Jó évet zárt a magyar gazdaság – állította néhány vezető gazdasági szakember szilveszter előtt - írja a 168ora.hu. Nincs infláció, mondták, javultak a foglalkoztatási adatok, nőtt a fogyasztás.

Vajon ez csupán a kormánynak vagy a szerencsének is köszönhető? Látszat vagy valóság?

Több elemző egy tavalyi, zártkörű konferencián információink szerint arról beszélt, hogy sok múlott a szerencsén. Például az olcsóbb nyersanyagok miatt tavaly három százalékkal több maradt a kasszában. Ráadásul a rezsicsökkentést is megsegítette Fortuna: estek a világpiaci árak. Ha nem így történik, az erőszakos árcsökkentésbe tönkrementek volna a szolgáltatók.

Az persze már a kormánynak köszönhető, hogy forintosította a devizahiteleket. Így 200 milliárddal csökkent a lakosság kiadása, több maradt a zsebben, ami felpörgette a fogyasztást. Nem csoda, hogy a kiskereskedelem jó évet zárt, főként a webáruházak, bútort és tartós műszaki cikkeket áruló boltok forgalma nőtt, vagyis több tévét, kanapét vettünk tavaly, mint korábban.

Fokozta a kormány szerencséjét, hogy dezinfláció van, azaz gyakorlatilag nulla a forint értékvesztése. A költségvetésben pedig sok tételt eleve úgy terveztek, hogy nagyobb lesz a pénzromlás, így több maradt a minisztériumok kasszáiban is.

Hogyan látja a helyzetet a kormány?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint stabil növekedési pályán van a magyar gazdaság, az adóbevételek jól alakultak, a magyar reformok működnek, jobban teljesít a magyar gazdaság, mint az európai versenytársak.

Madár István, a Portfólió.hu vezető elemzője szerint tavaly több tényező is segítette a gazdaságot.

– Két fontos hajtóerőt érdemes kiemelni, amelyek 2015-ben ellensúlyozni tudták a beruházások erőteljes lendületvesztését: a járműgyártás folyamatos bővülése, illetve a lakossági fogyasztás erősödése. A gazdaságot ugyanakkor lassította a mezőgazdaság tavalyi rosszabb eredménye, ami visszahúzta a GDP-t – mondja a 168 Órának.

Úgy véli, több oka is lehet annak, hogy a lakosság többet vásárolt 2015-ben: alacsony volt az infláció, és a fizetések nem túl dinamikus növekedése mellett emelkedett a reálbér. A globális válság hatásai jelentősen enyhültek, a lakosság ezért kevésbé volt óvatos.

A Költségvetési Felelősségi Intézet nemrégiben tett megállapítására – miszerint attól függ a magyar növekedés, mennyire gyorsan tudja kiosztani az uniós forrásokat – Madár István úgy reagált: bár leegyszerűsítő ez az álláspont, fontos dologra hívja fel a figyelmet. Arra, hogy a magyar gazdaság beruházási aktivitása, amely a GDP ötödét teszi ki, gyakorlatilag az uniós források lehívásának függvényében alakul.

– A beruházásokat más motorok nem vagy csak visszafogottan hajtják. 2013–2014-ben az uniós források nagymértékben hozzájárultak a gazdasági növekedéshez. 2014-ben a háromszázalékos növekedés kétharmadát a beruházások adták. Az idei lassulásnak is az egyik fontos oka, hogy csökkenni fog az uniós forrásokból megvalósuló projektek száma – mondja a vezető elemző.

– Szembemegyünk a külső trendekkel: míg a világ tavaly 2014-hez mérten dinamikusabb teljesítményre volt képes, addig nálunk egyértelműen lassult a gazdaság, ami elsősorban a beruházásoknál látszott. Szó sincs felzárkózásról. Ez a leszakadás jele – állítja Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa.

A közgazdász szerint ennek az is az oka, hogy magas volt a bázis, mert a kabinet a választási évben mindent felpumpált, és a korábbiakhoz képest kétszer akkora uniós forrást hívott le. A kormány piac- és unióellenes magatartása miatt gyengültek a növekedési alapok; az élőmunka, a tőke teljesítőképessége. A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, a különadók elriasztották a befektetőket, a működő tőke nem befelé, hanem kifelé áramlott, csak az uniós források jelentettek némi ellensúlyt.

