszéd-hullám, pedig egy 2020-ban közölt felmérés szerint a bevándorlókat követően őket éri a legerősebb ellenszenv Romániában. Az is elmondható, hogy a roma közösségek a járvány terjedése kapcsán gyakran szerepeltek bűnbakként a romániai sajtóban, esetenként a politikusok is negatívan nyilatkoztak róluk, ami a kommentszekciókban erőteljes gyűlöletbeszédet generált.

Szintén kimaradt a jelentésből az antiszemitizmus kérdése, amelynek egyik jellegzetes új megjelenési formája a burkolt holokauszt-relativizálás volt, ami szerint az oltásellenes mozgalmak képviselői és tagjai úgy állították be magukat, mint egy „orvosi” holokauszt áldozatait. Ennek a jelenségnek a tetőpontja az volt, amikor az AUR párt egy közleményben jelezte, hogy szerinte a holokauszt nem kellene tantárgyként bekerüljön az iskolai oktatába, inkább nacionalizmust erősítő tantárgyak kellenek.

Továbbá meg kell említeni, hogy a vizsgált időszakban a szexuális kisebbségek elleni gyűlöletbeszéd is jelen volt, ami egyrészt a szexuális nevelés kötelező iskolai bevezetése kapcsán jelent meg, majd a 'gender-elmélet' oktatásának a betiltására tett kísérletek jeleztek. Emellett a romániai magyar közösségben a magyarországi „gyermekvédelmi” törvény és népszavazás erdélyi tematizálásában erősödött fel, majd (a némileg) módosított magyarországi törvény Romániában való előterjesztése kapcsán. Szintén ide kapcsolódik, hogy a romániai magyar történelmi egyházak is deklaratívan az emberi méltóságot a házasság fogalmához kapcsolták, amely szintén kirekesztő és gyűlöletkeltésre alkalmas kommenteket eredményezett.

Mint korábbi vizsgálatok is kimutatták, a romániai magyarság, annak ellenére, hogy mint etnikai kisebbség, kénytelen harcolni a szélsőjobboldali ultranacionalista idegengyűlölettel, nem érzékenyebb a jelenségre, mint a romániai többségi társadalom. Ennek egy szemléletes példája volt a „ditrói incidens”, amikor a magyar részről tapasztalható volt egy menekültellenesség, amit a román sajtó egy része magyarellenes felhangokkal tematizált. Az erdélyi idegengyűlölet nemcsak a menekültekre vonatkozik, hanem igencsak jelentős a romaellenes gyűlöletbeszéd jelenléte is.

 

Horváth-Kovács Szilárd / Transindex


 

Kommentek

h i r d e t é s