A hitelminősítő szerint akkor lennének gyakorlati következményei ezeknek a vitáknak, ha középtávon sem sikerülne megegyezni a helyreállítási alap forrásairól. - írja a Portfolio

A kelet-közép-európai régió gazdasági és hitelminősítői kilátásait értékelte szerdán a Standard & Poor’s, a hitelminősítői szakemberei egy online eseményen beszéltek. Kiemelték, hogy a régió gazdaságai a koronavírus-válságban ellenállónak bizonyultak és gyorsabban álltak talpra, mint a fejlett gazdaságok, ennek oka pedig részben a gazdaságpolitika nagyobb rugalmassága volt.

A globális inflációs veszéllyel kapcsolatban az S&P szakértői úgy vélekedtek, hogy az árak megugrása nagyobb részt átmeneti, nem beszélhetünk stagflációs veszélyről. Kiemelték, hogy a jelenlegi infláció mintegy 50 százaléka az energiaáraknak köszönhető, a fogyasztói árak nagyrészt az év végére normalizálódhatnak.

A régió hitelminősítéseivel kapcsolatban Karen Vartapetov, az S&P alelnöke azt hangsúlyozta, hogy nem számolnak azonnali nyomással, amit jelez, hogy a legtöbb ország kilátása stabil. Kérdésre válaszolva külön kitért Magyarország és Lengyelország esetére, melyeknek egyelőre nem sikerült megállapodniuk az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap forrásairól. Vartapetov alapesetben arra számít, hogy a következő hónapokban lesz megegyezés, ugyanis ez mindenkinek az érdeke. Két dolgot emelt ki, amiért ezek a viták egyelőre nem voltak hatással a két ország besorolására:

• Magyarország és Lengyelország is tett lépéseket annak érdekében, hogy kezelje az uniós források elmaradását, jelentős tartalékokat halmoztak fel, illetve a fiskális politika ellensúlyozza a folyósítások késését.
• A két ország esetében az intézményi kiszámíthatatlanság, az unortodox lépések már eddig is szerepet játszottak a minősítésekben

A hitelminősítő szakembere a pesszimista forgatókönyvről is beszélt:

AKKOR GONDOLNÁK ÁT A KÉT ORSZÁG JELENLEGI BESOROLÁSÁT, HA A FORRÁSOK KÖZÉPTÁVON IS ELMARADNÁNAK, 2022 VÉGÉIG, AKÁR 2023-IG SEM SIKERÜLNE MEGEGYEZNI, ILLETVE EZEK A VITÁK NEGATÍV HATÁSSAL LENNÉNEK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSRE ÉS A KÖLTSÉGVETÉSRE.

Ez alapján még legalább egy évig nem kellene aggódnunk, azonban Vartapetov azt is hozzátette, hogy Magyarország és Lengyelország esetében is 2022 első negyedévében várható a következő előre tervezett felülvizsgálatuk, amikor részletesebben megvizsgálhatják ennek a kockázatnak a realitását. (Portfolio)