h i r d e t é s

Kiderült, miért nem használ az árstop

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Kiderült, miért nem használ az árstop

2022. január 20. - 11:45

 

Egyszerre igaz, hogy hiteles az éves 5 százalékos inflációs adat (amit mérnek) és érezzük, hogy ennél jobban emelkedik a mindennapi megélhetésünk költsége – állítja Belyó Pál, a KSH volt elnöke, a Policy Agenda kutatási igazgatója. Szerinte a kormány által bevezetett árstop a fogyasztói kosár összetétele miatt nem alkalmas az infláció megtörésére.

A kép illusztráció! - Forrás: koronavirus.gov.hu

Az utóbbi hónapokban több kutatás is azt mutatta, hogy a megélhetési költségek emelkedése lett az első számú probléma az emberek szerint. A növekvő infláció a választási kampány egyik fő témája, erre reagált a kormány a benzin, illetve egyes élelmiszerek árstopjával.

Belyó Pál, a KSH volt elnöke, a Policy Agenda kutatási igazgatója az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában emlékeztetett arra, hogy az inflációt nemzetközi szabványok, előírások alapján számítja a Központi Statisztikai Hivatal. Annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamai között összehasonlíthatóak legyenek az adatok, még az Eurostat is ellenőrzi a folyamatot. Az emberek mégis a hivatalos inflációhoz képest nagyobbnak élik meg az árak emelkedésének mértékét, nem véletlenül.

A KSH inflációs számítása úgynevezett reprezentáns termékek árának felmérésén alapul. Ez azt jelenti, hogy többfajta szolgáltatás és áru árát mérik fel egyszerre az ország több pontján. Az adatokból összeállítanak egy vásárlói kosarat, amelynek az a célja, hogy leképezze a lakossági fogyasztásokat. Ez a kosár persze nagyon eltérhet az egyéni vásárlási szokásoktól. Például ha a hal ára jelentősen emelkedik, akkor a halat vásárlók kosarát anyagi értelemben megterheli. Sokan vannak azonban, akik nem szeretik, így nem vásárolnak egyáltalán halat, ezért az ő kiadásaik nem nőnek ettől. Statisztikai értelemben mégis átlagolják a halfogyasztást, tehát mindenkinek megjelenik a virtuális kosarában ez a termék, és így az árának változása statisztikailag mindenkinél látható. A statisztika biztosítja, hogy egységes legyen az árak mérése, ám ez könnyen magával hozza, hogy a szubjektív érzetünk mást mutat, mint amit a hivatalos statisztikai kiadványok közreadnak. Vagyis igaz, hogy hiteles az éves 5 százalékos inflációs adat (amit mérnek), és jól érezzük, hogy ennél többe kerül a mindennapi megélhetésünk. Ez a kettősség nagyon erős politikai csapda, amely minden országban hatással van a belpolitikai folyamatokra.

A kormány által legutóbb az élelmiszereknél bevezetett árstop viszont egyáltalán nem alkalmas az infláció megtörésére, mivel a 6 (+1) élelmiszer kicsi súlyt jelent az inflációs kosárban, ezért érdemben nem fogja vissza az árak emelkedését. Belyó Pál kiemelte, a fogyasztói kosárban az élelmiszerek nagyjából 20 százalékot tesznek ki. A sertéshús (nemcsak a comb, amit az árbefagyasztás érint) nagyjából 1,2-1,3 százalékot, a baromfihús 1,1-et, ahogy a tej is, az étolaj és a cukor súlya alig 0,3 százalékos a kosárban, a lisztté pedig 0,1 százalék. Vagyis ha összeadjuk, a fogyasztásnak bő 3 százalékára vonatkozó lépésről van szó, az árhatása pedig mindössze 0,1-0,2 százalékos lehet az inflációban. Arról nem is beszélve, hogy helyettesítő termékekkel megkerülhető kereskedői oldalról az árak befagyasztása – mondja Belyó Pál, aki szerint a jelentős drágulás ettől az intézkedéstől nem fog megoldódni, miközben átrendezheti az ellátási láncokat, és az import áruknak adhat terepet. A kormány három hónapos árbefagyasztási döntése így sokkal inkább kampánycélokat szolgál, mintsem a valós infláció fékezését. (Népszava)


 

Kommentek

h i r d e t é s