h i r d e t é s

Hatalmas folyót fedeztek fel az antarktiszi jég alatt

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Hatalmas folyót fedeztek fel az antarktiszi jég alatt

2022. november 04. - 12:09

Mintegy 460 kilométer mélységben hömpölyög, és hosszabb, mint az Egyesült Királyság egyik legfontosabb vízi útja, a Temze.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

A tudósoknak mindenféle változót érdemes figyelembe venniük akkor, amikor az Antarktiszon próbálják megjósolni a globális felmelegedésével járó jégveszteséget. Ezentúl azonban nem hagyhatják ki ezekből a számításokból azt a hatalmas folyót sem, amely mintegy 460 kilométeres mélységben folyik a jég alatt, ráadásul hosszabb, mint az angliai Temze. Szakértők szerint az újonnan felfedezett vízi út és mellékágai jelentősen befolyásolhatják a felette lévő gleccserjég áramlását és olvadását.



A radarvizsgálatok egy rejtett folyót tártak fel az antarktiszi jég alatt. - Forrás: Nature Geoscience, 2022

Körülbelül 4,3 méterrel emelné meg a tengerszintet

A mindeddig ismeretlen hatalmas folyót felfedező kutatók olyan légi radaros felmérések kombinációját alkalmazták, amellyel "átláttak" a vastag jégrétegen, miközben modellezni tudták a vízáramlást. A vizsgált terület magában rejti az Antarktisz keleti és nyugati jégtakaróiból származó jeget is, ahonnan a víz a Weddell-tengerbe ömlik.

A tanulmány alapjául szolgáló régióban elegendő jég található ahhoz, hogy körülbelül 4,3 méterrel megemelje a tengerszintet

– mondta Martin Siegert gleccserkutató, az angliai Imperial College London munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az, hogy ebből a jégből mennyi és milyen gyorsan olvad el, összefügghet azzal, hogy mennyire csúszós a jég alapja; az újonnan felfedezett folyórendszer szintén erősen befolyásolhatja ezt a folyamatot.

A tudósok már régóta tisztában vannak azzal, hogy a jégtakarók alatt víz folyik. Ez kétféleképpen történhet: a geotermikus hő és a súrlódás megolvaszthatja a jégtáblákat a gleccser talapzatában míg a mély hasadékok – az úgynevezett moulinok – a felszíni olvadékvizet vezethetik le a gleccser aljáig. Ez utóbbi

SOKKAL INKÁBB AZ ÉSZAKI-SARKVIDÉKEN ÉS GRÖNLANDON FORDUL ELŐ, AHOL NAGYOBB A JÉGVASTAGSÁG SZEZONÁLIS ELTÉRÉSE.

Nature Geoscience tudományos folyóiratban publikált, új tanulmány szerint az Antarktiszon elég olvadás történhet a jégtakarók tövében ahhoz, hogy jég alati folyók képződjenek. Ezek a nagynyomású édesvízcsatornák viszont felgyorsíthatják a jég olvadási folyamatát, mivel a gleccser alapja kevésbé lesz stabil azon a ponton, ahol találkozik a tengerrel.

Szezonálisabbá válhat a jégtakaró

Míg a szakemberek egyre pontosabb méréseket végeznek azzal kapcsolatban, hogy mennyi jég olvad el az északi és a déli sarkon, addig az olvadást előidéző folyamatok egyre bonyolultabbá válnak. Az itt tett felfedezések viszont segíthetnek jobban megérteni a mögöttes folyamatokat, ami azt jelenti, hogy a jövőben pontosabb modellek készülhetnek a jégveszteségről.

Korábbi tanulmányok a jégtakarók szélei és az óceán vize közötti kölcsönhatást vizsgálták, hogy meghatározzák, hogyan néz ki pontosan az olvadás folyamata

– mutatott rá Neil Ross, a Newcastle-i Egyetem glaciológusa. – Egy olyan folyó felfedezése azonban, amely több száz kilométerre  nyúlik be a szárazföld belsejébe és megáltoztatja  e folyamatok egy részét, azt mutatja, hogy nem érthetjük meg a jég olvadását anélkül, hogy figyelembe ne vennénk az egész képet: a jégtakarót, az óceánt és az édesvizet.

A kutatók úgy látják, ha az olvadás mértéke tovább növekszik az Antarktiszon és a nyarak is elég melegek lesznek ahhoz, hogy felszíni olvadást okozzanak, az jelentős hatást gyakorolhat a már meglévő, rejtett folyókra, és potenciálisan szezonálisabbá teheti a jégtakarót, ahogy azt Grönland esete is mutatja.

EZEK A TÉNYEZŐK VISZONT EGY ÚGYNEVEZETT VISSZACSATOLÁSI HURKOKHOZ VEZETHETNEK, AHOL MAGA A TOVÁBBI OLVADÁS MÉG GYORSABB JÉGVESZTESÉGET EREDMÉNYEZ.

Ennek egyik módja a mélyvízi áramlások megjelenése, melyek hatására a jég gyorsabban mozog, nagyobb súrlódást és még nagyobb olvadást okozva.

A tudomány csak most kezdi megérteni, hogy egész vízrendszerek léteznek odalent, amelyeket hatalmas folyamhálózatok kötnek össze. (Origo)


Kommentelne? Kattintson ide!

h i r d e t é s

Clicky