Juncker 16 pontja - részletek
Egy tizenhat pontból álló tervezetet küldött Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a vasárnapi brüsszeli migrációs csúcs résztvevőinek a dpa német hírügynökség szerint. Úgy tudják, hogy a csúcson részt vevő országok diplomatáinak ez alapján kellene kidolgozniuk egy közös nyilatkozatot, amelyet az állam- és kormányfők aztán vasárnap fogadnának el.
Az Európai Bizottság elnöke szerdán javasolta a rendkívüli csúcstalálkozót, amelyre Ausztria, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Németország, Görögország, Románia, Szerbia és Szlovénia állam kormányfője kapott meghívást - írja az index.hu.
Rajtuk kívül ott lesz az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, a miniszteri tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg vezetője, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosa is. A találkozón az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) és az unió határőrizeti ügynöksége, a Frontex is képviselteti magát.
A brüsszeli rendkívüli migrációs csúcs célja a bizottság korábbi közleménye szerint az, hogy az érintett országok megállapodjanak olyan "operatív következtetésekről", amelyeket azonnal meg lehet valósítani. Jean-Claude Juncker tizenhat pontos tervezetéből a dpa német hírügynökség nem ismertetett részleteket.
A Der Spiegel című hírmagazin internetes oldala és a Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap szombati kiadása több részletet is kiszivárogtatott a tervezetből.
- A térség országai nem engedik át a menekülteket határaikon a szomszédos államok beleegyezése nélkül.
- Szlovénia határainak őrizetét 400 külföldi határőrrel, illetve rendőrrel segítenék.
- A migránsok útvonalán fekvő országok a tervezet szerint vállalnák, hogy növelik a menekültek ideiglenes befogadására szolgáló kapacitásukat.
- A menekültstátusra nem jogosultnak minősített bevándorlók kitoloncolása gyorsulna
- Azok a migránsok, akik nem regisztráltatják magukat az útjukon elsőként érintett uniós tagországban, elesnének attól a joguktól, hogy ideiglenesen befogadják őket az unióban.
- Javítanák az információcserét, a tagállamoknak a találkozó után 24 órán belül meg kellene nevezniük az ebben illetékes kapcsolattartókat.
Szerbia például Horvátországgal ellentétben nem tagja az EU-nak, ezért az információáramlástól jelenleg el van vágva. Szerbia eddig a területére belépő menedékkérők nagy részét regisztrálta, de ezeket az információkat nem adta tovább a szomszédos Horvátországnak, írta a Der Spiegel.