Írta: Sári Edina

Az első magyar tabudöntögető pasisztori a „nem létező” férfi klimaxról,

és

a férfiúi élet közepi válság feldolgozása szakértők segítségével

Dr. Darnói Tibor idegsebész

Dr. Gyovai Gabriella, férfigyógyász

Dr. Hevesi Kriszta, szexuálpszichológus

Molnár Erika, pszichodráma vezető

Dr. Prezenszki Zsuzsanna pszichoterapeuta; Nyírő Gyula Kórház

a prosztatabetegségekről, prevencióról: Szacsvay László, Nyilas Tamás

A regény főhőse, Bandi, egy családját és munkáját szerető, ízig-vérig XXI. századi férfi, aki negyvenkét évesen élet közepi válságba kerül. Az addig munkájában és a családi életében sikeres, önmagában bízó férfi, akinek felvállaltan vannak hibái. Sokszor megbotlik az élet rögös útján, hiszen gyarló, de nem bukik el, hanem folyamatosan küzd a testi-lelki talpon maradásért, ezért végül mindig megtalálja a helyes utat.

A burnout szindrómával, pánikrohamokkal, libidó csökkenéssel, szív- és keringési rendszer problémáival megspékelt, divatosan élet-közepi válságnak nevezett útkeresésben segítik őt gyermekei, barátai, saját józan esze, és humora, no meg a szerencse és a véletlenek is kísérőtársul szegődnek hozzá. Bandi nemcsak fizikailag utazik el Rómába egy szusszanásnyi időre kiszállva a mókuskerékből, hanem egy belső, lelki utat is megtesz, aminek a végén rátalál önmagára és új életcélt találva magának visszatalál a családjához.

Ez a regény nem való annak, aki az élet asztalánál eltartott kisujjal ül, és finnyásan válogat a feltálalt fogások között, azoknak viszont bátorítást ad, akik mernek nagykanállal a sűrűjéből és elfogadják, onnan bármit is halásszanak ki. Aki megtesz saját magáért annyit, hogy a jó és rossz döntésekkel tarkított önismereti utat felvállalja, azt az élet nevű séf fantasztikus desszerttel jutalmazhatja. Jó létvágyat az utazáshoz!

Szinopszis

2020-ban Komoróczy András, Bandi – a MeNŐpauza főhőse, Nikonak a férje –, már egy piacvezető kereskedelmi bank aligazgatója, a szoftverfejlesztési részleg biztonságtechnikai vezetője, aki sokat utazik vidéki bankfiókokba, figyelemmel kíséri a telepítéseket, eligazítást tart a műszakis kollégáknak, betanítja a vevőforgalomban dolgozó munkatársakat, külföldi konferenciákra és workshopokra jár. Munkája miatt alig vesz részt a kétéves Bence (Manó) életében, mert kinevezése óta néha heti hat napon át tizenhat órázik a bankban.

A kisfia második születésnapja előtt eszmél rá, hogy annak röpke kis életének első két éve pótolhatatlanul kimaradt az életéből.

Niko, bár konkrétan nem kéri számon a házon kívül töltött rengeteg időt, és a család elhanyagolását, de néha szemrehányóan célozgat az egyedülálló anyák keserves helyzetére, főleg amióta Bence a dackorszakba lépett. A hálószobában is állandósulni látszik Bandi levertsége, fáradtsága, amin Niko a visszatért menopauzája ellenére is szeretne változtatni, mert nem akarja magát ismét olyan csapdába zárni, mint majd’ három éve, amikor klimaxa miatt megszökött.

Bandinak a munkáján kívül más gondja is akad, amit senkinek nem mer bevallani, néha szorítást érez a szíve táján, zsibbad a bal karja, amit a sok autóvezetésre fog, néha robbanásig feszült a hangulata, egyre gyakrabban csődöt mond az ágyban, amikor nagy nehezen végre egyáltalán rászánja magát a szexre. Hogy felpörgesse magát, elkezd kokaint használni, majd lazításként inni. Egyre rosszabb fizikai és lelki állapotba kerül, de még a felszínen tartja magát.

A családi bomba akkor robban, amikor az alig kétéves kisfia talál a zakója zsebében egy kokainos zacskót, amit a fogaival széttépve akar a cukornak látszó porhoz jutni. Épp idejében találnak rá a gyerekre. Niko azonnal kirúgja a házból.

Miki – Bandi legidősebb fia –, fiatal apukaként (kislánya, Giovanna, másfél éves) és kezdő orvosként átlátja a szakmai és családi válságban vergődő férfi krízishelyzetét, aki szerinte a teljes kiégés felé halad, ezért azt javasolja Bandinak, utánozza Nikot és lépjen ki egy rövid időre a saját életéből. Meghívja az általa csak Bandiapunak nevezett mostohaapját Rómába. A férfi eleinte hallani sem akar a dologról, sőt, egyenesen letorkollja Mikit, de ahogy jobban belegondol, egyre inkább megtetszik neki az ötlet.

Csak a kedvező alkalomra vár, amit a bankja fúziója egy másik, véletlenül éppen római székhelyű, kereskedelmi- és hitelbankkal idéz elő számára, amikor két hónapra az örök városba delegálják a két bank összeolvadása számítástechnikai háttérmunkáinak levezénylésére.

Leül Nikoval beszélni - aki az eltelt két évben szinte teljesen magára hagyatva a gyermeknevelés mellett a cukrászda ügyeit és mamma Caterina vállalkozását menedzselte, közben kiadott egy magyar-olasz szakácskönyvet Antonio del Medico-val – és megkéri, engedje el vele Bencét Mikihez, Rómába, amíg ő a tárgyalásokat vezeti a kinti kollégákkal.

Niko hosszas vívódás után beleegyezik, hogy elutazzanak, mert tudja, hogy számíthat a szintén kisgyermekes Juliára, a fia fiatal, ám rendkívül talpraesett feleségének, és régi barátja, Michele feleségének, az örökbefogadott Bernardo (kétéves) anyukájának óvó felügyeletére, és persze a Trasteverén élő barátok jóindulatú, ám néha kotnyeles figyelmére.

A két bank fúziója sikeresen létrejön, és Bandi a munkájáért kapott díjazásból belefog egy, a habitusától, előéletétől teljesen távolálló, új életcélt jelentő hivatásba.

A regény érdekessége, hogy annak első része maga az izgalmas történetbe ágyazott, a negyvenpluszos férfiakat sújtó pszichés és abból adódó fiziológiai problémák bemutatása (burn out-szindróma, pánikbetegség, alkohol- és narkotikum visszaélés, szexuális alulteljesítés, az egészségvédelem teljes hiánya) a második részében szakemberek interjúi mutatják be a férfiak körében nem létezőnek vélt férfi klimaxot.

A szókimondó Manópauza másik érdekessége, hogy a regényen belül Bandi (hasonlatosan a Niko vezette MeNŐpauzához) blogot ír, amikből sokat megtudunk egy negyvenpluszos férfi szupertitkos lelki rezdüléseiből.

Az életigenlő, humoros, pazar olasz ételleírásokkal, erotikával fűtött, és nagy amplitúdójú érzelmekkel teli történet mellett szakorvosokkal készült interjúk kerekítik egésszé a MeNŐpauzát.

A könyv alkotói folyamatát egy pszichiáter szakmai hozzáértése kísérte, amint azt már a szórakoztató edukáció általam írott köteteiben megszokhatta az olvasó.