h i r d e t é s

Muzulmán Testvériség 7.

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Muzulmán Testvériség 7.

2021. február 16. - 19:20

 

Amerikai Egyesült Államok

A Trump adminisztráció az Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnökkel 2019 áprilisban tartott ülés után úgy határozott, hogy szankciókat alkalmaz a Muzulmán Testvériség ellen

A The Washington Post 2004-es cikke szerint az USA Muzulmán Testvériségének támogatói, több száz mecset, üzleti vállalkozás vezetésével, civilek támogatásával, az Iszlám védelmével és előmozdításával, amerikai Iszlám szervezetek felállításával "alkotják az amerikai Iszlám közösség legszervezettebb erőit". A Muzulmán Testvériség amerikai fejezetét a Muszlim Diákok Egyesületével (MSA) foglalkozó aktivisták indították 1963-ban. A Testvériség amerikai támogatói más szervezeteket is létrehoztak, beleértve: az Észak-Amerikai Iszlám Tröszt 1971-ben (North American Islamic Trust), az Észak-Amerikai Iszlám Társaság 1981-ben (Islamic Society of North America), az Amerikai Muzulmán Tanács 1990-ben (American Muslim Council), az amerikai Muszlim Társaság 1992-ben (Muslim American Society) és az Iszlám Gondolkodás Nemzetközi Intézete az 1980-as években (International Institute of Islamic Thought). Ezen túlmenően, az Észak-Amerikai csoport általános stratégiai céljáról szóló memorandumával összhangban, "az észak-amerikai Muzulmán Testvériség szerepének megértése", valamint az észak-amerikai Muzulmán Testvériség jótékony célja, a következő megállapítást teszi:
Hatékony és stabil Iszlám mozgalom létrehozása, amelyet a Muzulmán Testvériség vezet. Magáévá teszi a muzulmánok ügyeit belföldön és globálisan, muzulmán bázis bővítésére törekszik, célja a muszlimok erőfeszítéseinek egyesítése, irányítása, az Iszlámot civilizációs alternatívaként mutatja be és támogatja a Globális Iszlám állam létrehozását, bárhol is legyen.Rendezőelv a „civilizáció-dzsihádista folyamata”, ahol minden szó jelentőséggel bír. Az Ikhwannak [Muszlim Testvériség] tudatosítania kell, hogy Amerikában végzett munkájuk egyfajta nagy dzsihád, amellyel a nyugati civilizációt belülről ássák alá és semmisítik meg. Kezeik és a hívők keze által „szabotálják" azt annak érdekében, hogy ez a civilizáció megszűnjön és Isten vallása [Iszlám] győzedelmeskedjen minden más vallás felett.
A Szentföld Alapítvány 2007. évi tárgyalása során a Testvériséggel kapcsolatos dokumentumok nem érték el céljukat, így nem sikerült meggyőzni a bíróságot arról, hogy a Testvériség felforgató cselekményekben vesz részt. Az egyik, „Ikhwan in America" (Testvériség Amerikában), 1984-ben kelt dokumentumban a szerző azt állítja, hogy az Egyesült Államokban a Muzulmán Testvériség tevékenysége magában foglalja a fegyveres kiképzést táborokban, ami a Muzulmán Testvériség speciális feladata, valamint az amerikai kormányzati ügynökségek, mint például az FBI és a CIA ellen folytatott kémtevékenység, ami a csoport biztosítását szolgálja. Egy másik (1991-ben kelt), vázolta az Egyesült Államok Muzulmán Testvériségének stratégiáját, amely magában foglalta a „nyugati civilizáció felszámolását és megsemmisítését belülről".
Egy Mohamed Akram Adlouni nevű illető által 1991-ben megírt „Észak-Amerika Csoport Általános Stratégiai Céljainak Indoklásáról Szóló Memorandum” akadt kézre egy Virginia-ház 2004-es FBI rajtaütése során. A dokumentumot a 2007. évi Szentföld Alapítvány tárgyalása alkalmával tárták a bíróság elé, amelyben a csoportot pénzmosással vádolták. A tárgyalást követően a dokumentum nyilvánosságra került. A 2009-ben elnöklő bíró véleménye szerint azonban a memorandumot nem lehetett az állítólagos pénzmosási rendszer „alátámasztó bizonyítékának”, sem pedig egyéb összeesküvést alátámasztó írásnak tekinteni.
