Kövér László házelnök az LMP-frakció öt tagját kizárta az Országgyűlés hétfői ülésének hátralévő részéről, mert képviselőtársuk, Ungár Péter napirend előtti felszólalása közben tiltott személtető eszköz használtak: táblákat mutattak fel, amelyen a tandíjat ellenző idézetek szerepeltek Orbán Viktortól. A kizárt képviselők az ülés további részében nem szólalhatnak fel és hétfői tiszteletdíjukra sem tarthatnak igényt.

A képviselők az ülés elején néma felállással emlékeztek két közelmúltban elhunyt korábbi országgyűlési képviselőre, Kőrösi Imrére (MDF, független) és Mózes Mihályra (SZDSZ, független). 

DK: törökök tüntethetnek, a magyarok nem?

Arató Gergely, a DK képviselője azt kifogásolta, hogy a török elnök múlt heti látogatása során a rendőrség betiltotta DK tüntetését, ugyanakkor "boldogan engedélyezte" magyarországi törökök Erdogan melletti demonstrációját. Hangsúlyozta: nem az a baj, hogy a török szimpatizánsok tüntethettek, hanem, hogy a DK nem demonstrálhatott. Szerinte a kormány 8 éve mást sem tesz, mint elhallgattatja, aki nem ért vele egyet, elhallgattatja a szabad sajtót, a civileket, a Magyar Tudományos Akadémiát, és a most megpróbálják elhallgattatni a magyar népet is. 
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára "fake news"-nak nevezte, hogy a rendőrség bármely külföldi meghívott személye miatt korlátozott volna tüntetést. Hozzátette: a DK a rendőrség által lezárt területen akart tüntetni, a hatóság pedig felajánlott egy közeli alternatív helyszínt, de a párt ezzel nem akart élni. Nem a megegyezés érdekelte önöket, hanem a balhé - jegyezte meg.
Úgy fogalmazott: a DK aggódik a demokratikus jogok miatt, holott demokráciafelfogásának lovasrendőrök, gumilövedékek és kilőtt szemek a szimbólumai. 

MSZP: a Fidesz a tagadás és a kiváltságok pártja

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt: az MSZP benyújtotta azokat a javaslatokat, amelyek megakadályozhatnák, hogy a Sargentini-jelentés miatt megbüntessék Magyarországot, azonban ezeket a Fidesz nem támogatta. Ezért innentől minden kilakoltatásért, minden orvoshiány miatt bekövetkezett halálesetért, minden elvesztett támogatásért Orbán Viktor és az urizáló fideszes elit a felelős - jelentette ki.
Közölte: mától a Fidesz a tagadás és a kiváltságok pártja, mert nemet mondott a jogegyenlőségre, a korrupció felszámolására, a tudomány szabadságára és a munkavállalók jogaira, a családok és az időskor támogatására, ugyanakkor ragaszkodik kórházi VIP-ellátásához és megakadályozza a visszaélések feltárását. 
Dömötör Csaba államtitkár úgy vélte: óriási a szakadék az MSZP és a baloldal szavai és tettei között, hiszen amíg kormányon voltak megduplázták a munkanélküliséget, sokszorosára emelték az energiaárakat, iskolákat és kórházakat zártak be és bevezették volna a vizitdíjat. Hol volt ez érző szív, amikor a devizahitelezés csapdájába kergették a családokat vagy amikor 80 százalék fölé emelték az államadósságot? - tette fel a kérdést. 

Párbeszéd: az Orbán-kabinet az embertelenség kormánya

Burány Sándor, Párbeszéd képviselője az embertelenség kormányának nevezte a jelenlegi kabinetet, mert szerinte olyan társadalompolitikát folytat, amelyben egyre több kedvezményt kapnak a felső tízezer tagjai, és egyre elviselhetetlenebb terhek kerülnek az alacsony jövedelműekre. Bírálta a minimálbér megadóztatását, mert emiatt szerinte tömegessé vált Magyarországon a dolgozói és a megélhetési szegénység. Az "embertelen kormány egyik legembertelenebb törvényének" a hajléktalanság elleni jogszabályokat nevezte és bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára közlése szerint a minimálbér 2010 óta 90 százalékkal növekedett, a garantált bérminimum pedig duplájára nőtt. Hangsúlyozta: a hajléktalan-ellátás célja a hajléktalanok és a közrend védelme.

