h i r d e t é s

Ki tarthat jogszerűen igényt a megszűnt cég fennmaradt követelésére?

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Ki tarthat jogszerűen igényt a megszűnt cég fennmaradt követelésére?

2019. május 28. - 13:37

 

Számos cikk született azzal kapcsolatban, hogy milyen lehetőségeink vannak hitelezőként, ha egy végelszámolás alatt álló cégtől próbáljuk behajtani követelésünket.

Illusztráció: pixbay.com

Ritkán hallani azonban arról, hogy a megszüntetett társaságnak marad fenn az adós által sem vitatott követelése, például túlfizetésből eredően, amelyhez a törölt cég volt tagjai próbálnának hozzájutni. Az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjének, dr. Nedeczky Katalin segítségével annak járunk utána, hogy milyen lehetőségeink vannak egy ilyen helyzetben.

Milyen esetben fordulhat elő, hogy egy cég úgy kerüljön megszüntetésre, hogy követelése marad fenn?

Például abban az esetben, ha a megszűnt cég vagyonfelosztási határozata tételesen tartalmaz, nevesít valamely túlfizetést felosztható vagyonként, azaz arról a vagyonfelosztás során rendelkeztek, de valamely oknál fogva, így például az egyszerűsített végelszámolás szoros törvényi határidejére tekintettel hamarabb került a cég törlésre a cégjegyzékből, mint a túlfizetés kiutalásra kerülhetett volna, vagy a végelszámolási feladatokat ellátó ügyvezető nem intézkedett a követelés rendezéséről a cég törlése és a bankszámla megszüntetése előtt. A másik lehetőség, amikor arról nem is rendelkeztek a megszüntetéskor, mert a tagok nem tudtak a vagyonelem társasági tulajdonba tartozásáról.

Milyen esetben van lehetősége a megszűnt cég volt tagjának a társaság törlése után fellelt cégvagyonhoz való hozzájutásra?

Ha a cégbíróság részére benyújtott vagyonfelosztási javaslatot, és határozatot az igénylő rendelkezésére tudja bocsátani, amelyben a vagyonelem nevesítve szerepel, úgy a felmerült követelését megfelelően tudja igazolni. Ekkor lehetőség van a követelés adós által történő, jogszerű kiegyenlítésére a törölt cég volt tagja, mint igénylő részére.
Ha tehát a vagyonfelosztási határozat tételesen tartalmazza, nevesíti pld. a túlfizetést felosztható vagyonként, az kiadható, azzal, hogy az adósnak célszerű a végelszámoló vagy a végelszámolási feladatokat korábban ellátó ügyvezető felé fizetni. Azért nekik, ügyvezetőnek, és nem az alapító tagnak - hívja fel a figyelmet a szakértő - mert a végelszámolás során a vagyonkiadás lebonyolítására - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”) vonatkozó rendelkezései szerint - a végelszámoló (egyszerűsített végelszámolásnál pedig a végelszámolóként funkcionáló ügyvezető) köteles. Azaz, a vagyonkiadás lebonyolítása az ő feladata, kötelessége, és felelőssége.

Mit lehet tenni, ha a vagyonfelosztási javaslat nem tartalmazza a megszűnt cég fennálló (és nem vitatott) követelését?

Ha a vagyonfelosztási határozat beazonosítható módon, tételesen nem nevesíti a felmerült követelést felosztandó/kiadandó vagyonelemként, illetve, ha arról a megszüntetés során tényleges rendelkezés nem történt, úgy szakértőnk álláspontja szerint kifizetése sem lehetséges. A végelszámolással ugyanis, mint jogutód nélküli megszűnéssel törölt cégnek a volt tagja, tagjai nem válnak a megszűnés folytán a cég jogutódjaivá.
Ha a megszűnt cég vagyonfelosztási határozata egyáltalán nem tartalmazza, nem nevesíti a követelést felosztható vagyonként, akkor nemperes vagyonrendezési eljárást kellene indítania az igénylőnek a követelése megtérülése érdekében.

Véleményünk szerint a törölt cég vagyonához tartozott mindazon vagyoni elemek, amelyek átadása a végelszámolási eljárás keretében nem történt meg, csak ilyen vagyonrendezési eljárás keretében adhatók át a volt tagoknak, mivel a végelszámolás jogutód nélküli megszűnést jelent, így a megszűnt cég volt tagja nem tekinthető a megszűnt cég jogutódjának

- emeli ki az act legal szakértője.

A vagyonrendezési eljárás egy olyan, a Ctv. által szabályozott eljárás, amely a végelszámolás lefolytatását követően fellelt vagyontárgyak helyzetének rendezésére szolgál. Az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja, valamint mindazok kérhetik, akiknek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik.

Szükséges azonban felhívni arra a figyelmet, hogy nem egységes a bírósági gyakorlat a tekintetben, hogy pénzkövetelés is ilyen eljárás tárgya lehet-e.

– mondja el dr. Nedeczky Katalin.

A hatályos szabályozás ugyanis az eljárás tárgyaként a megszűnt cég valamely „vagyontárgyát” nevesíti, ellentétben a korábbi „vagyon” fogalomhasználattal. A „vagyontárgy” fogalom-meghatározását azonban a Ctv. nem tartalmazza. Szakértőnk álláspontja szerint a Ctv. szerinti vagyonrendezési eljárás a megszűnt cég vagyonához tartozó pénzkövetelésre is lefolytatható, hiszen a kötelmi természetű pénzkövetelés is a megszűnt cég vagyonához tartozott.

Egyes bírósági határozatokban megjelenő, a vagyonrendezési eljárás ettől szűkebb értelmezése azt eredményezné, hogy a törölt cég vagyonához tartozott, utóbb előkerülő, nem dolog tulajdonjogában megtestesülő vagyontárgyak (főként követelések) ugyan a volt tagokat illetnék meg, a volt tagok azonban az őket megillető vagyoni jogosultságuk érvényesítésére – egyéb megfelelő eljárás nélkül – nem lennének képesek. 

Az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője összegzésképp elmondta, hogy amennyiben a cégbíróságra benyújtott vagyonfelosztási határozat tételesen nem nevesíti a követelést, a volt tag csak a vagyonrendezési eljárásban hozott bírósági végzés alapján tekinthető jogszerű igénylőnek, mivel a jogutód nélkül megszűnt cég volt tagja nem vált a megszűnés folytán a megszűnt cég jogutódjává.

 


 

h i r d e t é s