“Ha az a kérdés, hogy veszélyes-e az új amerikai nagykövet: nem” - jelentette ki Szijjártó Péter az atv.hu-nak adott nagyinterjúban a ma Budapestre érkező David Pressmanról. A külgazdasági és külügyminiszter nem tudott választ adni arra, hogy a kormány támogatja-e az energiaügyi EU-csúcson a gázármaximálási javaslatot, vagy jön “a vétó” újra, megkérdeztük, hogy napirenden van-e Orbán Viktor moszkvai utazása, és hogy az oroszok elzárhatják-e a gázcsapot. A Paks2-ről és a Lázár János által “ősbűnnek” nevezett késlekedésről is beszélt. Egyetért Lázárral, és a késedelem szemléltetésére 8 éves Patrik fiát hozta fel, aki a paksi szerződés aláírásakor született. 

Mi vagyunk a Gazprom legvidámabb barakkja?

Mi vagyunk az az ország egyelőre Európában, amelyik talán a legjobban készült fel arra a rendkívül nehéz időszakra, ami most részben előttünk van, részben meg már benne is vagyunk. Ugye a háború megkezdése óta gyakorlatilag folyamatosak azok az előrejelzések, amelyeket vészjelzéseknek is nevezhetnénk és arról szólnak, hogy az európai energiaellátás - benne a földgáz - soha nem látott kihívásokkal néz szembe. Én a kezdetektől fogva azon az állásponton voltam, hogy a földgázellátásunk nem lehet ideológiai kérdés. Ugyanúgy ahogy a covid védőoltások beszerzésénél is azt az álláspontot képviseltem, hogy egy ember életének a megmentése nem lehet politikai kérdés, és egy megvásárolt vakcina típusa nem politikai állásfoglalás. Ugyanez a helyzet a földgázzal is.

Most nyugati lapok az ön prágai bejelentése miatt bírálják a magyar kormányt, hogy újabb megállapodást kötött a Gazprommal - most már napi maximum 5,8 millió köbméter plusz gázszállításról -, miközben a Nyugat-Európa a háborúra és az egekbe szökő energiaárakra válaszul éppen függetleníti magát az orosz gáztól, komoly áldozatok árán is. 

A probléma az, hogy az energiaellátás nem ideológiai, sem pedig politikai kérdés, ez tisztán fizikai, illetve matematikai kérdés. Fizikai abból a szempontból, hogy rendelkeznünk kell egy forrással, amelyhez valamilyen infrastruktúra módján hozzáférünk, másrészről pedig matematikai kérdés, mert egy volument meg kell vásárolnunk. Tehát a földgáz megvásárlása vagy a földgáz eredete sem politikai állásfoglalás, hanem egy kőkemény, életbevágóan fizikai valóság. Lehet ideológiákat gyártani, de ideológiával fűteni egyelőre még nem lehet.

Ideológiai vagy gázszállítási kérdés, hogy a Gazprom legvidámabb barakkja vagyunk-e?

Én az energiaellátás kérdését nem tudom ideológiai szemüvegen keresztül nézni.

NEVEZHETNEK A GAZPROM “BÁRMIJÉNEK”, HA EZ AZ ÁRA, HOGY AZ EMBEREK FŰTSENEK 

De ez sértő, vagy “egy elszálló politikai lózung”? 

Nézze, a mai világban már nem szabad megsértődni semmin. Én azt mondom, hogyha az az ára annak, hogy a magyar embereknek lesz elég földgáza télre és senki nem kerül abba a méltatlan helyzetbe Magyarországon, hogy ne legyen gáz ahhoz, hogy fűtsön, fürödjön vagy főzzön, akkor nyugodtan nevezhetnek a Gazprom bármijének. Ilyenkor mindig ez merül fel bennem, amikor látom, hogy az ellenzéki újságírók meg aktivisták köszörülik a nyelvüket rajtam ilyen orosz ügyekben…

“Trójai faló”…

De én csak azt szeretném megkérdezni, hogyha én nem megyek el Moszkvába körülbelül egy hónapja, akkor hogy tudtuk volna biztosítani azt, hogy Magyarországon az európai átlagot jóval meghaladó módon már most, augusztus végére sikerült teljesíteni az Európai Unió elvárását és 35 százalék fölé vittük a gáztárolók töltöttségét a fogyasztáshoz képest? Hogyan lehetne biztosítani azt, hogy minden magyar embernek és minden magyar vállalatnak legyen elég földgáz, ha nem tárgyalnánk az oroszokkal? 

Az EU-ban a háború okozta európai energiapiaci válság miatt - plusz az Északi Áramlatot az oroszok napokra leállítják - a tározókban a fogyasztásarányos átlag töltöttségi szint valóban csak 21,4 százalékos…

Így van, nálunk meg 36-os.

… de Németországban augusztusban 82 százalékos volt a gáztározók töltöttsége, szeptemberben a Bloomberg szerint 85 százalékos lesz, nálunk augusztus elején 50 százalék fölött volt, most magasabb, de a német szint jobb. 

Igen, csak ez nem számít. Bár nagyon érdekes, mit mond a Bloomberg.

Miért nem számít? 

Mivel nem azért tárolunk, hogy a tárolóban legyen, hanem azért, hogy az embereket ellássuk. Tehát, ha valakinek van egy nagy tárolókapacitása és abba sokat beletesz, az arányaiban lehet, hogy kisebbet mutat, mintha valakinek van egy kis tárolója és azt telerakja. Ez olyan, mint a szögletarány: a futballmérkőzések után a vesztes edzőnek meg a statisztikusnak fontos a szögletarány, de mindenki a meccs eredményét nézi. Valakinek biztos érdekes, hogy a tárolókapacitáshoz képest mennyi van betárolva, csak ez a gyakorlatban nem segít. A fogyasztáshoz kell mérni, mert az emberek meg a vállalatok fogyasztanak. 

