Fennállásának 15. évfordulóját ünnepelte hétvégén a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK). A Tolna megyei Tengelicen tartott szakmai rendezvényről az MTI úgy számolt be, hogy részletesen ismertette a kormány nemzetpolitikai potentátjainak elhangzott beszédeit, majd egy utolsó bekezdés erejéig hozzáfűzte, hogy a „2005-ben létrehozott KMÚEK tengelici tanácskozására, amelynek témája a külhoni magyar újságírás helyzete volt, a Mura-vidék kivételével minden határon túli régióból érkeztek magyar újságírók”. De hogy kik, milyen médiák vagy újságírószervezetek képviseletében voltak jelen, vagy, hogy miként is néz ki jelenleg a határon túli kisebbségi magyar újságírás, milyen problémákkal szembesül, arra már nem vesztegetett egyetlen szót sem a nemzeti hírügynökség.

Pedig problémák bőven vannak, és eléggé súlyosak. A kisebbségi magyar sajtó már abból adódóan, hogy olvasói, nézői, hallgatóinak száma eleve korlátozott, igen komoly anyagi gondokkal küszködik. A magyarországi támogatások létfontosságúak számukra, az utóbbi időben azonban a magyar kormányzat támogatásai révén gyakorlatilag bedarálta a határon túli magyar média függetlenségét, aki pedig nem állt be a sorba az vagy megszűnt, vagy még nehezebb körülmények között próbál életben maradni Budapestről kistafírozott és a többségi vetélytársai mellett. Magáról a szervezetről sem tudhattunk meg sokat, sem az MTI, sem az eseményen résztvevő médiák beszámolói alapján.

Gyakorlatilag még az is csak a sorok közül derült ki, hogy a 2005-ben a határon túli magyar újságírószervezetek kapcsolattartó fórumaként létrehozott KMÚEK mindmáig informális szervezetként létezett, bejegyzéséről csupán most döntöttek a romániai magyar újságírószervezet, a MÚRE javaslatára. Erről azonban csupán a vajdasági Magyar Szó és a Kárpáti Igaz Szó számolt be, közölve azt is, hogy a jövőben a testület székhelye Nagyváradon lesz. A legtöbb tudósítás, akárcsak az MTI, a politikusok szereplésére összpontosított.

Azt sem tudni, tulajdonképpen ki szervezte ezt a találkozót. Korábban mindig valamely tagszervezet vállalta a szervezést és ellátást, az utazást pedig mindenki maga állta. Az idén Magyarországon volt a találkozó, a KMÚÉK-nak viszont nincs magyarországi tagszervezete. A kiküldött meghívót az egyik alapító, Klemm József, a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület korábbi elnöke írta alá, és csak annyi derült ki belőle, hogy Szili Katalin, autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott védnöksége alatt rendezik.

A Konvenció rendszerint elismerésben szokta részesíteni olyan egyének tevékenységét, akik véleményük szerint a magyar nyelvű és "szellemiségű" tájékoztatásért sokat tesznek, az idei díjazott Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár volt. A Népszava által megkeresett résztvevők egyike sem kívánt nyilatkozni arról, hogy a politikus mivel érdemelte ki az elismerést, azt viszont többen elmondták, a programban nem szerepelt e díjazás, ők sem tudtak róla, a díjat Klemm József adta át.

Arra sem kaptunk választ, hogy mit is jelent az a zárónyilatkozatban is felbukkanó "magyar szellemiségű újságírás biztosítása", amikor nyilvánvalóan magyar sajtóról van szó. Több, névtelenül nyilatkozó résztvevő elmondta, ez az alapító Klemm egyik kedvenc kifejezése, és a nemzetpolitikai vezetésnek is tetszik a lózung. Hozzátették, ez a szervezet is ugyanolyan sokszínű, mint a külhoni magyar média egésze, amelyről hamis az a kép, hogy egészében az Orbán-kormány kiszolgálója. A nemzetpolitika rátelepedett erre a szervezetre is, mert "minden kirakat hasznos lehet", de a kapcsolattartásra szükség van, azok sem kívánják felrúgni a szakmai együttműködést, akik nem nézik jó szemmel a politika beszivárgását. A KMÚEK szakmai alapon szerveződött, a NER előtt is létezett, remélhetőleg utána is marad szakmai fórumként, fogalmazott egyik megszólalónk. (nepszava.hu)