LMP: a kormány hazudik, amikor azt állítja, hogy nincs Magyarországon tandíj! 

Az LMP-s Ungár Péter a tandíj ellen szólalt fel napirend előtt. Kövér László házelnök eközben többször is felszólította az LMP-s képviselőket, hogy tartsák be házszabályt, ugyanis táblákat mutattak fel, amelyre Orbán Viktornak több tandíjat ellenző mondatát írták fel. Kövér László végül még a felszólalás közben jelezte: mivel az LMP nem kért engedélyt a házbizottságtól a szemléltető eszköz használatára, kizárja az ülés hátralévő részéről Szabó Szabolcsot, Hohn Krisztinát, Csárdi Antalt, Demeter Mártát és Keresztes László Lórántot.
"A tandíjnak ellensége vagyok, és az is maradok.; Ha tandíj lett volna, akkor én ma nem állnék itt." - többek között ezek az idézetek szerepeltek a táblákon Ungár Péter felszólalása közben, amelyet "Nem szégyen egyetérteni Orbán Viktorral" címmel jelentetett be. Ungár Péter úgy fogalmazott: a tandíj "nekem személyesen nem fog problémát okozni, és az önök gyermekeinek sem fog problémát okozni", de azoknak igen, akik önökre szavaztak. Szerinte mindegy milyen álszót találnak ki a tandíjra, az akkor is tandíj marad, ha fejlesztési részhozzájárulásnak hívják. Kijelentette: a kormány hazudik, amikor azt állítja, hogy nincs Magyarországon tandíj.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta: 2008-ban kellett volna a tandíj ellen tiltakozni, akkor kellett volna kiállni a szociális népszavazás mellett. Valótlannak nevezte, hogy a Fidesz-KDNP tandíjassá tenné a felsőoktatást és kijelentette: a Fidesz-KDNP mindig is a tandíj ellen volt, és ez így is lesz.
Úgy vélte: az ellenzék a legalapvetőbb parlamenti szabályokat sérti meg, miközben mástól megköveteli a jogállamiságot.

A felsőoktatásról, az ápolási díj emeléséről és az illegális bevándorlásról is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Jobbik: az egyetemi világ komoly átszabását sejtetik a hírek

Brenner Koloman (Jobbik) elmondta, növekvő aggodalommal figyelik a Corvinus Egyetemmel, valamint az államilag támogatott hallgatói státusz bizonytalan jövőjével kapcsolatos híreket. Szerinte a hírek az egyetemi világ komoly átszabását sejtetik, az alapítványi fenntartás pedig azt jelentheti, hogy egyre több fizetős hely lesz az államilag finanszírozott helyek helyett.
A felsőoktatási problémái között említette a többi között, hogy folyamatosan csökken a hallgatói létszám, az EU tagállamai közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb a diplomások aránya, a statisztikai hivatal adatai szerint 2010 és 2017 között csökkent a hátrányos helyzetű térségben élő fiatalok esélye arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba. 
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Jobbik-LMP szövetségét látta amögött, hogy mindkét párt a felsőoktatásról, a Corvinus Egyetem helyzetéről beszélt. "Ugyanazt az álhírt, ugyanazt a "fake newst" próbálják önök itt erősíteni, egy soha nem volt Fidesz-KDNP-s kormányzati célt" - hangoztatta.
Elmondta, a Fidesz-KDNP kormányzása elején a teljes népesség 17 százaléka volt diplomás, most már 20,5 százalék. Szerinte a cigány származású hallgatók számának megduplázódása cáfolja azt az állítás, hogy ma nehezebb bejutni a felsőoktatásba, mint korábban. 
Hozzátette: az elmúlt öt évben közel 40 százalékkal nőttek a felsőoktatásra fordított források.