HA A VÉSZJELZÉSEK BEÉRKEZNEK A RELEVÁNS MINISZTÉRIUMOKHOZ, A MEGFELELŐ INTÉZKDÉSEK MEG FOGNAK TÖRTÉNNI

Cser-Palkovics András is leadott egy vészjelzést, azzal, hogy már ők is elszenvedői a háború és a rossz döntésekből fakadó európai energiaválság következményeinek. Nem tudom látta-e, mert a repülőtéren készítjük az interjút, folyamatosan úton van, Brüsszel, Bled, Prága, külügyminiszteri tanácskozások, de Székesfehérvár fideszes polgármestere a Facebook oldalára azt írta ki: “Egyre többször fordul elő, hogy senki nem akar energiát vagy gázt adni intézményeinknek. Ha kapunk is ajánlatot, akkor a tavalyi árhoz képest sokszoros, immáron szinte tízszeres áron”. Gáz nélkül maradhatnak önkormányzati intézmények, óvodák részlegeit kell bezárni? Egy helyettes államtitkár körlevelet intézett az iskolákhoz, húsz fokos fűtésről írt…

A magam szerepéről tudok beszélni, mert nem volna helyes, hogyha a kollégák feladatáról nyilatkoznék, de nem is tudnék pontosan. Én egy dologért vagyok felelős ebben a tekintetben, az pedig az, hogy legyen Magyarországon annyi földgáz, hogy abból mindenki korlátozásmentesen tudjon fogyasztani. Ez az én feladatom, ehhez kell beszereznem a készleteket, ezen dolgozom gőzerővel most már jó néhány hónapja. Az, hogy az országon belül ennek a felhasználása hogyan történik, egy rendkívül fontos kérdés, mint ahogy az is fontos kérdés, hogy minden önkormányzati intézményben, iskolában, óvodában legyen elég gáz ahhoz, hogy a gyerekeknek ne hidegben kelljen ott lenniük.

A kormány tud segíteni?

Biztosan. Vannak olyan minisztériumok, akiknek az a feladatuk, hogy ezzel foglalkozzanak és ezt a kérdést megoldják. Én biztos vagyok abban, hogyha ezek a vészjelzések beérkeznek a kormány releváns minisztériumaihoz, akkor ott a megfelelő intézkedések meg fognak történni. Engem egy dologról szoktak megkérdezni a kormányülésen, mennyi földgázt tudtunk vásárolni, amiről rendszeresen beszámolok. Mindaddig, amíg a megvásárolt földgáz összességében több, mint az itthoni szükséglet, addig biztonságban vagyunk.  Én arra biztatok mindenkit, aki ilyen problémával küzd, mint amit most itt hallhattunk, hogy a kormány releváns minisztériumaihoz forduljanak bizalommal, az iskolák, az önkormányzati intézmények nyilván a Belügyminisztériumhoz. 

MIRŐL TÁRGYALT NAGY MÁRTON MOSZKVÁBAN? 

A miniszterelnöknek szinte nincs olyan nyilatkozata különösen mióta az is kérdés a háború miatt, hogy lesz-e elég gáz - Tusnádfürdőn vagy a péntek reggeli rádióinterjúkban -, hogy ne dicsérné önt, amiért “évek óta füstjeleket bocsát föl, veri a dobot”, hogy legyen hosszú távú magyar-orosz gázszállítási megállapodás Moszkvával, hogy legyen elég gáz. Augusztus 21-én vasárnap miért Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utazott Moszkvába energiaügyekben tárgyalni? Ezt Gulyás Gergely mondta el a Kormányinfón, mert megkérdezték, ki repült oda egy honvédségi Falcon géppel. 

Nagy Márton az energiaügyekhez kapcsolódó pénzügyi kérdésekről tárgyalt. Amikor én Moszkvában jártam júliusban, körülbelül egy hónappal ezelőtt, akkor egy politikai megállapodást kötöttem arról, hogy Magyarország több földgázt tudjon vásárolni. Ezt szakértői szintű tárgyalások követték, amelyek egy részét az energetikai, egy részét pedig a pénzügyi szakértők bonyolították le, mivel ez egyrészt földgázmennyiség kérdésre, másrészt pedig pénzügyi kérdés. Amúgy sem kerül kevés pénzbe a földgáz, most meg aztán pláne nem. Ezért ez egy pénzügyi tárgyalás volt arról, hogy a gázvásárlás pénzügyi konstrukciója hogyan fog kinézni, és ezt az én előkészítésem alapján Márton folytatta le, merthogy ő a felelős a gazdaságfejlesztési kérdésekért.

A 700 millió köbméter plusz gáz pénzügyi hátteréről tárgyalt?

Igen, részben arról, részben pedig a hosszú távú gázmegállapodásnak a pénzügyi rendszeréről.

Miért, módosítani kell?

Nem kell, azonban folyamatosan felülvizsgáljuk, hiszen ez egy nagy pénzügyi konstrukció. Folyamatosan egyeztetünk, most is módosítás történt, hiszen a mennyiséget megnöveltük.

Új képletről tárgyalt Nagy Márton? 

Nem a képletről tárgyalt. A képlet, az hosszú távú szerződésben rögzítve van, hanem arról tárgyalt, hogyha most megváltoztatjuk a mennyiséget, akkor az egész mennyiség kifizetése milyen módon történik.

