A kilencvenes évek ázsiai és orosz válsága óta kozmetikázza a hiányt az ügyfelek pénzéből a Quaestor, Tarsoly szabadlábra kerülhet - írja a magyarhirlap

A korábbi módszerekkel ellentétben már nem a bekért adatok alapján vizsgálódik 2013 óta a pénzügyi felügyelet szerepét ellátó Magyar Nemzeti Bank, hanem maguk ellenőriznek a helyszínen, így buktak le a brókercégek – mondta Windisch László, az MNB alelnöke. Papp Gábor, Tarsoly Csaba védője közölte, hogy tegnap írásban kérte védence szabadlábra helyezését.

Új vizsgálati módszert, egy erőteljesebb ellenőrzési szemléletet vezetett be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013-ban, amikor a korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) átvette a felügyeleti jogosítványokat – mondta Windisch László, az MNB alelnöke a Népszabadságnak adott interjúban. Ennek az új vizsgálati módszernek az a lényege, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben nem az ellenőrzött cégtől bekért adatokat elemzik, és „nem feltételezik az őszinteségüket”, hanem az ellenőrök a helyszínen maguk gyűjtik be a szükséges információkat. Az alelnök kiemelte: a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Hrurira Kft. még a vizsgálatot követő éjszakán megpróbálta annak következményeit – utólag figyelemelterelésnek, a nyilvánosság megtévesztésének bizonyult – hamis „öncsőd” bejelentésével megelőzni. 

Windisch emlékeztetett: nem erkölcsi, hanem jogi kérdés a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanítási kötelezettsége a Quaestor-ügyben. Kiemelte, azt követően, hogy az MNB feltárta a hiányosságokat a Quaestor-cégcsoportnál, a legfontosabb feladat az ügyfelek kártalanítása. Mivel alapos a gyanú, hogy bűncselekmény történt, ezért a károkért okozott felelősség keretében a Beva mellett az elkövetők és a bűntényekből hasznot húzók lefoglalt vagyona is részben fedezetet nyújthat a kártalanításra. Az alelnök elmondta, a Beva igazgatóságában érvényesíti a jegybank a kártalanításra vonatkozó álláspontját. Ha nem születik megoldás, akkor a jegybank kész arra, hogy közérdekű pert indítson az ügyfelek kártalanítása érdekében a Bevával szemben. Így nem a Quaestor-ügyfeleknek kell egyenként perelniük.

Windisch kiemelte: a Quaestornál is ugyanaz a helyzet, mint a Buda-Cashnél és a Hungária Értékpapírnál, tehát a kötvény csak egy eszköz volt az elkövetők számára, de a visszaélés szempontjából nincs annak jelentősége, milyen típusú az az értékpapír, amit az ügyfelek nem kaptak meg valójában. Az eljárás a Quaestornál is ugyanaz volt: befektetési szolgáltatás keretében átvették az ügyfelek pénzét, akik ezért nem kaptak semmit. A különbség csak annyi, hogy itt nem részvények vagy állampapírok, hanem vállalati kötvények voltak azok az értékpapírok, amelyről ugyan igazolást kapott az ügyfél, de ezeket nem hozták létre, és nem tartották nyilván az értéktárban. Az MNB gyanúja szerint - amelyet alátámaszt az előzetes letartóztatások elrendelése is – bűncselekményekről van szó, azaz a befektetők pénzükért cserébe semmilyen értékpapírt nem kaptak. Windisch László szerint mind a három - azaz a Buda-Cash Brókerház, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor-ügyben ugyanolyan, 10-15 évnél régebben zajló visszaéléseket tártak fel a felügyeleti munkatársak. Valószínű forgatókönyv – ismertette az alelnök –, hogy a cégcsoportnál a már az 1997-es ázsiai és az 1998-as orosz válság is jelentős veszteséget okozott, és azóta kozmetikázzák a hiányt az ügyfelek pénzéből. A lyuk azonban időközben egyre nagyobb és nagyobb lett.

A jegybank az értékpapír nyilvántartó működésén is változtatna. Jelenleg a befektető cégek a saját nevükön vezetnek számlát az értékpapír nyilvántartónál, a tulajdonosi hozzárendelés pedig a vállalatoknál történik meg. Így csak a teljes értékpapír-állomány látható. Ez adott lehetőséget a cégeknek arra, hogy csaljanak. 

Papp Gábor, Tarsoly Csaba ügyvédje lapunk kérdésére megerősítette, hogy védence részletes, lényegi vallomást tett szerdán, azonban ennek részleteiről tegnap sem nyilatkozott. Papp Gábor írásban is beterjesztette a Quaestor-csoport ügyvezetőjének sza-badlábra helyezési kérelmét, álláspontja szerint ugyanis az előzetes letartóztatást törvénytelenül rendelték el, és annak indokaival sem ért egyet. Az ügyészség tegnap nem nyilatkozott.

5 perces interjú: Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára

– Miért nem fejleszti fel az állam a „kívánatos” szintre a kincstárt? 

– A Magyar Államkincstár folyamatos fejlesztés alatt áll. 

– Például?

– Várhatóan még ebben az évben elkészül az a szoftverfejlesztés, amely lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciók napon belüli lebonyolítását, amire eddig csak a kereskedelmi bankok, a fejlett pénzügyi közvetítők voltak képesek Magyarországon.

– Magasabb sebességre kapcsol tehát a kincstár, de mikor tud majd megfelelni a teljes körű pénzügyi szolgáltatás lebonyolításának?

– Nem elképzelhetetlen, hogy még ebben az évben módosítani fogjuk a kincstár jogszabályi hátterét, így a jogállása, a funkciója is bővülhet.

– Jövő évtől tehát „izmosabb” államkincstárunk lesz? 

– Megkezdődött az „erőteljes gondolkodás” arról, hogy miként is lehetne fejletté tenni a szervezetet. 

– Kvázi önkormányzati bank lesz belőle? 

– Év közben elkészülhet a kincstár jövőjével kapcsolatos koncepció, az év második felében akár az Országgyűlés elé is kerülhet az ezzel kapcsolatos terv.

– Rövid vagy középtávon válhat modern, kvázi teljes pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézménnyé a kincstár?

– A cél, hogy mielőbb modern pénzügyi szolgáltató váljék az államkincstárból. Még egyszer hangsúlyozom: az ezzel kapcsolatos ötletekkel már foglalkozunk. 

– A későbbiekben a bankokkal is fel tudja majd venni a versenyt a kincstár? 

– Egyfelől nagyon meg kellene erősíteni, fel kellene fejleszteni ehhez az államkincstárt, másfelől a kereskedelmi banki kapcsolatot sosem tudja majd pótolni.

– Csak a brókerbotrány miatt foglalkoznak az államkincstár megerősítésével? 

– Szó sincs róla, a kormány régóta foglalkozik ezzel a kérdéssel. Nyomatékosítani szeretném: gondolkodunk azon, hogy mi is lehet az optimális megoldás. 

(SZCS)

magyarhirlap.hu (Fotó: ecopedia.hu)