Nagy a kivándorlás, ráadásul főként a legjobban képzettek és a fiatal korosztály hagyta itt az országot. Az oktatási rendszer „reformjának” következtében romlik a képzés színvonala, így gyengül a friss munkaerő teljesítőképessége. Az egészségügy „reformja” okán pedig a dolgozók egészségügyi állapota is romlik. Az elemző szerint a magyar reformok így működnek.

– A közmunka kiterjesztése miatt megreked a munkaerő. Sem belső, sem külső kényszer nincs arra, hogy a dolgozó többet tudjon vagy akarjon annál, amit csinál. Ráadásul érdemben nincs átlépés az elsődleges munkaerőpiacra. 2016-ban már 330 milliárd forintból hatvanezerrel több közmunkást akarnak foglalkoztatni. Ez az intézkedés látszólag mintha levezetné a munkaerő-felesleget, pedig valójában megrekeszti a gazdaság növekedési lehetőségét – mondja a közgazdász.

Madár István szerint amíg 2015-ben a GDP növekedését főként a mezőgazdaság húzta le, addig idén más tényezők miatt várható további lassulás.

– Azt feltételezzük, hogy csökken az uniós forráslehívás mértéke, és a feldolgozóipar is lassul majd. A járműgyárak csaknem teljes kapacitással dolgoznak, nem tudnak tovább ugyanolyan tempóban növekedni, mint a megelőző két évben. A tavalyi háromszázalékos szintről két százalékra süllyedhet a növekedés – teszi hozzá a vezető elemző.

A kormány az uniós források lehívásának lassulását cáfolja. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint 2017 első feléig az összes pályázat kiírása megtörténik, állítja: „az előkészítés jól halad”.

Madár István szerint csekély optimizmusra adhat okot, hogy a világgazdaságot érő három sokkhatás – a kínai gazdaság lassulása, az olajárak esése és a Fed kamatemelésének megindulása – alig érinti a magyar gazdaságot.

– Amiatt kell csak aggódnunk, hogy a világkereskedelem lassulása tartós marad – mondja.

Az elemzők a lakossági fogyasztásban, a jövedelmekben élénkülést várnak. Vagyis a kedvezőtlen folyamatokból alig érzünk majd valamit.

– A beruházási oldal, az állami megrendelésekben, uniós forrásokból történő fejlesztésekben érdekelt cégek viszont megérezhetik a változást – teszi hozzá Madár István.
Petschnig Mária Zita ennél pesszimistább. Szerinte 2016-ban várhatóan erősödik a fejlett országok növekedési üteme, de nem lesz külső árrobbanás. A Fed kamatemelése viszont megdrágíthatja a magyar gazdaság finanszírozását. A befektetők a szabad pénzekből – amelyek eddig a magyar gazdaságra is rátaláltak – inkább az Egyesült Államok alacsonyabb kamatú, de biztonságos papírjait vásárolhatják meg.

A nyugdíjak reálértéke biztosan nem fog nőni, a költségvetésből a szociális szféra megszorítását is ki lehet olvasni. A felső középosztály helyzete javul, hiszen az szja-kulcs csökken, a gyerekkedvezmény pedig nő, és a lakásépítési támogatások kiterjesztése is főként ezt a réteget segíti. Lesz valamennyi reálbér-emelkedés is, így a fogyasztás felpörgése is várható, a társadalmi különbségek ugyanakkor tovább nőnek.

A közgazdász szerint a magánszféra nem uniós forrásokhoz köthető része sem tud beindulni: a kormány ugyanis elriasztotta a jogbiztonságra számító befektetőket.

– A Simicska–Orbán-harc is rossz hatással van a befektetőkre, ugyanis azt üzeni: ha valaki kiesik a pikszisből, és ellenáll, az retorziókra számíthat. Példa erre a Magyar Telekom esete is. Nem szívesen megy oda a tőke, ahol nem a gazdaság szabályai irányítják a piacot, hanem a kormány szimpátiái, ad hoc ötletei. A jelek arra mutatnak, hogy a képmutató, a piacgazdaság törvényeivel szemben a pillanatnyi politikai szempontokat követő kormányzás várhatóan 2016-ban is folytatódik.

168ora.hu