Kedvezményt kapunk? 

Mivel még nincsen lezárva a tárgyalás, azért most még nem tudunk részletesen beszámolni. Én is mindig lépésről lépésre adok tájékoztatást, amikor megállapodunk, arról. 

Putyin orosz elnök azt mondta február 1-jén, amikor Orbán Viktorral a Kremlben tárgyalt, hogy az orosz gázszállítások stabilitása biztosított Magyarország felé 2036-ig, “és Magyarország az európai piaci árnál ötször olcsóbban vásárol orosz gázt”. Az RIA tudósítása szerint Putyin és a magyar miniszterelnök akkor egybehangzóan azt mondták, mi vásároljuk a legalacsonyabb áron egész Európában a gázt. Miért nem tudja elárulni miniszter úr, hogy mennyiért vesszük az orosz gázt? Az emberek miért nem tudhatják ezt meg? 

Azért nem, mert ez két vállalat közötti szerződés, a szerződésben foglalt árformulát azért nem tudom elmondani, mert az egy olyan üzleti információ, amelynek kiszivárgása adott esetben károkat okozhat. 

Azt meg pláne nem tudom, hogy az ár hányada vagy hányszorosa annak, amit mások fizetnek, mert fogalmam sincs, hogy mások mennyit fizetnek, mint ahogy másoknak sincs fogalmuk arról, hogy mi mennyit fizetünk. Azoknak meg, akik azt mondják, hogy Magyarország veszi a legdrágábban, semmiről nincsen fogalmuk.

“POLITIKAI LUFI, HOGY MI VESSZÜK A LEGDRÁGÁBBAN” 

De ha azt nem tudja megerősíteni, hogy mi a legolcsóbban vásároljuk, akkor azt sem tudja cáfolni, hogy mi vesszük a legdrágábban…

Ne tessék ezt így kisarkítani, mert az nem egy tényállítás, hanem egy ködszurkálás. Az egy politikai lufi, hogy mi vesszük a legdrágábban. De mondjanak egy számot, hogy mi mennyiért vesszük, mennyiért veszik a többiek, és akkor megnézzük, hogy ez igaz-e. Tehát az egész azért nonszensz, mert ezek az emberek, akik ilyeneket beszélnek, azok még nem láttak földgázvásárlási szerződést.

Valóban nem láttam…

De ön nem is mond ilyet. Azok, akik azt mondják, hogy mi vesszük a legdrágábban, szerintem nem láttak még ilyen szerződést, a mienket biztos nem látták. Az, hogy másokét látták-e, nem tudom, de akkor meg mondják el, hogy abban mi van, mert az meg nekünk hátha segítene. A földgázvásárlási szerződéseket nem véletlenül kezeli mindenki bizalmasan, mert ezek hatalmas pénzekről szólnak, mindenki próbálja a legjobb pozíciót elérni. Egyet tudok mondani, én természetesen láttam azt is, amit tavaly szeptemberben kötöttünk, meg láttam azt is, amit ’94-ben megkötöttek. Na most, a két árformula nincs is egy kategóriában egymással, annyival kedvezőbb a mostani. Tehát nagyon messze van egymástól a kettő.

Az ATV Egyenes beszédben Szöllősi Györgyi az Eurostat felmérése alapján kérdezte meg hogy februárban 1,1 euróért vásároltunk egy köbméter gázt, és az EU-ban csak a litvánoknál volt drágább…

Nézze, megint csak azt kérdezném, hogy az Eurostat ezt honnan veszi? Az Eurostatnak nincsen meg a mi szerződésünk, az egészen biztos. Lehet, hogy más országé megvan, de nagyon furcsának találnám. Ez nagyon kedves dolog, hogy az Eurostat ilyeneket mond, csak nem tudom, mi alapján teszi.

A Népszava a KSH külkereskedelmi adatai alapján írta, hogy májusban rekordáron, 1364 euró/ezer köbméter áron vásároltuk az orosz gázt, ez szűk száz euróval drágább volt, mint a márciusi 1282 eurós tőzsdei gázár. A G7 portál pedig azt írta, márciusban az MVM alacsonyabb árat, 338 forintot fizethetett egy köbméterért. 

Csak annyit tudok mondani, ha jól látom, akkor ez ilyen munkahelyteremtési kérdés, mert jól láthatóan fönntartanak embereket teljesen értelmetlen becslések elkészítésére. De ez helyes, mert legalább dolgoznak. Most én nem tudok mit mondani, csak azt, hogy nonszensz!

Nyilván a KSH külkereskedelmi adatsorából dolgoznak a kollégáink, illetve az Eurostat számaiból, a holland tőzsdei árakból… Azt meg tudja erősíteni, ami a képletre vonatkozik, hogy a magyar-orosz 15 éves hosszútávú gázszállítási szerződés tartalmaz-e olyan úgynevezett gázár “kisimító képletet”, ami arról szól, hogy egy adott negyedévben az azt megelőző 9 hónap átlagárát veszik figyelembe, vagy nincs ilyen? Illetve amennyiben nincs, akkor az Európában irányadó holland gáztőzsde adatai szerint kereskednek velünk az oroszok két hónapos csúsztatással, már ami az árakat illeti? 

Nézze, a földgázvásárlási szerződések bizalmasok és nem véletlen, hogy ön sem látott még olyan nemzetközi társaságot, amely ezeket az adatokat kitette volna az ablakba.

A GAZPROM MEGBÍZHATÓ? 

