Lassan két kezünk is kevés ahhoz, hogy sorba szedjük az elmúlt néhány év kicsúcsosodó vitáját. Ez pedig oda vezethet, hogy kétoldalú kapcsola­taink egyre inkább elmérgesednek.

A németországi választásokra készülő Angela Merkel kancellár és Martin Schulzcal választási vitájukba is belevonták hazánkkal kapcsolatos ellenérzéseiket. Merkel magyar kormányt tette felelőssé a menekültügyben 2015-ben kialakult helyzet miatt.

– Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől, és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok

– jelentette ki kamerák előtt Merkel. Schulz hozzátette: Tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni a menekültek ellátásában.

Az Európai Bíróság több hónapig tartó mérlegelés után épp a múlt héten elkaszálta Magyarország és Szlovákia menekültkvótát támadó keresetét.

Az ügyben a Fidesz–KDNP u­niós pártcsaládja is megszólalt, az Európai Néppárt szóvivője közölte:

– Képviselőcsoportunk egységesen úgy véli, a két érintett országnak be kell tartania a szabályokat. Ez ügyben lehet, hogy születhet kompromisszumos megoldás.

A menekültválság kapcsán számos, korábban baráti országgal is összevesztünk: Christian Kern osztrák kancellár nemrégiben már arról beszélt, hogy szükség esetén meg kéne vonnia az uniónak a Magyarországnak szánt támogatásokat. Másik szomszédunkkal, Romá­niával is komoly konfliktusba kerültünk a migránspolitikánk miatt.

– Románia emberként fog bánni a migránsok­kal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal tereli­k és sorszámmal látják el őket

– jelentette ki Victor Ponta 2015 szeptemberében.

A térképen az elmúlt két év politikai csörtéit tüntettük fel, megjelölve az érintett or- szágokat és a viták témáit. A lefele mutató hüvelykujj a vitákat, a felel mutató a baráti megnyilvánulásokat jelenti.

És akkor itt van még a távozó holland nagykövet kritikája, aki miatt már-már diplomácia háború alakult ki a két ország között, majd következett a szomszédos Ukrajna, ahol a múlt héten a magyar nyelvű oktatást szüntették meg egy tollvonással.

– Ukrajna hátba szúrta Magyarországot

– kommentálta Szijjártó Péter külügyminiszter az új törvényt.

Az elcsendesedett kerítésviták után a napokban Horvátországgal is összezördültünk.

Gyarmati István diplomata szerint az EU-ban mindenki a barátunk, de a kapcsolatot mindegyik ország máshogy képzeli el, így sokan építő szándékkal fogalmaznak meg kritikákat. Mi pedig egyre keményebben regálunk.

– Emmanuel Macron francia köztársasági elnök viszont érezhetően nem szimpatizál velünk.

Árulkodó, hogy nemrégiben pél­dául találkozott a cseh, a szlovák és az osztrák kormányfővel, illetve ellátogatott Bulgáriába és Romániába is, Magyarországot és Lengyelországo­t azonban kihagyta körútja során

– mondta a Blikknek a szakértő. Sokak szerint a V4-ek közé is éket verhet az EU.

– Az unió jövőjét illetően úgy látom, már most is egy kétsebességes unió működik. Schengenhez pél­dáu­l nem minden tagország csatlakozott, Magyarország viszont aláírta az egyezményt.

Hasonló a helyzet az eurózónával is, amibe hazánkon kívül a lengyelek sem tartoznak bele, ennek következménye, hogy Csehország és Szlovákia kicsit kilóg a Visegrádi Négyekből

– magyarázta lapunknak Gyarmati.

A Mol-INA is vörös posztó lett

Legutóbb Horvátországgal sikerült összerúgni a port a magyar kormánynak. Ezúttal a Mol-INA cégcsoporttal kapcsolatos, évek óta tartó nézetkülönbségek csúcsosodtak ki.

Magyarország bejelentette, hogy nem támogatja Horvátország csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) a Mollal kapcsolatos horvát magatartás miatt.

Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfőt meglepte a döntés, és jelezte, már ma hivatalos látogatásra Magyarországra utazik, és beszélni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint Áder János államfővel a témáról.

blikk.hu