Az uniós pénzekért cserébe a magyar kormány nemcsak az adóelkerülés elleni határozottabb fellépést, hanem több más, az adórendszert érintő változtatást is megígért. Ezek között van az adórendszer egyszerűsítése, több ágazati különadó kivezetése, az adók számának csökkentése, de még a személyi jövedelemadó (szja) szabályai terén is nagy dolgokra készülnek.
Több mint másfél év után másodfokon is pert nyer a K-Monitor korrupciókutató szervezet abban az perben, amelyet Orbán Viktor 2021. augusztusi, római útjának adataiért indított.
Az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatos magyar külpolitika, a jogállam leépítése és a rendszerszintű korrupció miatt az Európai Bizottsággal zajló alkufolyamat is világosan jelzi, hogy Magyarország nemzetközi érdekérvényesítő képessége csökkent, és elidegenedett a saját szövetségi rendszerén belül.
A megkérdezettek csaknem kétharmada szerint a kormány, a Fidesz és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök a felelős azért, hogy az Európai Bizottság (EB) a források egy részének befagyasztását javasolta még a múlt hónap végén – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára december 5-8 között készített felméréséből.
Januárban újrakezdjük: a keddi alakuló ülésen nem sikerült elfogadni az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport ügyrendjét, ezért a nyolcból negyedik napirendi pont után idejekorán félbeszakadt az állami és civil delegáltakból álló testület első találkozója.
A februárban életbe lépő újabb uniós szankciók megoldásától is függ, hogy egy-két hónap, vagy ennél jóval hosszabb idő szükséges a hazai üzemanyag-ellátást teljes helyreállásához – mondta az Inforádiónak Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.
„Amikor magyar diákokkal beszélgettem, gyakran mondták, hogy ne számítsak kérdésekre, mert még a diák szó (hallgató) is azt jelenti, hogy inkább hallgat, mint beszél. Mégis, a diákok voltak a leglelkesebbek és legkíváncsibbak azok közül, akikkel beszéltem.”
