Kampányfogászat
Karácsony miniszterelnök-jelölt.
A két árnyékpárt (Párbeszéd, LMP) és a véglegesen a kis pártok közé evezett MSZP, három önmagában és együtt is jelentéktelen mozgósító erejű formáció újdonsült közös miniszterelnök-jelöltje és a tanácsadói zseniális ötlettel népfrontosították a főpolgármester kampányát, az ellenzéki előválasztási derbin.
E húzással megsokszorozták Karácsony támogatóinak hangját, feltehetően körét, együttműködést kínálva mindenkinek, aki a "99 százalékba" tartozónak érzi magát, nyilvánvalóan az ingadozókat, kevésbé nyilvánvalóan a többi ellenzéki párt híveit is célozva a pártok (főképpen az MSZP) fölötti összefogással.
Mert ezzel a pofonegyszerű – pártok fölött állok! – húzással hatalmas előnyt szerzett a csak egy-egy párt által támogatott ellenjelöltekkel, így a fő riválissal, és valószínű egyetlen komoly kihívójával, Dobrev Klárával szemben is.
(Másik előnye, a többiekhez képest mérhetetlenül nagyobb publicitás, sajtófigyelem.)
Dobrev néhány napja indult, meglehetősen rámenős kampányát e pillanatban Karácsony bejelentése el is fújta, mint a szél.
Karácsony húzását célszerűnek tartom, még akkor is, ha ezzel a többieket más súlycsoportba utalja.
Pont az a lényeg ugyanis, és a jelek szerint ezt ismerte föl, hogy az ellenzéknek pártok fölé, különösen egy-egy (bármelyik) párt fölé kell építkeznie, ez hozhatja meg a "világbékét" az ellenzék sorai, főként szavazói közé. Hogy ne egymás ellen hadakozzanak!
Jó! Persze az előválasztás egyik (titkolt) célja e pártok közti erőviszonyok tisztázása.
De, egy határon túl a fontosabb cél felé kell fordulniuk: megbuktatni, megverni Orbánt és a Fideszt.
E húzással bevonzhatja a civilszervezetek/kezdeményezések körét és támogatóit is, kiket nagy hangú ígéretek ellenére az ellenzéki pártok nem rohantak bevonni az együttműködésbe.
(Kevés kivétellel, és e kivételeket is inkább tanácsadóként, mint jelöltként, konkurenciaként fogadják.)
Ez a legkisebb pártok támogatását élvező Karácsonynak elemi érdeke.
Kérdés persze, hogy az első üdvözlő megnyilvánulások után érdemben hogyan fog erre reagálni a – legalábbis a miniszterelnök-jelöltség ügyében lépéshátrányba került – többi párt.
Igaz, eddig is nyilvánvaló volt (számomra legalábbis), hogy amennyiben jelölteti magát, messze ő a legesélyesebb.
Pozíciójánál, ismertségénél, az elmúlt két évben nyújtott teljesítményénél fogva (miközben a hatalmas munka, amit Dobrev Brüsszelben végez, a többi ellenzéki EP-képviselővel együtt, a szó mindkét értelmében kevésbé látható, kézzelfogható a közvélemény számára).
A miniszterelnök-jelölt, Orbán kihívójának személye Karácsony indulásával, és annak profi módjával szerintem eldőlt. Nagy kérdés, hogy a hendikepp, mely a többi pártot éri, éreztetni fogja-e hatását a képviselői helyeken való jelöltállításra, és magára az előválasztásra.
És itt jön a képbe egy téma, mely sokakat foglalkoztat, és mely aggályoknak, félelmeknek Mérő László adott hangot legutóbb: mi van, ha a Fidesz megtrollkodja az előválasztást, és a számára kedvezőbbnek tűnő jelöltet hozza be.
A matematikus Mérő számtani példán mutatja be, hogy erre bőven lenne módja!
Egyetértek!
Már a javaslatával nem, miszerint megfigyelőkkel kéne biztosítani a "nem a közösséghez tartozó" szavazók távol tartását. A módszer célszerűtlen, kivitelezhetetlen és egyben ijesztő is.
Magyar György vissza is utasítja (nagyjából ugyanezen érvekkel – helyesen). Egyben azonban a fürdővízzel együtt a csecsemőt is kiönti (ahogy ezt ilyen esetekre Engels szellemesen megfogalmazta), mondván ugyanis, hogy a veszély nem valós, legalábbis minimális, hiszen honnan tudhatná előre Orbán, hogy ki a számára kellemesebb, illetve ellenkezőleg, veszélyesebb jelölt, kit kell tehát betolni a dobogó legfelső fokára.
Hát, kedves Magyar György, mondjuk a kajászószörcsögi hármas számú választókerület esetén ez feltehetően így van! De általában nem!
Miért nem?
Minden pártnak vannak favorit-jelöltjei, biztos befutónak tűnő, vagy pártbéli/közéleti szerepük miatt feltétlenül győztesnek várt indulók, akik veresége (szavazatszám-fordító trollodással, vagy anélkül) megrázkódtatást fog okozni/okozna a pártnak, és ez kihathat az együttműködésükre.
Nem beszélve arról, hogy egy-egy ilyen fiaskó, kisebb súlyú kihívó indulása a választáson, előnyös a kormánypárti jelölt számára is.
Ami pedig a miniszterelnök-jelölteket illeti, egyértelmű, hogy Orbán számára minden kihívó jobb, mint Karácsony!
Ha egyébként nem is akar beavatkozni, amit kétlek, Karácsony lekörözése az előválasztáson szerintem nem kérdésesen alapvető érdeke a Fidesznek. Másodlagos haszonnal: mint főpolgármestert is fájón érintené.
A probléma elhárítása azzal az érvvel tehát, hogy a dolognak nincs jelentősége, igencsak gyenge lábakon áll.
Más kérdés, hogyan lehet/ne a beavatkozás veszélyét kiküszöbölni, vagy mérsékelni?
Erre nincs válasz. Legalábbis nekem nincs. De úgy látom, a hozzáértőknek sincs. Talán emiatt a hessegetés. Erről viszont a homokba dugott fejek jutnak eszembe.