Mennyire támasztják alá az olyan véleményeket, hogy az Alföldön sokfelé lassú a munkatempó, a Dunántúlon az emberek udvariasak vagy Pesten kell a legjobban vigyázni arra, hogy szélhámosok ne verjenek át? A legtöbbünknek vannak különféle, meglehetősen szubjektív benyomásai, amelyek befolyásolják, hogy milyen városban szeretnénk élni a leginkább és hol a legkevésbé Magyarországon belül. (Feltéve persze, hogy városban szeretnénk élni nem pedig valamilyen kistelepülésen, esetleg tanyán.) - Az Ideo-logic Blog összeállítása

Debrecen: a Kelet Bástyája

Fotó: H. Szabó Sándor

Debrecen, a nyakas "kálvinista Róma" hagyományosan híres volt arról, hogy kevésbé mérvadóak számára az európai normák, mint inkább ők szeretnék meghatározni az európaiság tartalmát. Ez olyan apróságokon mérhető le, mint például a KRESZ értelmezése: az autós nem lassít le a zebra előtt, hogy átengedje a gyalogost, vagy hogy az autósok nem segítik egymást sávváltáskor, mint ahogyan országunk középső és nyugati részein általában szokás. A fideszes fellegvár dinamikusan fejlődik az ezredforduló óta, új sportlétesítmények épültek és egyetemét nemzetközileg is jegyzik, ráadásul ma is több támogatást kap a város mint vagy öt másik megye együttesen. A "keleti tempó" azonban sok mindenben megmutatkozott az idei évben: az egyik Putyin díszdoktori címe, amely elég nehezen indokolható, és védhető - igazából a Ceausescu időket idézi fel, körülbelül annyi tudományos munkássággal dicsekedhet az orosz "erős ember" mint a román diktátor. (A véleménynyilvánítás az egyetem dolgozói részére mindenesetre tabutéma.) A debreceni TV-ben szintén tudományos és magas röptű eszmefuttatást hallottunk arról, hogy a szép nők mennyivel sikeresebbek mint a "rusnyák", emellett az év végén Kósa Lajos keményen ellenezte a Soros-alapítvány által támogatott szervezetek városbeli működését, hiszen a céljuk nem lehet más, mint menekültek betelepítése... Az összkép: egy tipikusan belterjes kultúrájú város, amely nem annyira országunk keleti bástyája mint inkább a kelet bástyája országunk területén.

Pécs: balkáni stílus

Fotó: H. Szabó Sándor

Pécs mint hazánk legdélebbre fekvő nagyvárosa már régóta a botrányoktól hangos, ami ott történik arra általában kevésbé jellemző a kulturáltság, beleértve a vízmű elfoglalásának módját vagy a radarbázis elleni tiltakozást. Ha nincsenek különösebb elvárásaink és elfogadjuk, hogy a pécsi egyetemre is a szexuális szabadosság a jellemző, akkor is feltűnő lehet, hogy az Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozat sem volt képes megállítani a város hanyatlását. A legfőbb pozitívum a várossal kapcsolatban a Kodály Hangversenyterem működése. Érdekes módon a városvezetés inkompetenciája csak most vált nyilvánvalóvá a fideszes vezetés számára, amikor több mint 7 milliárd forint adósságot sikerült felhalmoznia. Nem meglepő módon ez a város is megtagadja minden Soros által támogatott szervezet működését. Tipikus balkáni város Magyarországon, annak minden hátrányával - esetleg előnyeivel is, ez utóbbit egyelőre nem látom.

Miskolc: ahol megállt az idő

Fotó: H. Szabó Sándor

Miskolc városközpontja szépen kiépült az utóbbi időkben, azonban elég pár száz méterrel odébb menni, és máris vagy harminc évet megyünk vissza az időben, a tipikus szocreál betonépítmények, lepusztult állapotban. A hajdani acélvárost már elérte ugyan az iparosodás új hulláma, - az acélmű nem működik és a levegő is tisztább ezáltal,- azonban ez még nem nagyon látszik a városon. Mivel a nagy lakótelepek inkább baloldali bázisnak számítanak, emiatt a város kevés állami forrásban részesül. Itt még a hőszigetelés és a fűtés korszerűsítése is megoldatlan problémának számít. A pénzesőből alig jut a városnak, ahol a lakosság többsége balszerencséjére nem tartozik a Fidesz törzsszavazói közé.

Győr: a legdinamikusabban fejlődő nagyváros

Fotó: H. Szabó Sándor

Győrt láthatóan húzza magával az EU élmezőnyébe tartozó Bécs és Pozsony. A magyar GDP jelentős részét adó Audi-gyárban a fizetések Magyarországon belül a legmagasabbnak számítanak, és nem meglepő, hogy az Észak-Dunántúl az egyik olyan terület Magyarországon, ahol rengeteg új ház épül és a lakosság száma növekszik. (Főleg az országon belüli migrációból következően.) Habár ez a trend a következő években, akár évtizedekben is meg fog maradni, az átlagjövedelem a régióban még mindig messze elmarad a budapesti és környező területekétől.

