h i r d e t é s

Megépült a budapesti neutron szuperdetektor prototípusa

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Megépült a budapesti neutron szuperdetektor prototípusa

2019. november 23. - 07:32

 

Hazánkban a lakosság számarányához viszonyítva több mint 20%-kal több neutronsugárzással foglalkozó szakember dolgozik, mint az Európai Unióban[1], Európa keleti részében pedig vezető szerepet játszik Magyarország, olyan kiemelkedő tudósokat adva a témában, mint Wigner Jenő, Teller Ede vagy például a mai is aktív Mezei Ferenc.

 

A kutatások mellett már számos gyakorlati feladatot is megoldanak a hazai szakemberek, a speciális vizsgálatok az egészségügyhöz kapcsolódó kérdésektől az atomi szerkezetek felderítésén át a Forma 1 autók motorjainak elemzéséig rendkívül széles és színes horizontot fognak át. A neutronsugárzás felhasználásában egyre nagyobb a nemzetközi verseny, hiszen segítségével olyan területeken érhető el előrelépés, amelyek az emberiség jelenlegi legégetőbb problémáihoz keresnek megoldást, mint amilyen például a környezetvédelem, az energetika, funkcionális nanoszerkezetek vagy az egészségügy kérdései.

A nemzetközi versenyben az EU Mezei Ferenc három találmányán alapuló Európai Spallációs Forrás (ESS) megépítésével erősíti nemzetközi pozícióját; a svédországi Lundban készülő nemzetközi nagyberendezés várhatóan 2023-tól fogja fogadni a felhasználó kutatók széles körét. Magyarországon jelenleg az 1959 óta működő Budapesti Kutatóreaktorral (BKR) együttműködő Budapesti Neutron Központban folynak neutronsugárzáson alapuló kutatások és elemzések: többek között például annak idején a Ferrari mérnökeinek támogatásával itt segítették Michael Schumacher Forma–1-es pilótát világbajnoki címhez azzal, hogy a Ferrari motor dugattyújának neutronvizsgálatával azonosították a gyenge pontokat és ezzel strapabíróbb motor kifejlesztését tették lehetővé.

A hazai műszeripar egyik legjelentősebb fejlesztése tavaly előtt indult: a KFI16-1-2017-0389 számú pályázat keretében idén novemberben megépült a szuperdetektor prototípusa, amely az eddig világszerte használt eszközöknél előnyösebb szerkezete révén szervesebben tud kapcsolódni a legmodernebb kiolvasó elektronikákhoz.

„A hazai kísérleti neutronkutatás a Budapesti Kutatóreaktor mellett az akkori KFKI-ban igen hamar, a szakma nemzetközi megjelenése után mindössze 10 évvel kezdődött, és gyorsan, néhány év alatt elérte a világélvonalat méréstechnikai fejlesztésekben, mint pl. az újra divatba jövő korrelációs spektroszkópia. A mi generációnk számára már itthon kiváló iskola és műhely állt rendelkezésre a lendületes pályakezdéshez.”– fogalmazott Mezei Ferenc, a fejlesztést végző, a neutronoptikai vizsgálatok területén a világ élvonalába tartozó Mirrotron Kft ügyvezetője.

Mivel a mérésekhez használt szabad neutronok előállítása igen költséges, ezért fontos a nagy hatásfokú detektálás, érzékelés. A magyar fejlesztés során egy nagy aktív felületű (1 m X 1 m), nagy hatásfokú (>65%), jó helyfelbontású (<9 mm), jó homogenitású (±15%), magas terhelhetőségű (100.000 esemény/mp) képalkotó detektor fog megjelenni a világpiacon, nagyon vonzó áron. Az új eszköz legfontosabb eleme a neutron detektálásra alkalmas, megnövelt aktív képfelület.

A detektor segítségével szélesebb körben és szélesebb mérettartományokban használhatók lesznek a neutronszórásos anyagvizsgáló berendezések, így lehetővé válik az anyagvizsgálat és az anyagtudomány továbbfejlődése olyan hazai húzóágazatokban, mint amilyen például a magyar GDP több mint egytizedét adó autóipar. Az eszköz várhatóan 2020-ra készül el.

 


[1] EU 6000, Magyarország 100

 

h i r d e t é s