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági tanács alelnöke a Telegramjára írta ki - “meleg üdvözlettel” üzenve az uniós állam- és kormányfőknek - hogy ezer köbméter gáznak az ára télre, év végére ez el fogja érni az 5000 eurót, ami brutálisan magas. Egy 5000 eurós gázár - amikor a háború miatt összedőlni látszik az európai energiapiac - hogy befolyásolja majd gázárakat? 

Már most is nagyon magas, de szerintem nincs ember, aki meg tudja mondani, hogy mennyit fog elérni. Ugyanis egy dolgot látni kell - sajnos, ez nem “tetszik-nem tetszik kérdés” - hogy ma gyakorlatilag nemzetközi energiapiac nincs. A piacnak vannak ugyanis különböző ismérvei, hogy például a kereslet meg a kínálat görbéi határozzák meg a fogyasztói árat, de ez most nincs. Ma nem nemzetközi energiapiac van, hanem van egy ilyen vásártér, ahol valahol valamikor éppen vagy van gáz vagy nincsen, és az ár nem kereskedelmi alapon jön ma létre, hanem egy attól teljesen független, háborús logika alapján. Sajnos ezt látni kell. Tehát nem piacgazdaság van ma a nemzetközi energiatérben, hanem háborús gazdaság, ezért fogalmunk sincs, hogy hogy alakulnak az árak az elkövetkezendő időszakban. Ha ön visszanézi, akkor az elmúlt időszakban sem volt fogalma senkinek arról, hogy hogyan fognak alakulni.

Ön is ott volt a Tranziton, Gulyás Gergely a Tranziton szombaton azt mondta, azzal nem vádolható a kormány, hogy a rotterdami tőzsdén meghatározott árakhoz köze lenne, és “ha valaki megnézi a pénteki tőzsdei gáz- és áramárakat és kiszámolja, hogy a rezsicsökkentett határig - az átlagfogyasztás határáig - mennyit kellene fizetni, akkor azt fogja látni, hogy 330 ezer forint fölött van az az összeg, amibe az átlagáron kerülne ma az áram és a gáz”.  “A magyar állam a piaci árhoz képest 300 ezer forintos támogatást tud adni minden hónapban minden háztartásnak, és reméli, hogy ez lejjebb fog menni, mert ha nem, akkor ezt az állam a végtelenségig nem fogja bírni”. A tárgyalásaikon például Moszkvában Lavrov orosz külügyminiszterrel tudja ezt befolyásolni? 

Mindig a lehető legjobb árat próbáljuk elérni, ezt így tudjuk befolyásolni. Én is folyamatosan arról tárgyalok, hogy az ajánlott árnál hadd vegyük meg olcsóbban - és ez vagy sikerül, vagy nem. Még egyszer mondom, most az eladók diktálnak a piacon, nemcsak a Gazprom, hanem mások is. És az eladónak nyilván az az érdeke, hogy kihasználja ezt a mesterséges magas árkörnyezetet, ezért drágábban akarja eladni. Nekünk az az érdekünk, hogy valahogy letörjük ezeket az árakat. 

De sajnos, ma az aduászok nem a vevők, hanem az eladók kezében vannak a nemzetközi piacon, és nyilvánvalóan minél magasabb az energiahordozók ára a világpiacon, annál nagyobb pénzügyi terhet jelent annak a finanszírozása, hogy Európában egyedülálló módon minden egyes magyar fogyasztónak segíteni tudjunk.

A Gazprom megbízható?

Itt tapasztalatokra kell hagyatkozni. Eddig megbízható volt a Gazprom Magyarország tekintetében, igen. Azt kell látni, hogy ma a déli szállítási útvonalon teljes mértékben minden nap megérkezik a szerződéses mennyiség. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az északi és a nyugati szállítási rendszereken milyen nehézségek vannak, de ott is gyakorlatilag a szerződéses mennyiség 40 százaléka megérkezik, ami a legmagasabb arányok közé tartozik. Összességében a déli mennyiség sokkal nagyobb, ezért nagyjából a szerződéses mennyiség 88-90 százaléka minden nap megérkezik. És nekem Novák miniszterelnök-helyettes úr világosan megmondta, hogy azok a mennyiségek, amelyeket technikai okok miatt nem tudtak az északi meg a nyugati vonalakon szállítani, azokat is le fogják majd nekünk szállítani.

Az Északi Áramlat mától, szerdától három napra újra leáll…

Igen, na és most ez mit húz alá? Hogy milyen jó volt az, hogy szembementünk mindenfajta nemzetközi nyomásgyakorlással, - nyugati szankciós fenyegetésekkel is - és megépítettük a Török Áramlat gázvezetéket. Ha azt nem építettük volna meg, akkor ma Magyarország térdre kényszerülne a jelenlegi energiapiaci helyzetben, mert nem kapnánk meg, csak a mostani mennyiségnek körülbelül a 10-15 százalékát, hogyha csak a nyugati meg az északi szállítási irányokra lennénk hagyatkozva. De azt a vezetéket mi megépítettük, ma a magyarországi gázellátás több mint a fele ott jön, sőt a nagyon nagy többsége már délről jön. Ha azt nem építettük volna meg, most óriási bajban lennénk.

Macron francia elnök tárgyalt az algériai államfővel, és Algériából 50 százalékkal fogják növelni az európai gázexportot. 

Szuper.

Úgy tűnik tehát, hogy a háborús körülmények között is vannak alternatív lehetőségek. 

Szuper, és mikortól? 

Arról nem szólt a cikk, de két tengeri vezetéken keresztül 42-50 milliárd köbméter gázról van szó. 