A dokumentum továbbra is széles körben terjed amerikai konzervatív körökben. Az Egyesült Államok Kongresszusának a 114. ülésén a csoportra vonatkozó kriminalizáló jogszabályok elfogadására tett kísérlet vereséget szenvedett. A 2015. évi Muzulmán Testvériség terroristává nyilvánításáról szóló törvénytervezetet Ted Cruz szenátor (R-TX) ismertette a Szenátus Külügyi Bizottságával. Ha elfogadták volna, a törvényjavaslat utasította volna a Külügyminisztériumot, hogy 60 napon belül tegyen jelentést a Kongresszusnak arról, hogy a csoport megfelel-e a kritériumoknak, és ha nem, akkor jelezze, hogy melyik konkrét kritériumnak nem felelt meg. Cruz szenátor, 2015 novemberében, Mario Díaz-Balart képviselővel (R-FL) együtt jelentette be a jogszabályt. Az azonban nem ment át.
Ez a törvényjavaslat azután született meg, hogy az ezt megelőző években számos külföldi ország, köztük Egyiptom, Oroszország, Szaúd-Arábia és mások tettek hasonló lépéseket. Majd Cruz szerint friss bizonyítékok merültek fel arra, hogy a csoport támogatta a terrorizmust. A szenátor azt állította, hogy a csoport bejelentett célja az erőszakos dzsihád viselése ellenségei ellen, beleértve az Egyesült Államokat, valamint hivatkozott arra a tényre, hogy az Obama adminisztráció számos csoporttagot tartott nyilván a terrorista listáján. Cruz kijelentette, hogy a törvényjavaslat „eloszlatja azt téveszmét, miszerint a jelenlegi intézmény [Muzulmán Testvériség] egy olyan politikai entitás, amit el kell választani az erőszakos tevékenységektől".
A törvényjavaslat három Muzulmán Testvériség entitást azonosít az Egyesült Államokban, melyek közül az egyik az Amerikai Iszlám Kapcsolatok Tanácsa (Council on American Islamic Relations, CAIR), egy nonprofit csoport, amelyet az Egyesült Arab Emírségek vádol a Testvériséggel fennálló kapcsolatai miatt. Az egyiptomi kormány ezt a csoportot a Testvériség lobbi szervezetének tekinti az Egyesült Államokban. A másik két entitás az Észak-Amerikai Iszlám Társaság (Islamic Society of North America, ISNA) és az Észak-Amerikai Iszlám Tröszt (North American Islamic Trust, NAIT). A kongresszusban ülő konzervatívok úgy vélik, hogy a csoport a radikális Iszlám táptalaja. Egy évvel korábban Michele Bachmann képviselő (R-MN) szintén próbálkozott, de kudarcot vallott azon állítása miatt, hogy Hillary Clinton segédjének, Huma Abedinnek kapcsolatai vannak a szervezethez. Ezt a nyilatkozatot a demokraták és a republikánusok is elutasították.
2016 februárjában a ház bírói bizottsága 17–10 szavazat alapján jóváhagyta a jogszabályt, melynek elfogadása növelheti a büntetőjogi szankciók indokoltságát, valamint felhatalmazza a Pénzügyminisztériumot a pénzügyi tranzakciók blokkolására és bárki vagyonának befagyasztására, aki anyagi támogatást nyújt a csoport számára. Az ebbe a besorolásba eső hittudósok azt állítják, hogy a csoport egyszerűen az Iszlamizmust és azt a hitet szolgálja, miszerint a társadalmat az Iszlám értékei és a Saria törvények szerint kell irányítani.Az Egyesült Államok korábbi elnöki adminisztrációi megvizsgálták, hogy a Muzulmán Testvériséget külföldi terrorista szervezetnek nyilvánítják-e, de azok úgy döntöttek, hogy nem teszik meg. A George W. Bush adminisztráció alatt az Egyesült Államok kormánya megvizsgálta a Testvériséget és az ahhoz kapcsolódó Iszlamista csoportokat, de „évekig tartó nyomozása után ... az Egyesült Államok és más kormányok, ideértve Svájcot is, bizonyítékok hiányában lezárták a Testvériség vezetői és pénzügyi csoportjuk elleni nyomozást és a vezetők többségét eltávolították a szankciólistákról."
Az Obama kormány szintén nyomásnak volt kitéve, hogy a Testvériséget terrorista szervezetnek nyilvánítsa, de ezt nem tette meg. Donald Trump adminisztrációja komoly lépéseket tettek a Muzulmán Testvériség terrorista szervezetként való nyilvánítása felé.

Terrorista Szervezetként való nyilvánítás

Az alábbiakban szereplő országok és szervezetek hivatalosan terrorista szervezetnek nyilvánították be a Muzulmán Testvériséget.

Címkék: 

 

Kommentek

h i r d e t é s