A lexikon szerint a probléma váratlan megoldását, a rádöbbenést nevezünk így, mely intuíción alapszik. A probléma megoldására akkor eszmélünk rá hirtelen, amikor teljesen mással foglalkozunk.

Előfordul, hogy a megoldás közelsége, mint előjel, megelőzi. Nem tudatos gondolkozási folyamat, melyet megelőz számos sikertelen megoldási kísérlet. A fogalmat Karl Bühler vezetette be a köztudatba.

Az A-HA élmény, a felismerés feltételezi azt, hogy a probléma megoldásához szükséges adatok nagy része információként jelen van tudatunkban.

Tehát, tanulás, tapasztalat – résztapasztalat – szükséges ahhoz, hogy az agy össze tudja rakni a képet, felismerje az összefüggéseket, melyek a megoldáshoz vezetnek.

Háttértudás nélkül tehát nincs A-HA élmény. Az idegsejtek hirtelen aktivitása okozza azt, hogy egyik percben még fogalmunk sem volt a megoldásról, a másik percben pedig komplexen látjuk a dolgot.

A kutatók az állatkísérleteknél azt figyelték, hogy az agyban lévő idegsejt csoportok hogyan váltanak át, amikor az állatok egy új viselkedési formára vannak kényszerítve. Jutalmazási módszerrel az állatokat, egy feladat megoldása kapcsán, különböző stratégiák kialakítására ösztönözték.

A probléma megoldását lehetővé tévő cselekvéssor hirtelen jelent meg az állatoknál, ugyanakkor, amikor bizonyos idegsejtek aktivitása jelent meg. Tehát, az agyban a változás nem fokozatos volt egy ilyen esemény kapcsán.

A tanulás nem egyszerűen csak asszociációk kialakítása, hanem egy összetettebb folyamat. Ezt nevezik komplex tanulási folyamatnak. Ennek egyik formája a belátásos tanulás. Wolfgang Köhler csimpánzokkal végzett kísérletet, melyben a ketrecen kívül elhelyezett egy banánt, amit az állatok nem értek el.

A ketrecbe pedig egy botot rakott. A csimpánz eleinte kézzel próbálta elérni a banánt. Ezután meglátta a botot. Először arra, majd a banánra pillantott. Egy rövid idő után a csimpánz, a bot segítségével magához húzta a banánt.

A siker a cél és az eszköz összekapcsolása révén jött létre. A belátásos tanulást tehát A-HA élmény kíséri.

A felismerés élményét mindig felszabadultság érzés követi, néha katarzis is. Így a terápiák kapcsán is jelentős szerepet kap. A pszichológus dolga nem az, hogy megmondja nekünk, hogy mit kell tennünk, hanem az, hogy saját képességeink, tudásunk, eddigi tapasztalataink szerint elvezessen arra a pontra, amit A-HA élménynek nevezünk.

Azaz a belátásos tanulás módszerét alkalmazza, ami sokkal hatékonyabb, hiszen mi jövünk rá az összefüggésekre, megoldásokra, ami megmutatja, hogy képesek vagyunk megküzdeni a problémákkal, és a megoldás, maga a felismerés ténye örömmel tölt el minket.

Az A-HA élmények arra ösztönzik az embert, hogy mindig újabb feladatba fogjon, új kihívásokat keressen. Így lesz a tanulásból egy folyamat, aminek kapcsán egyre több összefüggést látunk meg – egyre bölcsebbek leszünk.

Ez az evolúció, az emberi faj fennmaradásának egy igen fontos része. Tehát, ez az élmény nem csak egy érdekesség, ami néha megtörténik velünk, hanem életünk szerves és hasznos része. (bien.hu)