Szóval, ez a probléma. Röpködnek ezek a számok, hogy ki mennyivel több gázt hoz, és lehet, hogy így lesz majd valamikor. De itt mindig az a következő a kérdés, hogy azt hova fogja hozni? Mondjuk egy francia LNG-terminálba fogja behozni. Kérdés, hogy van-e ennyi LNG-terminál kapacitás Franciaországban vagy bárhol a földközi-tengeri partvidéken. Kettő: vagy vezetéken vagy LNG-n. De mennyi a vezeték kapacitása? Ha megérkezik Franciaországba, Franciaország mennyit fogyaszt el belőle és mennyi jut máshova? És van-e útvonal, hogy máshova eljusson? Az is nagyon szuper, hogy Spanyolország és Portugália is nagy mennyiségben tud vásárolni, de a tőlük Európába menő vezetékeknek annyira kicsi a kapacitása, hogy egyszerűen abból a kontinens maga nem tud profitálni. Mert délről is, a transzanatóliai vezetéken is jöhetne sok gáz Azerbajdzsánból, de az is majdnem mind elmegy Olaszországba, meg a görögök elfogyasztják, ami nekik kell, és ide Közép-Európába részben a szállítási kapacitások miatt, részben, mert kevés van, nem jut. Az is szuper, hogy az LNG-termináloknak a kapacitását bővítik Lengyelországban, de ott is meg kell nézni a számokat, mennyi a lengyel belső fogyasztás, mennyi az LNG-kapacitás. Az adott esetben Szlovákia felé le tud-e már ma jönni valamikor, ha végre elkészül az interkonnektoruk? Ezért mondom, ez nem a vágyálmoknak a terepe, hanem ez a vezetékek, kapacitások meg a forrásoknak a kérdése.

“Hátizsákban meg vonaton nem lehet gázt szállítani” - ezzel érvelt… 

Amíg ez nem megy, addig csak a vezetékekre lehet hagyatkozni, és ez nagyon egyszerű matematika. Meg kell nézni, mennyi egy vezeték kapacitása, a végén lévő forrásból pedig mennyi gáz van, és ehhez képest meg kell nézni, hogy mennyit akarunk mi elfogyasztani és hogyha a kettő nincs egyensúlyban… 

NINCS NAPIRENDEN, HOGY ORBÁN VIKTOR MOSZKVÁBA UTAZIK

A 700 millió köbméterről, amit szeretnénk megkapni az oroszoktól… 

Bocsánat, itt ezt szeretném aláhúzni, elnézést, hogy a szavába vágok, pont az ön kérdésére mondtam egy sajtótájékoztatón, hogy a 732 millió köbméter beszerzéséről a szélrózsa mindkét domináns irányába tárgyalok, tehát keletre és nyugatra is. Nagyon precízen fogalmaztam Moszkvában is, ahol elmondtam, hogy 732 millió köbmétert ma a piacról nem lehet megvenni, ha figyelmen kívül hagyjuk az orosz forrásokat. Tehát részben orosz, de részben más nyugati kereskedői forrásból szeretnék megvásárolni ezt a mennyiséget, és jól is állunk. Tehát nemcsak az oroszoktól vásárolunk. 

Milyen nyugati kereskedőkkel tárgyalunk? 

Az MVM-nek van egy kereskedő cége és az a feladata, hogy a Nyugaton meglévő, még szabad forrásokat valahogyan lekösse, sikereket is értünk el. 

Hol vannak még szabad gázforrások Nyugaton? 

Ez egy kereskedelmi kérdés, de hamarosan abban a helyzetben lesznek, hogy be tudjam jelenteni, hogy az orosztól különböző forrásokból mennyit tudtunk már megvásárolni és mennyit tudtunk betárolni. 

A 732 millió köbméter plusz gázból mennyi érkezik majd Nyugatról? 

Nem akarok találgatni, mert folyamatban lévő tárgyalásokról van szó. A jövő héten már fogok tudni válaszolni arra, hogy ennek a 732 köbméternek a végleges kompozíciója keleti-nyugati arányban hogy néz ki.

Amikor Lavrovval tárgyalt a 700 millió plusz gázról, azt mondta, azért utazott Moszkváva, mert ez egy politikai megállapodást igénylő kérdés. Ez az előkészítése volt esetleg Orbán Viktor moszkvai útjának? Elképzelhető, hogy a miniszterelnök a közeljövőben Moszkvába utazik?

Ahhoz, hogy biztosan megkapjuk a plusz orosz gázt, szükség van arra, hogy a miniszterelnök tárgyaljon? 

Nincs.

Telefonon sem tárgyalt Orbán Viktor Moszkvával, Putyinnal? 

Nem, nem, megoldottam.

KALKULÁLNAK-E AZZAL, HOGY MOSZKVA ELZÁRJA A GÁZCSAPOT? 

A miniszterelnökkel beszéltek-e már olyan eshetőségről, hogy olyan helyzet alakulhat ki, hogy az oroszok elzárják a csapot és nem kapunk gázt? 

Emberi számítás szerint ilyennel kalkulálni reálisan, azt gondolom, hogy nem kell. Az a tranzitútvonal, amelyen az orosz gáz szállítása történik eddig jól működött. Ez egy tapasztalati műfaj, a szerződések alá vannak írva, ezeket eddig rendszerint teljesítették, a tranzitútvonal biztonságos, az azon elhelyezkedő országok megbízhatóak. Ezért azt gondolom, hogy a jelenlegi körülményekhez képest a lehető legnagyobb biztonságot tudtuk előállítani. 

EU-S GÁZÁRMAXIMÁLÁS? LESZ-E ÚJABB MAGYAR VÉTÓ? 

A Külügyminisztériumban a Bem téren 20 fok lesz télen? 

