h i r d e t é s

Ha a tulajdon Allahé, felszabadít, de ha az enyém, akkor rabság

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Ha a tulajdon Allahé, felszabadít, de ha az enyém, akkor rabság

2020. március 09. - 16:52

A Badri ütközet számos tanulságának egyike a tulajdon és ember viszonyában ad útmutatást. Ez az az ütközet, amit a Muszlimok nem sokkal Medinába való menekülésük után vívtak. Quraish, Mekka támadó törzse la akart számolni az éppen megtelepedő, erőtlen Muszlim közösséggel, akiknek egyetlen rendezőereje a hitében rejlett. Sem felszerelése, sem tulajdona, vagyona nem volt. Mindent hátrahagyva jöttek el otthonaikból. És hiába a háromszoros túlerő Quraish részéről és hiába a fegyverzet, tapasztalt hadvezetés, a gyenge, felkészületlen Muszlim had győzedelmeskedett Allah (SWT) támogatásával.

Megszépíttetett az embereknek szeretete az asszonyoktól származó élvezeteknek, utódoknak, halmokba halmozott aranynak, ezüstnek, billogzott lónak, jószágnak, és földnek. Ezek az Evilági élet gyönyörei, de Allah! Nála az igazi viszonzás.

Íme, itt a következtetés: „Ne keresd a földi vágyakat és viszonzást. Keress menedéket Allahban.” Badr jól példázza Allah Erejét és Létét. Emberi számítás szerint lehetetlen lett volna a Muszlimoknak megnyerni ezt a csatát. Azonban az Ő segítségével minden lehetséges, ha a követők eltökéltek. Aki beilleszti magát Allah univerzális tervébe, akár egy mozaikszem, az győzni fog. Aki olyan tervet akar megvalósítani, ami nem illeszkedik Allah Univerzális tervébe, az elbukik.

Sokan vannak úgy, hogy a tulajdonlásban biztonságot vélnek. Ha bebiztosítják magukat birtokkal, házzal, vagyonnal nem érheti őket meglepetés. Ez azért van, mert a birtoktárgyak vonzanak. Azt sugallják, hogy vedd el, tedd magadévá azokat, kövesd az érzést, amit birtoklásuk jelent és biztonságot érzel. De nem ez következik be. Ha nem szabunk határt a birtoklási ösztönnek, egy láncreakció indul be, ami azt eredményezi, hogy nem az ember uralja a szerzési vágyat, hanem az uralja az embert. Maga a szerzés indukál újabb szerzést, másrészt a tárgyak, javak törvénye adja életünk játékszabályát és nem az a szabályozás, ami minket a vagyontárgyak felé emel. Azok lesznek felettünk.

Már csak azért élünk dolgozunk, hogy fenntartásuk költségeit fizessük, adózzunk utánuk és valahogy kompenzáljuk veszteségeinket, ha kárt okoznak. Mert a kár az beáll, csak idő kérdése. Ugyanis a tulajdon mindig irigységet szül. Aki látja, az akarja. Hazug emberek vesznek körül, hazug előírások fosztanak ki, hazug szerelmek tesznek koldussá. Ha ez bekövetkezik és újra beáll a vagyontalanság, rájövünk, hogy a gazdagság nem saját tulajdonaink megszerzésében, kisajátításában van, hanem abban, ha Allah tulajdonát tartjuk magunknál, az Ő törvényeit követve. Ha ezt tesszük, sosem ér kár, veszteség. Ha semmink sincs, csak egy „letét Allahtól”, akkor vagyunk a leggazdagabbak.

Allah törvénye nem engedi, hogy egy vagyontárgy vegye át az uralmat bárki fölött. Egy vagyon, tulajdon dolga a szolgaság. Az is Allahot szolgálja. Ember kezében féktelenné válik, akár a megbokrosodott ló. Feladata, hogy javakat biztosításon gondoskodásként minden teremtmény számára.

Ha nem ezt látod a gyakorlatban, akkor nem Allah törvényei szerint mennek a dolgok.

Tudom, ettől még éhezel, gyerekednek nem telik ruhára, az öregeknek gyógyszerre. De talán valamit javasolhatok. Ne kergess álmokat. A valóságot bízd Allahra. Akármilyen nehézségben vagy, ne veszítsd el bizalmadat Benne. Ne kéregess, ne húzz le másokat, ne próbálj szélhámoskodni, rövidtávú átverésekkel pénzt szerezni, mert ezek a bevételek úgy mennek el, ahogy jöttek. Értelmetlenül. Inkább rendezd kapcsolataidat magad körül. Szelektálj. Az élősködőkkel szakíts, a jószándékúakkal, akikkel gondolatokat tudsz cserélni építő jelleggel, azokat tartsd meg. Zárd le a negatív kapukat és nyisd meg a pozitívokat. Ki fog cserélődni környezeted és meglátod, hogy csupán kapcsolataid rendezésével gondjaid nagy része megoldódik. Mert szegény ember nincs. Ha jó irányban nyitsz, Allah törvényeit lépteted életbe és te is élvezheted azt a kapcsolatrendszer, gondoskodást, amit környezeted nyújthat. Ehhez ne „felcimkézett” kapcsolatrendszert válassz aszerint, hogy muszlimoke, vagy sem, mert csalódni fogsz. Ne a vagyon vonzzon be téged sehova, mert az csalóka. Egy vagyonos ember nem azért gazdag, mert ad, hanem azért, mert elvesz. Azt nézd, hogy hol működik Allah törvénye! Hol gondolkodnak társadalmi elosztásról úgy, ahogy a Korán írja? Meg fogsz döbbenni! Legtöbb esetben nemhogy nem muszlimok, hanem nem is vallásosok. Mert Allah sosem ott van, ahol Rá hivatkoznak, bábként kezeli őt, hanem ott, ahol meg sem említik talán, de programja működteti a szíveket. Tanulj meg szíveket látni és ne csak szavakat hallani, akkor kijössz a bajból.

"Az iparos (iparkodó) szegény ember boldogabb, mint egy tétlen gazdag ember", Henry Ward Beecher

Címkék: