Az Oxfordi Egyetem kutatása szerint annak a valószínűsége, hogy agyi vénás sinusthrombosis (VST) alakul ki a szervezetben – a betegség, ami az Egyesült Államok szövetségi egészségügyi hatóságait a Johnson & Johnson vakcinája alkalmazásának szüneteltetésére késztette – tízszer nagyobb a koronavírus-fertőzés esetében, mint az oltóanyag felvétele után. 

"Ezeket a megállapításokat figyelembe kell venni az oltás kockázatainak és előnyeinek mérlegelésekor" – jelentette ki Paul Harrison, az Oxfordi Egyetem vezető munkatársa csütörtökön. 

A kutatás során megvizsgálták, hogy hány esetben keletkeztek vérrögök a pozitív koronavírus-tesztet követő két hétben, illetve, hogy a ugyanezek a számok hogyan alakulnak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca oltóanyaginak első dózisa után következő két hétben. 

A New York Post összefoglalója szerint a kutatók megállapították, hogy a koronavírus-fertőzés után tízszer nagyobb eséllyel alakulnak ki vérrögök a szervezetben, mint a Pfizer és a Moderna vakcináinak beadása után, és nyolcszor nagyobb eséllyel, mint az AstraZeneca oltóanyagának beadása után. 

A tanulmány során a Johnson & Johnson Janssen vakcináját nem vizsgálta az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja. Az egydózisú védőoltás alkalmazását kedden leállították az Egyesült Államokban, miután hat nőnél vérrögök alakultak ki, közülük egy életét is vesztette. 

A Johnson & Johnson oltóanyagához hasonlóan az AstraZenecánál már korábban felmerült, hogy a vakcina ritka vérrögösödést okozhat, Dánia pedig a héten bejelentette, hogy egyáltalán nem alkalmazza tovább a brit-svéd fejlesztésű védőoltást. (liner.hu)