Ezt nem én fogom eldönteni, ha lesz központi utasítás, annak meg fogunk felelni természetesen, ha lesz ilyen. Nem tudom, lesz-e. Nyilván a kormányzati egységes utasítást fogjuk követni. 

Jövő héten szeptember 9-ére sürgős uniós energiaügyi csúcsot hív össze a cseh EU soros elnökség, hogy megvitassák az Oroszország ukrajnai invázióját követő jelenlegi energiaválságot. Síkela ipari és közlekedési miniszter azt írta ki a Twitterére, hogy “energiaháborúban” állunk, és felvetette, hogy napirendre tűzik a sürgősségi csúcson a gázárak maximálásának ötletét is. A magyar kormány támogatja az európai gázárak maximalizálását? 

Szeretném először látni a részletes javaslatot, meg a véleményét azoknak, akik valódi szakértőként foglalkoznak itt Magyarországon, tehát nem megbecsülőként. És mivel megint csak nem elvi kérdés, ezért elvi álláspontom sincsen. Meg kell nézni, hogy ez segíti-e Magyarországot vagy nem segít. De egyelőre nem látom az erről szóló elemzést sem. Sőt, ha jól értem, lesz többfajta javaslat több forrásból is, tegnapelőtt tárgyaltam a szlovénok energiaügyi miniszterével, aki azt mondta, hogy nekik is lesz egy javaslatuk, amit most már meg is kaptunk, most az elemzőink nézik.

Magyar javaslat lesz?

Mi nem készülünk önálló javaslattal. Van egy elnöksége az Európai Uniónak, hogyha európai megoldást akarnak, akkor az elnökségnek kell előjönni valamilyen javaslattal. Ha lesz egy konszolidált javaslat, meg fogjuk nézni, komolyan fogjuk venni, végig fogunk menni rajta, és ha az nekünk kedvező lesz, támogatjuk, ha nem, akkor meg nyilván nem. Nincs ebben csoda.

Adott esetben újabb magyar vétó? 

Ugye, vétó az nincsen, hanem vagy van döntés, vagy nincs. Ha olyan javaslatot terjesztenek elő, ami nekünk hátrányos, azt nyilván nem fogjuk támogatni. De itt még nem tartunk, mert nem tudjuk, hogy mi van pontosan a javaslatban.

HA AZ A KÉRDÉS VESZÉLYES-E DAVID PRESSMAN, “NEM” 

Ön már üzent az új amerikai nagykövetnek…

Vagy legalábbis önök így értelmezték. Nagyon kedvesek! Én nem üzentem senkinek semmit. Ha üzenni akarok, akkor felhívom, és elmondom neki személyesen.

Esztergomban, az MCC Fesztiválon azt mondta… 

Ott általánosságban beszéltem, és fenn is tartom azt az álláspontomat.

A nagyköveti értekezleten sem üzent ? 

Amióta külügyminiszter vagyok, én megtiltottam a diplomatáinknak, hogy politikai akciókban vegyenek részt külföldön. Egész egyszerűen nem ez a dolguk. Mindenki csinálja azt, ami a dolga. Az én nagyköveteimnek nem az a dolga, hogy X országban megmondja, hogy ott hogy kéne jobban csinálni a dolgokat. Mi közünk van nekünk ahhoz? Ő azért van ott, hogy X ország és Magyarország között jobb legyen a kapcsolat és abból itthon a magyar emberek profitáljanak, ennyi. És ugyanúgy, ahogy ez nem feladata a magyar nagyköveteknek, úgy gondolom, hogy a hozzánk érkező nagyköveteknek sem feladata az, hogy a magyarországi helyzetről véleményt alkossanak vagy minket kioktassanak, minősítgessenek. Hát hol élünk? Nem helytartók jönnek ide, hanem nagykövetek, és ahogy megkapja mindenki a tiszteletet - mi is megadjuk -, úgy elvárjuk, hogy az ide érkező nagykövetek, függetlenül a küldő országtól, tiszteljen minket, ne minősítgessen minket, ne oktatgasson minket és ne azért jöjjön ide, hogy elmondja nekünk, hogy hogy kéne élni, mert azt majd a magyar emberek eldöntik. 

Mi minden nagykövettel szívesen konzultálunk arról, hogy a kétoldalú kapcsolatokat hogy kell javítani, de arról nem fogok beszélgetni senkivel, hogy mit gondol a magyarországi viszonyokról. Egészen egyszerű oka van: nem érdekel.

Ön azt mondta, hogy David Presmantól a szenátusi nagykövet-jelölti meghallgatásán semmi mást nem hallhattunk, csak hogy Magyarországon milyen szörnyű helyzet van. 

Tiszteletlenül beszélt rólunk, igen, ez kétségtelen.

Azt mondta, hogy magyarországi vonatkozásban a demokrácia hanyatlásáról beszélni eufémizmus, mert itt fenyegetve érzi a demokráciát és súlyos aggályai vannak a sajtószabadsággal, az LMBTQ-közösség jogaival kapcsolatban. 

Fel is háborodtam azokon, amiket mondott. Felháborító volt. 

David Pressman Moszkva és Peking befolyását is aggályosnak nevezte. 

Igen, nonszensz dolgokat mondott a nagykövet, sértő dolgokat Magyarországról, és nagyon remélem, hogy ezt a gyakorlatát majd nem kívánja folytatni itt Budapesten. Ha a tisztelet talajára tudjuk helyezni, akkor remek együttműködésünk lesz. 

“NEM VAGYUNK MI KICSINYESEK” 

Ön kapott arról tájékoztatást, hogy mikor érkezik David Pressman? 

