h i r d e t é s

Hogyan működött Orbán és Simicska médiabirodalma?

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Hogyan működött Orbán és Simicska médiabirodalma?

2015. február 20. - 09:49
0 komment

A Kreatív több mint nyolcvanezer közbeszerzési és reklámozási adat elemzése után kiszámolta, leírta és lerajzolta, hogyan épült fel és működött az előző Orbán-kormány alatt Simicska Lajos médiabirodalma.


Nagyobb méretért kattintson a képre!

Mennyi pénzt költöttek? Hogyan folyt magánzsebekbe több tízmilliárd adóforint? Kik üzemeltették a rendszert? Gyurcsányék vagy Orbánék voltak a mohóbbak?

Az elmúlt több mint fél évben hónapokat töltöttünk azzal, hogy átböngésszük az Orbán-kormány közbeszerzéseit és elemezzük reklámozási gyakorlatát. A Corruption Research Center of Budapest segítségével 102667 cellányi közbeszerzési adatot és a Kantar Media adatbázisában szereplő 629730 cellányi reklámköltési adatot vizsgáltunk meg, ezután leírtuk és vizualizáltuk, hogyan épült ki és működött olajozottan az előző Orbán-ciklusban a teljes magyar médiát átalakító, adófizetői pénzt magánzsebekbe juttató média- és reklámipari korrupciós modellre hasonlító rendszer.  


Nagyobb méretért kattintson a képre!

Az elsőre bonyolultnak tűnő gépezet legfontosabb célja a kormányközeli média hízlalása és állami pénz kivétele volt. amelynek legnagyobb haszonélvezői az elmúlt hetekben kegyvesztetté váló Simicska Lajos és kiterjedt üzleti kapcsolatai voltak.


Nagyobb méretért kattintson a képre!

Mindez nagyjából eddig is ismert volt, most azonban adatokkal is bizonyítva lett a tudatos pénzmozgatás, pontosan látható, mikor melyik médiacég járt jól és kiket próbáltak ellehetetleníteni.


Nagyobb méretért kattintson a képre!

A Kreatív a szöveges elemzés mellett 45 interaktív ábrán teszi elérhetővé bárki számára a 2010-2014 közötti közbeszerzési és a 2006-2014 közötti reklámköltési adatokat. A cikk ingyenes, mindenki számára elérhető, az adatbázis pedig böngészhető.

A legfontosabb tények:

  • A kommunikációs közbeszerzések teljes összegének közel felét egy induló mellett, vagyis verseny nélkül osztotta ki az állami szektor az előző kormányzati ciklusban.
  • Minél több pénzt lehetett elvinni egy közbeszerzésen, annál kevesebb volt az induló.
  • A teljes összeg közel kétharmadát mindössze három ügynökség nyerte meg: az I.M.G., a Vivaki és a Bell & Partners. Közel háromnegyedét pedig öt ügynökség.
  • A legtöbb pénzt nyerő tíz ügynökség/média között hat olyan van, amelyeknél kormányzati, vagy a kormánypárt gazdasági hátországához köthető kapcsolat mutatható ki.
  • Azokban a médiatípusokban, amelyekben a kormányközeli üzletembereknek tulajdonosi érdekeltségük van, vagy amelyekben van olyan médium, amely a kormányhoz lojálisnak mondható (napi- és hetilapok, plakátcégek, rádiók, televíziók), ott az állami szektor, illetve az általuk választott médiaügynökségek a hirdetési pénzek túlnyomó többségét kormányközeli médiumokban költötték el.
  • Az, hogy az állam a hozzá hűséges médiacégeket hirdetéssel támogatja a korábbi Gyurcsány-Bajnai kormányoknál is kimutatható, azonban ilyen aránytalanság és állami piactorzító hatás korábban nem volt jellemző.
  • Számos olyan médiacég van, amelynél olvasottsági/nézettségi/látogatottsági adatok nem igazolják az állami reklámköltést, vagyis azok a médiacégek is bőven kaptak állami hirdetéseket, amelyeket csak nagyon kevesen néztek, olvastak, hallgattak.

A Kreatív elemzése itt érhető el >>>

További információk:
Bátorfy Attila
e-mail: [email protected]
tel: +36-1-430-4574

Román Balázs
e-mail: [email protected]
tel.: +36-1-430-4555