Látványosan elszálltak az árak - vallottak a magyarok
Mondhat bármit a hivatalos statisztika, a magyarok többsége (57 százaléka) úgy érzi, hogy az utóbbi egy évben két számjegyű mértékben, azaz több mint tíz százalékkal nőttek az árak a mindennapokban, derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. - írja a napi.hu.
Illusztráció: H. Szabó Sándor
Ráadásul a válaszadók további harmada bőven infláció feletti, 5-10 százalékos drágulásról számolt be.
Szakértők vélemények ide vagy oda, a magyarok többsége (57 százaléka) úgy érzi, a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válságban két számjegyű mértékben, azaz több mint tíz százalékkal nőttek az árak a mindennapokban az egy évvel ezelőttihez képest - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
A válaszadók harmada (egészen pontosan 32 százaléka) látja úgy, hogy 5-10 százalék közötti az éves drágulás, míg további 8 százalék érzékelt kis mértékű, 1-5 százalék közötti növekedést.
A friss felmérésben csupán a magyarok 3 százaléka (azaz csupán minden harmincharmadik) mondta azt, hogy szerinte nem nőttek árak a mindennapokban.
A most publikált kutatásból az is kiderül, hogy Magyarországon a nők 64 százaléka, míg a férfiak 49 százaléka számolt be arról, hogy az utóbbi egy esztendőben a mindennapokban két számjegyű mértékben nőttek az árak. A közepes mértékű - de a hivatalos fogyasztói inflációt így is jócskán meghaladó -, azaz 5-10 drágulásról a férfiak 41 százaléka, a nők 25 százaléka számolt be.
A két nem képviselői közül ugyanannyian (8 százalék) mondták azt, hogy kis (1-5 százalék közötti) drágulást érzékeltek, míg a változatlan érzékelt árindexről beszámolók aránya a férfiaknál 2 százalék, a nők körében pedig 3 százalék volt.
Lapunk mostani megkérdezésének apropóját az adta, hogy az utóbbi hetekben újra fellángolt a vita arról, hogy idén mennyit drágult az élet Magyarországon. A KSH május 8-án publikálta az április inflációs számokat. Az akkori bejelentés szerint áprilisban gyakorlatilag összeomlott az infláció, mivel a márciusi 3,9 százalék után áprilisban 2,4 százalékra esett az év/év infláció. A drasztikus lassulás mögött elsősorban az üzemanyagárak alakulása állt, ezek áresése ugyanis önmagában 1,5 százalékponttal mérsékelte az általános árszínvonalat. Eközben azonban áprilisban a maginfláció 4,3 százalék, az MNB által számolt indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,8 százalék lett. Márciushoz képest tehát az infláció 1,5 százalékponttal csökkent, míg a maginfláció nem változott.
Eközben azonban a boltok további rohamozása áremelkedést hozott az élelmiszereknél: a tartósított élelmiszerek és szárazáruk jelentősen drágultak, de az akkoriban rekordgyenge forint felfelé húzta az importált zöldségek és gyümölcsök árát is. Ugyanezen érvényesülhetett a zömmel importból származó tartós fogyasztási cikkeknél. Elemzők szerint a szolgáltatások árváltozásának mérését nehezítette, hogy a vállalkozások zárva tartottak, így az inflációs mutatót érdemes óvatosan kezelni. A KSH is elismerte, hogy a megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért alternatív árösszeírási módszereket (internetes gyűjtés, telefonos, e-mailes felkeresés) alkalmaznak. Az adatgyűjtést az is nehezíti, hogy a felíróhelyek egy része a járvány alatt bezárt, és telefonos, illetve e-mailes csatornákon sem elérhetők. A kevesebb megfigyelésen alapuló számítás befolyásolja a fogyasztóiár-index minőségét.