Pénteken érkezik.

Sajtótájékoztatót is tart a hírek szerint. 

Tudom, tőlünk kértek rá engedélyt, hogy a sajtótájékoztató itt, a kormányváróban lehessen, természetesen hozzájárultunk. Nincs ezzel baj, nem vagyunk mi kicsinyesek. Ugyanolyan tiszteletet adunk meg neki, mint minden érkező nagykövetnek. Én nem differenciálok országok között. Minden nagykövet, aki megjön, a saját országát képviseli. Mi minden ide érkező nagykövetnek megadjuk a tiszteletet és biztosítjuk a körülményeket a normális munkavégzéshez.

Colleen Bellt rózsacsokorral fogadták. David Pressmant veszélyesnek tartják? Nemzetközi emberi jogi ügyvéd, az Egyesült Államok ENSZ nagykövete és Madeleine Albright volt külügyminiszter különleges asszisztense is volt, Obama elnöksége idején a Fehérház Nemzetbiztonsági Tanácsnak a főigazgatója, szankciókért, vámszabályokért, kíberbiztonságért felelt, de a háborús bűnök üldözéséért is. A Los Angeles Times írta róla, hogy George Clooney-nak volt a “consigliere”-je, a tanácsadója, de más hollywoodi sztárokkal, Brad Pittel is barátságban van. Pressmannek szerepe volt a Trump elleni vádemelési eljárásban, ő volt az ügyvédje annak az amerikai alezredesnek, aki tanúskodott a Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetés ügyében, amikor Trump azt kérte, Kijev vizsgálja ki Joe Biden és fia ukrajnai ügyleteit. Most orosz-ukrán háború van a szomszédunkban… 

Úgy kezdődött a kérdés, hogy veszélyesnek tartjuk-e. Nem.

Kezdeményez vele találkozót? 

Ez nem így szokott történni. Ha jön egy nagykövet és ő szeretne találkozni a kormány tagjaival, akkor ő jelentkezik, és örömmel fogok majd vele találkozni, természetesen.

Mi lesz a legfontosabb kérdés, amit szóba hoz neki, a háború? 

Ő lesz itt nagykövet. Én nem akarok a tudomására hozni semmit. Én őt tisztelem természetesen, mert tisztelem azt az országot, amely küldi, és azon leszek, hogy a két ország közötti együttműködés jó legyen. Őszintén remélem, hogy ennek megfelelően kölcsönös tiszteleten alapuló, jó együttműködést tudunk kialakítani. Én nekem eddig remek kapcsolatom volt az előző amerikai nagykövettel is, David Cornsteinnel, kiváló kapcsolatot ápoltam az őt megelőző nagykövettel, Colin Bell-lel is. Azt hiszem, hogy jól meg tudtuk egymást érteni Kounalakis nagykövet asszonnyal is. Goodfriend úrral voltak konfliktusaink, ez nem is kérdés, de ő nem volt nagykövet. Aki jó szándékkal áll hozzánk, azzal mi mindig megtaláljuk a közös hangot. Őszintén remélem, hogy az új amerikai nagykövet is jó szándékkal áll hozzánk, és akkor biztos nem lesz semmi baj.

PAKS: SZÁLLÍTHAT-E AZ AMERIKAI WESTINGHOUSE FŰTŐANYAGOT? 

Arra lát esélyt, hogy az amerikai Westinghouse beszálljon a paksi projektbe, a Framatome, Siemens, General Electric mellé? Az Európai Bizottság, “technikai támogatásáról” biztosította a Westinghouse-t, hogy megkapják a hatósági engedélyt a fűtőanyag-beszállításra, az oroszoktól való energiafüggőség csökkentése érdekében. 

Már hol? Itt?

Igen, és Szlovákiában, Bulgáriában, Finnországban. 

A fűtőelemekről Paks 1. esetén tudunk beszélni. Ott van egy meglévő szerződésünk az oroszokkal, ami alapján ők szállítanak folyamatosan, tehát nincs okunk más szerződő partner után nézni.

Áprilisban is egy orosz gép szállította a fűtőanyagot ide, ami két évre elég a Paks 1-nek, jól emlékszem? 

Igen. A Paks 2 kapcsán a fűtőelemről még ne beszéljünk, mert egy kivitelezési szerződésünk van, fűtőanyag-szállítási szerződésünk még nincsen. Előbb legyen meg az erőmű. Tehát a Paks 2-nél a fővállalkozó kiválasztotta a GE-t, a Siemenst vagy éppen a Framatome-t, meg egy csomó magyart is, akik már ott dolgoznak a területen.

Nincs esélye a Westinghouse-nak, hogy 2023-tól fűtőanyagot szállítson a Paks 1-hez?

Van egy szerződésünk, én egyelőre nem látom okát annak, hogy azt felülvizsgáljuk. Meghallgatok minden ajánlatot természetesen, de nem látok arra okot, hogy az ott lévő gyakorlatot meg kelljen változtatni, legalábbis ilyen javaslatot én még senkitől sem kaptam. De a Paks 1 nem hozzám tartozik, a hatásköröket azért érdemes tiszteletben tartani, elválasztani.

A Paks I. Palkovics László felségterülete. 

Igen, de én nem hallottam senkitől olyan megfontolást, hogy ott váltani kellene. 

Három éve nyújtottak be a Paks2 létesítési engedélyét az atomenergia hivatalnak. Ön három hónapja felügyeli ezt a projektet, és az engedély a napokban meg is érkezett. Mi kellett ehhez? 

