Az atommeghajtású jégtörő hajó fedélzetén rengeteg érdekesség várta a résztvevőket: tudósok és a nukleáris és űrkutatási ipar szakértőinek előadásai, tudományos kísérletek, amelyek csak az északi szélességeken lehetségesek, a jégtörő hajó megtekintése, a sarkvidék élővilága, az ott élő állatok — jegesmedvék, bálnák, sarkvidéki madarak — életének megfigyelése. És természetesen párbeszéd résztvevők — 66 tehetséges iskolás között a világ 21 országából.

Sokszoros túljelentkezés

A Tudás jégtörője expedíciót hatodik alkalommal rendezték meg, nemzetközi formátumban a tavalyi után másodszor. Az expedícióban való részvétel jogáért 21 országból több mint 67 ezer 14-16 éves iskolás, köztük mintegy 4 ezer külföldi résztvevő versengett. A legtöbb külföldi jelentkezés Bangladesből (841), Indiából (492) és Kirgizisztánból (471) érkezett. A győzteseket egy többlépcsős kiválasztási folyamat során választották ki.

Gazdag program

Az 50 Let Pobedi atommeghajtású jégtörő hajó programjának részeként bemutatták a bolygójáró egyszerűsített modelljét. Ezeket at eszközöket a Naprendszer bolygóira juttatják el, hogy tanulmányozzák azok geológiai szerkezetét. A kutatásokat a Roszatom és a Roszkoszmosz munkatársai végzik. A Roszkoszmosz és a Roszatom technológiái ilymódon az Északi-sarkon egyesültek. „A sarkvidéken szimuláljuk azoknak a óriásbolygóknak a körülményeit, amelyekre a jövőben éppen az atomenergia technológiáinak köszönhetően lehet majd eljutni. A távirányítású és a mesterséges intelligencia irányítása alatt álló bolygójárók a távoli égitesteken állnak szolgálatba. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy aktívan megkezdjük a Naprendszer azon részének felfedezését ahol élet is létezhet” – magyarázta Andrej Babkin kutatóűrhajós, a Tudás jégtörője tudományos és oktatási programjának szakértője.

A Roszatom szakemberei nemcsak előadásokat tartottak a résztvevőknek, hanem sokat beszélgettek is is velük: “Az utazás során meséltem a kompozitanyagokról — mik azok, hol használják őket, de beszéltem a vezetői munkáról is: hogyan lehet vezetővé válni, hogyan alakul egy vezető munkanapja. A gyerekek hihetetlenül tehetségesek, aktívak, okosak, nagyon érdekes volt velük társalogni. Mély, rendszerszintű kérdéseket tettek fel arról, hogy hova menjenek tanulni, hogyan építsenek karriert. Óvatosan válaszoltam, nem adtam nekik közvetlen tanácsot, hogy maguk hozzanak döntést” – osztotta meg a részleteket Alekszandr Tyjunin, a “Roszatom” kompozitanyagok részlegének főigazgatója.

Az expedíció szakértői között volt Topan Setiadipura, az Indonéziai Nemzeti Kutatási és Innovációs Ügynökség (BRIN) reaktortechnológiai kutatóközpontjának vezetője, Suang Chung Le, a Vietnami Atomenergetikai Intézet (VINATOM) Nukleáris Fizikai és Technológiai Intézete Nukleáris Fizikai Központjának igazgatója, Leonyid Dedjuha, a “2024. év tanára Oroszországban” összoroszországi verseny győztese, az “Atomlecke” projekt nagykövete és sokan mások.

Az egyik leglátványosabb pillanat a zászlóbontás volt: 21 ország iskolásai és szakértői bontottak ki egy nagy orosz trikolórt a jégtörő hajón majd a nemzeti zászlókat is kitűzték az Ésazki-sarkon.

Nagy érzelmek

Néhány résztvevő ország képviselője először látogatott el a bolygó csúcsára, sőt, néhányan közülük havat is először láttak. A dél-afrikai Isabella Eileen Nell életében először készített hógolyót az Északi-sarkon: “Annyira király volt! Nem tudom ezt leírni, fogtam egy kis havat és összegyúrtam. A hógolyó olyan, mint egy felhő, megérintettem és összenyomtam, annyira tetszett a jeges hatás, hogy újra és újra vissza akarok menni a hóba! Annyira boldog vagyok” – osztotta meg az érzelmeit a résztvevő.

“Amikor megtudtam, hogy én leszek az egyetlen török képviselő az Északi-sarki expedícióban, hihetetlenül feltöltődtem energiával. Fontos volt számomra, hogy különböző országokból származó srácokkal beszélgethessek globális kérdésekről, többek között a fenntartható fejlődési célokról” – mondta Deniz Arda.

Inspiráló volt az utazás

Az expedíció az Északi-sarkvidék és a Jeges-tenger sokrétű tanulmányozását célzó program része. Ebben az évben ünneplik az 500. évfordulóját annak, hogy Oroszország megkezdte az Északi-tengeri hajózási út — Európából a sarkvidéki tengereken át Távol-Keletre vezető útvonal — felfedezését. “Mi továbbra is büszkék vagyunk felfedezőinkre, akik félelem nélkül, lépésről lépésre megtették az utat a hihetetlen felfedezések felé. Oroszország az egyetlen ország a világon, amely atomjégtörő flottával rendelkezik, és biztos vagyok benne, hogy a Tudás jégtörője elnevezésű utazás során az iskolásokat inspirálják majd az Északi-sarkvidék hatalmas területei, és a jövőben új felfedezőkké, áttörő technológiák megalkotóivá válnak, amelyekre mi is büszkék leszünk” – mondta Jakov Antonov, a Roszatomhoz tartozó Atomflot főigazgatója. (Roszatom)