Ráadásul az infláció számításához használt termékkosár mostanában meglehetősen eltér a lakosság tényleges fogyasztásától. Egy adott évben a KSH az általa alkalmazott fogyasztói kosarat a két évvel korábbi fogyasztási szerkezet alapján rakja össze, összhangban az Eurostat-előírásokkal. Ez azt jelenti, hogy a súlyok 2020-ban a 2018-as fogyasztási szerkezetnek megfelelőek. A súlyokat - amelyek az év minden hónapjában azonosak - részben a GDP fogyasztási oldalának adataiból, részben a háztartás-statisztikai költségvetési felvételekből, azaz a megkérdezett családok naplóiból számítják ki. Csakhogy az otthoni karatén hónapjai alatt - amikor az óvodákat és iskolákat bezárták, éttermek és a mozik zárva, a munkavállalók jelentős részét home office-ban dolgozik, az átlagember pedig a két évvel korábbinál jóval kevesebbet autózik - akkor biztosan máshogy alakul a mindennapokban érzékelt és a hivatalos infláció.
Az MNB az áprilisi inflációs adatokhoz kiadott gyorselemzésében úgy fogalmazott, hogy a lakosság inflációs várakozásai nagy volatilitás mellett az elmúlt időszakban emelkedtek. Az erre vonatkozó grafikon szerint az inflációs várakozásra vonatkozó toleranciasáv felső széle az előző hónapok 5-6 százalék körüli értékével szemben most hirtelen 9 százalék környékére ugrott, míg az alsó sáv egyre jobb közelíti a 2 százalékot. Ez az emelkedést erősíti meg a Napi.hu megbízásából készült mostani közvélemény-kutatás is.
Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
A Napi.hu számára készített friss felmérés szerint különösen az idősek érzékeltek a két számjegyű drágulást: amíg ugyanis a 60 felettiek körében ez az arány 65 százalék, addig a középkorúaknál (40-59 évesek) 60 százalék, míg a fiataloknál (18-39 évesek) 45 százalék. A nyugdíjas fogyasztói kosár átlagosan 4,1 százalékkal drágult idén, ha pedig az áprilisi élelmiszerárakat nézzük, a növekedés 8,7 százalékos a KSH szerint. Nem csoda, hogy a teljes magyar lakosság 71 százaléka véli úgy, hogy a gyorsan növekvő megélhetési költségek miatt adjon az állam idén valamilyen pluszpénzt az időseknek - idén ugyanis nem lesz nyugdíjprémium, kétséges, hogy lesz-e nyugdíj-kiegészítés, a 13. havi nyugdíj első heti részlete pedig csak 2021. februárban érkezik.
A közepes mértékű (5-10 százalékos) áremelkedésről beszámolóknál az arány fordított, azaz a fiatalok körében gyakoribb (37 százalék), míg az időseknél 25 százalék. A kis (1-5 százalékos) érzékelt drágulásról beszámolóknál kiugró (14 százalék) a fiatalok súlya.
Érdekes módon az iskolai végzettség szerint ebben a kérdésben nem talált nagy különbséget a Pulzus kutatása. Mivel Magyarországon a magasabb végzettség érdemben magasabb várható jövedelmet is jelent, nem meglepő, hogy a diplomások körében a legkisebb a két számjegyű fogyasztói inflációról beszámolók aránya, de még itt is 49 százalék. Ehhez képest az alapfokú végzettségűek körében csak kissé nagyobb (57 százalék), míg a középfokú végzettségűeknél még magasabb (60 százalék) ez az arány.
Az utóbbit valószínűleg részben magyarázza, hogy az utóbbi hónapokban elmélyült válságban hirtelen sok középfokú végzettségű ember került az utcára. Az álláskeresők száma ugyanis 2020. áprilisban 26,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az áprilisi zárónapon már 330,7 ezer álláskereső szerepelt.
Ebbe a kérdésben szintén nincs nagy eltérés a budapestiek, valamint az ország más részén élők véleménye között. A településtípus szerinti bontás alapján ugyanis a fővárosban élők 48 százaléka érzékelte úgy, hogy az utóbbi egy esztendőben a mindennapokban két számjegyű mértékben nőttek az árak, míg a többi településtípusban ez az érték 56 és 61 százalék között mozog.
A közepes (5-10 százalékos) mértékű drágulásról beszámolóknál a budapestiek aránya a legnagyobb (41 százalék), míg a a községekben élőknél a legkisebb (28 százalék). A stagnáló vagy kissé emelkedő árakról beszámolók arány a községekben a legmagasabb (15 százalék), míg a városokban a legalacsonyabb (8 százalék).