Nem akarom a saját személyes érdemeimet előtérbe hozni, igazságtalan lenne a magasra fölütött labdát lecsapni és elmagyarázni, hogy micsoda nagyszerű módon sikerült ezt elintézni. Ez egy folyamat volt. A létesítési engedélykérelem 400 ezer oldalt tartalmazott, és az engedélyezési hatóságnak folyamatosan voltak kérdései és hiánypótlásra történő felszólításai. Legitim módon - tekintettel arra, hogy nem egy biciklitároló építési engedélyéről beszélünk, hanem egy nukleáris erőműéről, aminél komolyabb biztonsági feltételeknek ma épületnek nem kell megfelelnie. Amit én tettem május óta, az volt, hogy sokkal gyorsabb munkát kértem és vártam el a Paks2 nevű cégtől. Hogy is néz ki ez a helyzet metodikailag? Az engedélykérelmet a Paks2 Zrt. adja be az Országos Atomenergia Hivatalnak a Roszatom szakmai anyagai alapján. A fővállalkozó leteszi a tervet az asztalra, a megrendelő, a Paks2 a magyar jogszabályi és szabványkörnyezetnek megfelelően engedélykérelemmé formálja és beadja. Én azt kértem a Roszatomtól és arra utasítottam a Paks II. vezetőit, hogy legyenek kedvesek ezeket a hiánypótlásokat és a hivatal által kért addicionális információkat gyorsan, konstruktívan egy folyamatos konzultáció keretében előállítani - és adják be végre. Tehát én ezt a munkát gyorsítottam fel és ez ért most el abba a fázisba, hogy létesítési engedélyt, valamint építési engedélyt kaptunk az 5-ös reaktorépületre és a nukleáris sziget épületeire és a tartályra. Tehát folyamatos párbeszéden, fontos konzultáción alapuló, gyors munkára utasítottam a Paks II.-t és ezt kértem a Roszatomtól is és mindkét helyen megértésre találtak a szavaim. Kedden beszéltem telefonon Lihacsov vezérigazgató úrral, és megbeszéltük, hogy szeptember végén újra találkozunk Bécsben, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kongresszusán. Mert egy nagyon fontos munkát kell elvégeznünk, átlép a beruházás a második, a kivitelezési fázisba, hiszen megvannak az engedélyek.

A hvg.hu írta, hogy bár megkapták a létesítési engedélyt, de hiánypótlásra szólították fel a Paks2-t, ez több ezer eljárást jelent. Ennek ellenére elkezdhetik a földmunkálatokat? Az, hogy biztonságosak-e ezek a műveletek, csak később derül ki, közel 120 nap, amíg az atomenergia hivatal elbírálja.

Természetesen elkezdhetjük a munkálatokat. Abban a hvg-nek igaza van, hogy bizonyos időszakonként vannak úgynevezett megállító feltételek, ami teljesen normális, hiszen menetrend szerint folyamatosan kell jelentést adnunk arról, hogy hogy áll az építkezés, mit tettünk, abból mi fakad és az építkezés fázisainak megfelelően az úgynevezett előzetes biztonsági jelentésünket folyamatosan frissíteni kell, ez így normális.

MOST NEM AKAROK FELELŐSŐKET LISTÁZNI, DE “EGYETÉRTEK JÁNOSSAL…” 

Aszódi Attila, volt Paksért felelős volt államtitkár azt nyilatkozta a Spirit FM-nek, hogy a Paks2 befejezése után szükség lenne egy Paks 3-ra is, a Duna vagy a Tiszta vonalán. Mi a véleménye? És azt is az oroszok építenék ? 

Azt mondom, hogy maradjunk a realitások talaján. Ha az a kérdés, hogy segíti-e ma egy ország energiabiztonságát az, hogyha több nukleáris energiaelőállítási kapacitás van, azt mondom, hogy igen, természetesen. A nukleáris erőművek nem is kerültek az EU-s szankciólistára. És ha most már meglenne a Paks 2 sokkal jobb helyzetben lennénk, ez igaz. Mindaddig, amíg nincs a Paks 2 megépítve, addig az arab számokat egyelőre Paks vonatkozásában tegyük zárójelbe. Csináljuk meg a Paks 2-t és majd 2030-ban érjünk el oda, hogy kelljen arról gondolkodni, hogy na, akkor kell-e még bármilyen kapacitás pluszban. De először legyünk ezen túl.

Lázár János a Tranziton azt mondta, “ősbűn”, hogy a Paks II. jövőre még nem termel. 

Egyetértek. Én egy dolgot szoktam mondani, hogy amikor aláírtuk Moszkvában a paksi atomerőmű építéséről a megállapodást 2014-ben, másnap született meg Patrik nevű fiam. Na most, Patrik holnap kezdi meg a második általános iskolai osztályt. Én elhiszem, sőt tudom is, mert három hónapja benne vagyok, hogy a Paks 2 egy nagyon bonyolult dolog. De ennyire nem bonyolult, hogy egy gyerek születésétől második osztályos koráig ne történjen semmi. Nyolc és fél év eltelt. Egyetértek Jánossal, sokat beszélgettünk erről, hogy lehetett volna gyorsabban haladni. Mondom én, aki még nem épített atomerőművet, de a józan ész alapján azt gondolom, hogy lehetett volna. Most nem akarok felelősöket listázni. Miniszterelnök úr engem nem azzal bízott meg, hogy keressem meg a felelősöket, hanem, hogy építsen meg Paks 2-t, úgyhogy inkább erre koncentrálnék.

Nekem nem volt olyan mandátumom, hogy ilyen látogatást készítsek elő, és ez most nincs napirenden. (atv.hu)