h i r d e t é s

Kapunyitási pánik: Hogyan kerüljük el?

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam

Kapunyitási pánik: Hogyan kerüljük el?

2019. július 08. - 13:43

 

A fiatal, most 18-23 évesek érdeklődési köre rendkívül színes és széleskörű. 

Illusztráció: MTI Fotó: Balázs Attila

A kapunyitási pánikkal való megküzdésük így a munka világára vetítve számos szektor és alszektor közüli választás elé állítja őket, amikor nem tudják, hogy merre van az arra. Virág Viktor a MADS - Márton Áron Iskolaszövetkezet Igazgatósági tagja szerint 

A diákként eltöltött évek alatti munkavállalás nagy mértékben segíti a fiatalok pályaorientációját, hiszen már fiatalon sok inger éri őket és könnyebben tudnak dönteni arról, hogy mi tetszik és mi nem tetszik nekik.

A kapunyitási pánik az élet első negyedének végén található sajátos krízisállapot, mely a fiatalok egyik legnagyobb ellensége lehet. A kapunyitási pánik alatt konkrétan azt az állapotot értjük, amikor a fiatalok nehezen találják saját útjukat, nem tudják hogyan válhatnának azzá az önálló felnőtté, akivé vélt vagy valós, külső és/vagy belső elvárások alapján szeretnének.

A munkavállalás a felnőtté válás gyökeres része és gyakori kérdésként merül fel, hogy a szektorok között és azon belül is melyik területen, milyen cégnél, melyik osztályon, mit is szeretne csinálni a fiatal. Már ha a pontos terület meg is van akkor is nehéz döntés például, hogy multinál vagy a KKV szektorban szeretné-e először kipróbálni magát munkavállalóként.

A diákmunka bár a többségnek csak rövidebb távú, néhány hónapos elköteleződés, sokat segíthet a pályaorientációban. A munkával töltött idő lehetővé teszi, hogy releváns benyomásokat szerezzen a munkavállaló a vállalat hangulatáról, a munka milyenségéről és ezzel segítse későbbi önmagának a döntést. Érdemes emiatt már akár 16 éves kortól is több területen pár hónapot eltölteni, hogy minél több tapasztalatot szerezve ne jelentsen komoly gondot az ideális munka és munkahely kiválasztása

– mondta Virág Viktor.

Mindeközben a vállalatok számára is megéri diákokat alkalmazni. Eddigi tapasztalataink szerint a diákmunka során pozitív tapasztalatokat szerzett fiatalok, szívesen térnek vissza a már kipróbált és bevált helyre, már főállásba dolgozni. A cégek ez esetben jelentősen könnyíthetnek a toborzási folyamaton és csökkenthetik a vele járó költségeket, valamint a betanítás is egy jóval gördülékenyebb folyamattá válik.

 – tette hozzá Lator Sándor, a MADS Iskolaszövetkezet elnöke.


 

h i r d e t é s