Az építkezés 2013-as megkezdése óta már tíz kisebb-nagyobb technikai hiba és baleset történt, amelyek már három halálesetet is okoztak.

Litvánia már megnyomta a vészjelzőt, mivel egy újabb nukleáris katasztrófától tart, nem is olyan messze az 1986-os csernobili katasztrófa helyszínétől. 

Új Csernobil épül a szomszédban?

Az egyik fő aggályt Litvánia számára az erőmű közelsége jelenti, mivel azt a Vilniustól kevesebb mint 50 kilométerre található Osztrovec határában építik, ami nem mellesleg földrengés sújtotta zónába esik.

A litván hatóságok szerint Fehéroroszország elmulasztotta a kötelező, határon átnyúló környezetvédlmi hatásvizsgálatot is, miközben a litvánok szerint egy súlyos baleset Vilnius mellett az ország népességének harmadára nézve katasztrofális következményekkel járna. A litván aggályok nem tűnnek alaptalannak.

Az építkezés 2013-as megkezdése óta máris tíz kisebb-nagyobb technikai hiba és baleset történt, amelyek már három halálesetet is okoztak.

Mikhail Mikhadyuk, Fehéroroszország energiaügyi miniszter-helyettese szerint ugyanakkor ez elfogadható szám, tekintetetl a projekt méretére.

A litván külügyminisztérium szerint csak 2016-ban hat incidens történt az építkezésen, ezek egyike során egy 330 tonnás reaktorburkolatot ejtettek le 2-4 méter magasságból. A baleset tényét a belarusz hatóságok csak két héttel később ismerték el, miután arról a helyi sajtó már beszámolt.

A projektet vezető orosz állami nukleáris energetikai óriás, a Roszatom eleinte tagadta, hogy a burkolat megsérült volna, és csak azután állapodott meg az alkatrész lecseréléséről, hogy az eset a médiában is visszhangot keltett.

Mivel a baleset kezelése és kommunikációja tagadhatatlanul mutat némi párhuzamot a 31 évvel ezelőtti csernobili történésekkel, és érthető módon aggályokat kelt a projekt transzparenciájával és biztonságával kapcsolatban.

Miután a balesetről csak az online médiából értesült, érthető módon a közeli Litvánia meglehetősen bizalmatlan a projekttel szemben. 

Minszk állítólag igyekezett zaklatással és megfélemlítéssel is elnémítani a beruházást ellenző aktivistákat és közvéleményt, például megpróbálta megakadályozni, hogy a projekt kapcsán tartott nyilvános meghallgatásokra bejussanak a kritikusok - idézi a szintén ellenkampányoló Andrey Ozharovsky, orosz nukleáris mérnök szavait az Open Demokracy.

Nem is az energiáról szól elsősorban?

Az erőműbe egyébként a hírek szerint a Roszatom VVER-1200 típusú reaktorát építik be. A reaktort a társaság zászlóshajó termékének tekinti, amely megfogalmazása szerint

az időtálló mérnöki megoldások megbízhatóságát a fukusimai baleset utáni szigorú biztonsági előírásoknak is megfelelő aktív és passzív biztonsági rendszerekkel ötvözi.

Ozharovsky mindazonáltal nincs meggyőződve az orosz technológia tökéletes megbízhatóságáról, utalva a Novovoronyezsi Atomerőműben sajtóbeszámolók szerint történt technikai hibára. A hírek szerint idén év elején az erőmű beindítása után csupán két héttel váratlanul leállt az egyik reaktorblokk, amit azt követően hetekig nem is indítottak újra.

A Roszatom tagadta a műszaki hiba tényét.

Ozharavsky arra is felhívta a figyelmet, hogy Kína és India elutasította a VVER1200 megvásárlását, ehelyett régebbi, már kipróbált reaktormodellt választottak.

Moszkva egy 10 milliárd dolláros hitelt is felajánlott Minszknek a beruházás 90 százalékos finanszírozásához, vagyis a belarusz államnak csak a fennmaradó 10 százalékot kell előteremtenie. Az erőmű üzemanyag-ellátását szintén kizárólag orosz forrásból fogják megoldani.

Miközben a fehérorosz hivatalos érvelés az erőmű pénzügyi-energetikai előnyeiről szól, aggályok szerint a projekt Oroszország kelet-európai befolyásának növelését szolgálhatja, és nélkülöz minden gazdasági logikát.

Tény, hogy Litvánia és Lengyelország kizárta, hogy villamos energiát vásároljon az épülő BeINPP erőműből, a többi szomszédos ország pedig egyelőre még mérlegeli a lehetőségeket. Miután a tervezett két egység egyike kimondottan exportra termelne, az innen származó áram megvásárlásának kollektív elutasítása vélhetően aláásná a projekt nyereségességét.

Elutasított állásfoglalás

A nemzetközi standardok megsértésére hivatkozva, tiltakozása részeként Litvánia megfogalmazott egy állásfoglalást is, amelyet az EBESZ július 5-9-i minszki parlamenti közgyűlésén kívánt elfogadtatni.

A tervezet arra sürgette volna a nemzetközi közösséget, hogy követelje meg a transzparens és független, határon átnyúló környezetvédeli hatásvizsgálatot, és hogy a biztonságot és kockázatokat értékelő úgynevezett stresszteszteket is végezzenek, ellenkező esetben az atomerőmű építését fel kell függeszteni.

Az állásfoglalás egyébként mindemellett követelte az emberi jogokat megsértő gyakorlatok és halálbüntetés felszámolását is. Bár a szükséges számú aláírást megszerezte a kezdeményezés, a tervezetet végül mégis levették a napirendről.

Az erősödő aggályokat jelzi, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke sürgette Fehéroroszországot, hogy végezze el a Minszktől mintegy 180 kilométerre északnyugatra épülő osztroveci erőmű stressztesztjét nemzetközi szakértők felügyelete mellett.

Júniusban pedig az Európa Tanács parlamenti közgyűlése fogadott el állásfoglalást, amelyben az építkezés felfüggesztésére szólítanak fel

a nemzetközi nukleáris biztonsági standardok számos alkalommal való megsértése

miatt.

Akárhogy is, miután a belorusz atomerőmű első egysége a terv szerint 2019-ben, második egysége pedig egy évvel később üzembe áll, túlságosan sok idő már nem áll rendelkezésre arra, hogy a nemzetközi közösség kikényszerítse a szabályok betartását.

portfolio.hu