KDNP: sikeres ország csak úgy képzelhető el, hogy minden társadalmi csoport megkapja azt, ami neki jár

Harrach Péter (KDNP) az ápolási díj emeléséről szólva azt mondta, sikeres ország csak úgy képzelhető el, hogy minden társadalmi csoport megkapja azt, ami neki jár. Az emelés egy határozott lépés volt az együttműködő és igazságos társadalom felé - hangoztatta.
Elmondta, új támogatási kategóriát hoznak létre az önellátásra képtelen gyermeküket ápoló szülőknek, akik havi nettó 90 ezer forintot kaphatnak és nyugdíjjogosultságot is szereznek. A gyermek életkorát nézve nincs korlátozás - jegyezte meg. Szükségesnek nevezte a szülők tehermentesítését is, hogy napközbeni segítséget kapjanak.
Rétvári Bence államtitkár elmondta, a döntés előtt egyeztettek az érintettekkel. Nemcsak a gyermeküket ápolók kapnak emelést, hanem azok is, akik korábban valamilyen ellátásban már részesültek - ismertette, hozzátéve, hogy az emelésekre 11,5 milliárd forint lesz összesen.
Kitért arra is, hogy az, aki több gyermekét is otthon ápolja, az 150 ezer forintot kap jövő év elejétől. 
Beszámolt arról is, hogy 2022-ig tart a gyermekek után járó ápolási díj emelése, addigra eléri az akkori minimálbér összegét.

Fidesz: "horrorgyűjtemény" az új brüsszeli migrációs javaslat

Hende Csaba (Fidesz) arról beszélt, hogy az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának legfrissebb javaslata szerint a migránsok már a tagállamok külképviseletein humanitárius vízumot kaphatnának, hogy szabadon beutazhassanak az EU területére és itt intézhessék menedékkérelmeiket. Az Európai Bizottság közelmúltban közzétett javaslata pedig a többi között állandó áttelepítési programot, legális migrációs útvonalakat, határmenedzsmentet és a menedékkérelmek brüsszeli elbírálását sürgetik - mondta "agyrémnek", "horrorgyűjteménynek" minősítve a javaslatokat.
Ha Brüsszel legalizálja a bevándorlást, akkor afrikaiak milliói indulnak el Európába - hangoztatta.
Úgy értékelt, Brüsszelben ma hatalmon lévő bevándorláspárti erők a jövő májusi EP-választásokig mindent át akarnak erőltetni, mert a szavazás után a bevándorlást elutasító többség kezébe kerülhet a döntés lehetősége. 
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is úgy látta, minden korábbinál durvább javaslatokat fogalmaztak meg Brüsszelben, egy valóságos népességcsere programról van szó. Véleménye szerint humanitárius köntösbe bújtatják a migrációt támogató terveket. A csomagban "visszakúszik" a kötelező betelepítési kvóta is, most éppen 50 ezer embert osztanának szét - tette hozzá. 
Az államtitkár azt mondta, a javaslatok végrehajtása azt eredményezné, hogy teljesen szétterítenék a migráció terheit a tagállamok között, teljesen figyelmen kívül hagyva, hogy például a visegrádi országok egyáltalán nem akarnak bevándorlást. A Sargentini-jelentést is azért most fogadták el, mert azzal akarják meggyengíteni Magyarországot, hogy könnyebben keresztülvigyék a bevándorláspárti terveket - magyarázta.
Elmondta, akinek fontos az ország önrendelkezése, küldhet majd egy erős üzenetet a Sargentini-jelentés elleni országgyűlési határozat elfogadásával, amelyről ezen a héten szavaz a Ház.

Az Országgyűlés hétfői ülésén a napirend elfogadása után a nyelvvizsga-követelményekről, a kilakoltatásokról, az egészségügy állapotáról és az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számáról interpellálták ellenzéki politikusok a kormány képviselőjét.

Napirend

A Ház hozzájárult a fideszes Bánki Eriknek ahhoz a kezdeményezéséhez, hogy kedden kivételes eljárásban vitassák meg és határozzanak a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosítására tett javaslatáról, amely felmenő rendszerben megszüntetné a lakás-takarékpénztárak állami támogatását.
Ezt követően a parlament elfogadta napirendjét.

