A részvételi adatok elemzése alapján a 13 órás adatokhoz képest annyi változott, hogy valamelyest csökkent azoknak a területeknek a lemaradása, amiket inkább ellenzéki többségűnek számítanak. 15 órára Budapest elmaradása saját 2018-as részvételi szintjéhez képest valamelyest csökkent, de még mindig 7,93 százalék, azaz csaknem 8 százalékkal szavaztak kevesebben délután háromig, mint négy évvel korábban. 17 órára az országos részvételi arány 0,29 százalékkal marad el a 2018-as adatokhoz és 8,5 százalékkal magasabb a rszévételi arány 2014-hez képest. Ugyanakkor 2010-ben 6,14 százalékkal alacsonyabb volt a részvétel 17 órakor.

A kormánypártok reményeit erősíti, hogy a nagyvárosokkal szemben a 10 ezer fő alatti települések (ahol jelentősebb a Fidesz-KDNP előnye, mint az ellenzéknek a nagyvárosokban) hozzák a négy évvel ezelőtti részvételi szintjüket. Ennek megfelelően míg a biztos kormánypárti körzetekben 1,46 százalékkal alacsonyabb a részvétel a négy évvel ezelőttinél, addig a biztosnak tartott ellenzéki körzetekben 6,36 százalékkal.

A választást eldöntő billegő kerületekben lévő kormánypárti települések szintén hozzák a 2018-as átlagot, addig a kormányváltást akarók többségével jellemezhető területek 5,68 százalékkal maradnak el négy évvel ezelőtti teljesítményükhöz képest. Természetesen ez még csak akkor jelenti a kormánypárti mozgósítás sikerességét, ha adott településen a négy évvel ezelőtti szavazatarány változatlanságával számolunk, ez viszont egy valószínűleg nem túl jelentős mértékben, de bizonyosan változni fog. Mindezzel együtt az ellenzéki városoknak még mindig bele kell húzniuk, ha életben akarják tartani a kormányváltás reményét.

A választási részvétel egyébként a Zala megyében található Pusztaapátin volt a legmagasabb, ahol 23 választópolgárból már 21 leadta a szavazatát, így már csak két emberre várnak a szavazóhelységben. Ezen kívül még a Győr-Moson-Sopron megyei Pásztorin (248-ból 221-en - 89,11 százalék), illetve a Somogy megyei Libickozmán (33-ból 29-en már szavaztak, azaz 87,88 százalék) volt kiemelkedően magas a választói aktivitás. A legkevésbé aktív települések is a kisebb helyek közül kerülnek ki, ide tartozik Szendrőlád, ahol 15 óráig mindössze 300-an jelentek meg az urnák előtt az 1355 választásra jogosultból.

A billegő vagy érdekes versenyt hozó körzetek közül ki lehet emelni a Csongrád-Csanád megye 4-es választókerületet, ahol Márki-Zay Péter és Lázár János küzd meg az egyéni mandátumért. Különösen fontos Lázár számára, hiszen ő nem szerepel a Fidesz listáján, így ha egyéniben nem választják meg, vége a politikusi karrierjének.

 Az adatok alapján úgy néz ki,  Lázár János készülhet a civil életre.

 A választókerület központjában, Hódmezővásárhelyen ugyanis kiemelkedő a részvétel, márpedig a várost egyértelműen Márki-Zay Péter támogatójának számít. Viszonylag magas a részévétel ugyan Makón is, amelyik billegő, de inkább Lázárhoz húzónak van elkönyvelve, de kisebb mértékű a részvétel, mint Hódmezővásárhelyen. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének szüksége is van a kiemelkedő részvételre városában, hiszen Vásárhely a választókerület szavazójogú lakosságának csak 45 százalékát adja.

Érdekes még a szintén Csongrád-Csanád megyei, Szeged központú 2-es választókerületben lévő Ásotthalom eredménye. Ott szintén kiemelkedő a részvétel, ami a település polgármestere, a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai Lásazló indulásának tudható be. Ennek ellenére Toroczkainak nincs esélye a győzelemre, de pártja listás eredményeit messze felülmúló szavazatarányt érhet el egyéniben. Az azonban kérdéses, hogy a radikális politikus jó szereplése az egyesült ellenzék színeiben induló Mihálik Edvin (Momentum) vagy Mihálffy Béla (Fidesz-KDNP) győzelmének kedvez. Ez egyébként amúgy is billegő körzetnek számít, hiszen 2018-ban csak 44 százalékkal nyert az akkor szétforgácsolt ellenzék ellen a fideszes jelölt. (rtl.hu)