Szeged: ellenzéki kirakatváros?

Fotó: Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ennek a városnak a fejlődésében szerepet játszott a háborús zónából ide özönlött sok délszláv menekült, - emiatt optimistán, alighanem túl optimistán is kezelik a menekültkérdést. (Ez valószínűleg szerepet játszott a városvezető Botka László népszerűségének gyors erodálódásában.) Mindenesetre egy kevésbé konzervatív, baloldal által dominált város - jelenleg. Az év elején még úgy tűnt, hogy a kormány némileg meglepő módon hajlik egyfajta kiegyezésre, amikor Orbán személyesen is felkereste Botkát, később viszont beindult a támadás a jogász Szabó Bálint vezetésével a polgármester ellen. Az egyik vád a kisemmizett építőipari alvállalkozók esete: a Szeviép vezetői csődbűntett vádjával bíróság elé kerültek, - ez egy eléggé szokványos pernek számít az építőiparban, a politikai szál azonban nehezen bizonyítható. Mars téri kistermelők eltávolítása, szabálytalan EU támogatások, ingyenes parkolóbérletek juttatása is előkerült. A Fidesz-kormány láthatóan érezteti a hatalmát, hiszen manapság szinte minden politikus befenyíthető, kisebb korrupciógyanús ügyletekkel.... Ezzel együtt Szeged egy élhető és fejlődő városnak tűnik, tudományegyetemét jegyzik, európai lézerközpont épül és kulturális programjai is sokrétűek.

Pesti agglomeráció: dől a lé

Budapest és környéke az EU átlagszintje fölött van, ami a közterek, utak, házak, autók állapotából is azonnal látszik. A kormány egy csellel kivette Pest-megyét Budapest alól, és mivel már önálló közigazgatási egység, ezért továbbra is jogosult az EU-támogatásokra. A legtöbb EU támogatás ide kerül, a leggazdagabb vidék részesedése meghaladja bármely más országrészét. Ráadásul nagy a kontraszt a megyén belül a Pest-környéki és a keleti Cegléd környéki területek között és nem valószínű, hogy ez a közeljövőben csökkenni fog. A Pest környékén épülő házak száma messze a legtöbb és szerencsésnek mondhatod magad, ha itt laksz (feltéve persze, hogy nem albérletben.)

Kevésbé barátságos, nagyképű rongyrázó stílus dívik arrafelé, a lakosság alapvetően konzervatív felfogású és láthatóan büszke magyarságára, bár számomra ez nem minden esetben hiteles, mert inkább a német kultúra hatásait érzem. (Nem véletlen, hogy gyakoriak a német nyelvű településnevek, ezek a legtöbb helyen természetesebbnek tűnnek mint a rovásírás.) Tény az is, hogy a Pest-környéki lakosság gazdasági érzéke átlag fölötti, bár olykor "űberkreatív" - én még nem felejtettem el a vecsési számlagyár esetét...

Budapest: Még mindig "bűnös város"?

Fotó: H. Szabó Sándor

Pozsonyhoz vagy Varsóhoz képest Budapest építészetileg messze lemaradt, amelyben a volt baloldali városvezetés éppúgy sáros mint a mostani, amelyet - annak ellenére, hogy fideszes,- még mindig "büntiben tart" a jelenlegi kormány. Buda jelentős része az elit magánépületek számára van fenntartva, a pesti oldal inkább az, ahol új középületek létesítésére nagyobb a lehetőség - lenne. A parkfejlesztések mindenesetre nagy vitákat váltanak ki, eddig inkább a zöldterületek zsugorodása látható mint fejlesztése és megóvása, a városmag is leginkább a romkocsmáiról híres. A tömegközlekedés fejlődése (BKK) eléggé lassú, felemás módon történik, olykor a működés határain egyensúlyozva. Az egyetlen motiváló erő fővárosunk fejlesztésére az elkölthető (és ellopható) sok EU támogatás lehet - egyébként a más fővárosokhoz hasonlóan sokszínű és "multikulti" Budapest mindig vörös posztó fog maradni a kormány szemében. A kulturális sokféleség persze a szervezetek széles skáláját is magában foglalja, beleértve a "pesti srácokat", akik szerint a Soros-alapítvány által szervezett, társadalmi toleranciát elősegíti tanfolyamokból bűnös szándékokra lehet következtetni. Ma már ennyire nem tudjuk egymástól szétválasztani a dolgokat, szomorú, hogy ide jutottunk...

A nagyvárosok listáját persze tovább folytatni a hagyományosan "katonás", kormánykoncepcióba illő, újraiparosodó Székesfehérvárral vagy a Mercedes-gyárral a fejlődésbe bevont Kecskeméttel... a gazdasági adottságok a leginkább meghatározóak a lakóhely kiválasztásában, egyéb tényezők értékelése már meglehetősen szubjektív, az építészek között is vitatéma, hogy a trendek mennyiben jó irányba haladnak.

Forrás: Ideo-logic Blog