Jobbik: elhalasztja-e a kormány a nyelvvizsgát 2020-tól felvételi követelményként előíró rendelet bevezetését?

Farkas Gergely (Jobbik) arra várt választ, hogy elhalasztja-e a kormány a nyelvvizsgát 2020-tól felvételi követelményként előíró rendelet bevezetését.
Közölte: a Jobbik alapvetően egyetért azzal, hogy elvárható a nyelvvizsga megléte a felsőoktatásba bekerüléshez, de a párt szerint jelenleg nincs meg a köznevelésben az ehhez szükséges feltételrendszer, azaz úgy tennék kötelezővé a középfokú nyelvvizsgát felvételi követelményként, hogy a köznevelésben nem biztosítják a megszerzés feltételeit.
Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt mondta: jó pár éve meghozták a szóban forgó stratégiáról szóló döntést, a cél pedig a minőségi magyar felsőoktatás megteremtése, amelynek fontos eleme a minél jobb nyelvismeret már a felsőoktatásba belépésnél.
Farkas Gergely nem fogadta el a reagálást - mondván, hogy az államtitkár nem felelt a konkrét kérdésre -, az Országgyűlés viszont jóváhagyta: 112 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett.

MSZP: hány kilakoltatás történhet a tél beállta előtt?

Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte interpellációjában, hogy hány kilakoltatás történhet a tél beállta előtt.
A helyzet válságos, a kilakoltatások legnagyobb része adósságból terhelt lakásokból történt - mondta, hozzátéve: tavaly ősz óta nem történt semmi az ügyben.
Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált: a baloldali kormány több mint egymillió családot kergetett a devizahitelek csapdájába, majd ellenzékben az MSZP nem támogatta a devizahiteleseket segítő kormányzati intézkedéseket. A kilakoltatási moratóriumot nemrégiben hosszabbította meg az Országgyűlés - emlékeztetett.
A szocialista képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát, ellentétben a parlamenttel, amely 113 igen szavazattal, 30 nem ellenében jóváhagyta.

DK: mikor akar a kormány a folyamatosan romló egészségügyi helyzeten javítani?

László Imre (DK) azt a kérdést tette fel, hogy mikor akar a kormány a folyamatosan romló egészségügyi helyzeten javítani.
Magyarországon ma 330 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van - a számuk folyamatosan nő -, továbbá óriási a hiány a fogorvosi praxisokban, a mentőszolgálatnál pedig tömeges az elvándorlás - sorolta.
Rétvári Bence Emmi-államtitkár azt felelte: míg László Imre korábban kiállt a vizitdíj mellett, addig a mostani kormány emelte a praxisok támogatását, segíti a praxisvásárlást és a háziorvosok letelepedését, a rezidenseket pedig ösztöndíjjal támogatja.
László Imre a választ nem fogadta el, de a Ház megszavazta: 110 igen szavazattal, 28 nem ellenében.

Párbeszéd: hogyan csökkenti a kormány az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát?

Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérdezte a kormány képviselőjétől, hogy mit terveznek, hogyan csökkentik az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát a jövőben.
Azt mondta, 2010 óta folyamatosan csökken a felsőoktatásba jelentkezők és beiratkozók száma. A kormány lopakodva vezette be a tandíjat, az alap- és a középfokú oktatást pedig lezüllesztette - fogalmazott. Szerinte a kabinet még kevesebb államilag finanszírozott helyet akar a felsőoktatásban, amivel "a fiatalok jövőjét lopja el".
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt válaszolta: 2018-ban 62 ezer hallgatót vettek fel állami ösztöndíjra, az azt megelőző évben 59 ezret. Összességében is több diplomás van ma Magyarországon, mint 2010-ben - hangsúlyozta.
Rétvári Bence válaszát a Párbeszéd politikusa nem fogadta el, az Országgyűlés azonban jóváhagyta: 113 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett. (MTI)