h i r d e t é s

Kiszámolták végre a járvány valódi adatait

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Kiszámolták végre a járvány valódi adatait

2020. április 03. - 17:18

 

A fertőzöttek száma könnyen hamis képet festhet, inkább a fertőzésben elhunytak számára érdemes koncentrálni - véli a német Der Spiegel.

A kép illusztráció! - Forrás: Blue Swan Daily

A politikusok, gazdasági döntéshozók és home-office-ban kényszerült szülők tömegei követik nap mint nap megbabonázva nyomon az aktuális statisztikákat a koronavírus járvány terjedéséről. A John Hopkins University naponta aktualizált adatai világszerte a politikusok döntéseinek egyik meghatározó elemévé váltak - írja összefoglalójában a Der Spiegel című német napilap. Azonban a számoknak megvannak a maguk hiányosságai. Ilyen például az, hogy átlagosan nagyjából 10 nap telik el addig, amíg egy új fertőzés megjelenik a statisztikákban.

Ennek oka, hogy a lappangási idő átlagosan 5 nap, s ehhez jön még amíg megtörténik a tesztelés, illetve megérkeznek a laboreredmények és végül megtörténik az eset felvétele a statisztikákba. A német példát nézve a lap szerint attól az időponttól kezdve, hogy egy beteg feltűnik fertőzöttként bekerül a statisztikákba, eddig nagyjából átlagosan 10 nap telt el, amíg bekövetkezett a haláleset.

A német rendszerből kiindulva a lap példát is hoz a statisztikák problémájára. Március 31-ig például Németországban 775 koronavírusos halálesetet jelentettek, s 10 nappal korábban még csak 22 213 fertőzött volt a jelentések szerint. Az ebből számított halálozási ráta 3 százalék körüli, persze ez csak egy durva becslés, s ráadásul ehhez jön még azoknak a száma, akik fertőzöttek ugyan, de vagy tünetmentesek, vagy vannak tüneteik, de nem lettek kitesztelve. A lap szerint például a németeknél ha ez a korrigált halálozási arány nem változik, akkor megbecsülhető, hogy 10 nap múlva hány haláleset lesz. A március 31-i 71 800-ból 2200 haláleset következik április 10-ig (április 2-ig 84 794 esetre 1107 haláleset jutott).

A megjelenő számok a lehetséges halálozási arányról ráadásul országról országra változnak. Olaszországban ezen logika alapján a halálozási ráta eléri a 23 százalékot, Spanyolországban pedig a 33 százalékot is  - írja a Spiegel. Magyarországon például ugyanilyen időszakokkal számolva a tünet-teszteredmény-halálozás viszonylatban az adódna, hogy az április 3-án reggel a statisztikákban szereplő 26 halálos áldozathoz a március 24-i 187 regisztrált fertőzött szám párosulna, ami közel 14 százalékos halálozási aránynak felel meg. Ha ez az arány maradna, akkor a ma reggelig regisztrált 623 esetből 10 nap múlva az következne, hogy a halálos áldozatok száma 89-re növekszik. (Ezek hangsúlyozottan elméleti számítások).

Miből adódnak a hatalmas különbségek?

Bár ezek a számítások nagyon durvák, azonban hasonlóan durva becslésekkel dolgoznak azok is, akik a járvány kínai lefolyását kívánják megérteni - mondta a lapnak Richard Neher, a Bázeli Egyetem járványkutatója. Ezek az utólagos visszaszámítások nyilvánvalóvá teszik, hogy mennyire hiányosak és kevéssé összehasonlíthatóak az aktuálisan rendelkezésre álló statisztikák. A hatalmas különbség, amely a német, spanyol és az olasz halálozási arányszámban látszik nem csak a bergamói és a madridi kórházak túlterheltségéből adódhat, hanem abból is, hogy az adott országban mennyire intenzív a tesztelés és azt milyen korai szakaszban kezdik el.

Van ráadásul egy másik jelenség is, amely a fertőzöttek számának kifejezőerejét jelentősen gyengítheti, ez pedig a tesztlaborok korlátozott kapacitása. A lap szemléletes számítással illusztrálja, hogy ha a gyanús, tesztelendő eseteke száma jelentősen meghaladja a laborkapacitást, akkor a fertőzöttek száma a statisztikákban egyre jobban el fog térni a valós adattól. Hiszen hiába érkezik mondjuk egy laborba 5 000 minta egy nap, ha csak ezer darabot tudnak egy nap kitesztelni. Ha minden nap a minták 20 százaléka fertőzött mondjuk, akkor amint eléri a gyanús esetek száma a tesztelő labor kapacitását, elkezd az új esetek száma stagnálni, ami hamis képet ad a valós helyzetről.

Nem a fertőzöttek számát kell nézni

A lap szerint ezek miatt a halálos áldozatok száma sokkal megbízhatóbb képet ad a járvány alakulásáról, mint a pozitívra tesztek eredményeinek összehasonlításai. Szerintük könnyen lehet, hogy Olaszországban sokkal magasabb volt, legalábbis eleinte, a teszteken belül a komoly komplikációval kitesztelt emberek aránya, s ezért volt magasabb a halálozási arány. Olyan országokban, mint Spanyolország vagy az Egyesült Államokban a mostani radikális emelkedés a fertőzöttek számában annak is betudható, hogy eleinte túl kevés tesztet hajtottak végre.

Ezért a lap szerint érdemes azt nézni, hogy a halálos áldozatok számának változása mennyire tart  lépést a napi fertőzések számának változásával, persze utóbbiban a 10 nappal korábbi értéket nézve. Arra a következtetésre jutnak, hogy ez nem csak Németországban, de Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban is nagyjából stimmel.
A korlátozó intézkedések bevezetések hatását a lap szerint ezért a halálesetek számának változásán keresztül érdemes vizsgálni. Ezek növekedésének üteme pedig az utóbbi napokban érezhetően lassult Olaszországban például. Ez persze nem azt jelenti, hogy a korlátozásokon már enyhíteni kellene, hiszen az összes haláleset száma így is nap mint nap magasabb, ha nem is nő olyan gyors ütemben.

A lap megjegyzi, hogy természetesen nagyon sok más tényezőn is múlik az, hogy hogyan alakul a regisztrált fertőzések számának és arányának alakulása a laborkapacitáson kívül is. Fontos például, hogy mennyire célzottan végzik az adott teszteket, vagy mennyire csak a veszélyeztetett célcsoportokra koncentrálnak. A lényeg az azonban szerintük, hogy az elhalálozások számának az alakulása 20 napos késleltetéssel adja a legjobb képet arról, hogy hatottak-e az adott országban bevezetett korlátozó intézkedések.

napi.hu


 

h i r d e t é s