Ahogy a 3I/ATLAS a hónap későbbi szakaszában eléri a perihéliumot, a tudósok remélik, hogy további adatokat gyűjthetnek kémiai összetételéről és por aktivitásáról.

A 3I/ATLAS csillagközi üstökös egyszerre kelt izgalmat és találgatásokat, miután a csillagászok megerősítették, hogy ez csupán a harmadik ismert látogató a Naprendszeren kívülről. Míg a közösségi médiában terjedő pletykák földönkívüli űrszondaként vagy világvége-objektumként emlegették, a NASA és az Európai Űrügynökség új eredményei határozottan cáfolták ezeket az állításokat. Ehelyett a Tech Space 2.0 jelentése szerint az objektumot most egy másik bolygórendszerből származó, tudományosan jelentős hírvivőnek tekintik, amely ritka nyomokat hordoz a korai univerzumról.

Harmadik csillagközi látogató Oumuamua és Borisov után

Az üstököst, amelyet 2025. július 1-jén fedezett fel az Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System (ATLAS) űrteleszkóp, 3I/ATLAS jelzéssel látták el. Pályája kevés kétséget hagy eredetét illetően. A körülbelül 6,14-es excentricitással és közel 210 000 km/órás sebességgel haladó üstökös a csillagászok megerősítették, hogy az üstökös hiperbolikus pályán halad, így független a Nap gravitációjától.

Ez a 3I/ATLAS-t az elit társaságba helyezi, mint a harmadik megerősített csillagközi objektum az ʻOumuamua (2017-ben áthaladt) és a 2I/Borisov (2019) után. „Minden ilyen objektum ritka lehetőséget ad arra, hogy egy tőlünk távol eső bolygórendszerben keletkezett anyagokat tanulmányozzunk” – mondta egy NASA-tudós egy nemrégiben tartott tájékoztatón, a Tech Space 2.0 jelentése szerint.

Nincs veszély a Földre, a világvégét hirdető állítások ellenére

A fokozott közfigyelem közepette gyorsan felröppentek az összeesküvés-elméletek az interneten, és vírusként terjedő bejegyzések tévesen azt sugallták, elméletek az interneten, és vírusként terjedő bejegyzések tévesen azt sugallták, hogy az üstökös becsapódhat a Földbe, vagy egy idegen űrhajóról van szó. Mind a NASA, mind az ESA hangsúlyozta, hogy az ilyen állítások alaptalanok.

A pályaszámítások azt mutatják, hogy a 3I/ATLAS soha nem fog 1,8 csillagászati ​​egységnél (270 millió kilométernél) közelebb kerülni a Földhöz, ami messze kívül helyezi minden veszélyes zónán.

Az üstökös várhatóan 2025. október 29-30-án éri el a Naphoz legközelebbi perihéliumot, körülbelül 1,4 csillagászati ​​egységnyi biztonságos távolságban. Ezt követően 2026 márciusában keresztezi a Jupiter pályáját, mielőtt visszatér a mély csillagközi űrbe.

Ősi szénben gazdag összetétel tárult fel

Az üstökös valódi jelentősége távol áll attól, hogy földönkívüli technológia lenne, szokatlan kémiai ujjlenyomatában rejlik. A NASA James Webb űrteleszkópjával és a SPHEREx misszióval végzett megfigyelések azt mutatják, hogy a 3I/ATLAS bőségesen tartalmaz szén-dioxidot és vízjéget, de nagyon kevés szén-monoxidot tartalmaz.

Ez az összetétel arra enged következtetni, hogy az üstökös több mint 7 milliárd évvel ezelőtt egy szénben gazdag protoplanetáris korongban alakult ki – így idősebb, mint a mi Naprendszerünk. A szén-dioxid és a vízjég aránya (körülbelül 8:1) arra utal, hogy az üstökös jelentős felmelegedésen ment keresztül eredeti rendszerében, amely a szén-monoxidot eltávolította, miközben a szén-dioxidot megőrizte.

„Ennek az üstökösnek a tanulmányozása betekintést nyújt más bolygóbölcsők kémiájába” – mondta Carey Lisse, a Johns Hopkins Alkalmazott Fizikai Laboratórium munkatársa.

Űrhajó-kampány a látogató nyomon követésére

Tekintettel az ilyen csillagközi érkezések ritkaságára, a nemzetközi űrügynökségek elindították a történelem egyik legátfogóbb megfigyelési kampányát.

Október elején, amikor az üstökös 29 millió kilométerre elhaladt a Mars mellett, olyan űrszondák, mint az ESA Mars Express és az ExoMars Trace Gas Orbiter, közelről megfigyelték. A NASA Perseverance és Curiosity roverei is megpróbálták lefényképezni a halvány objektumot a marsi égbolton. Az ESA által felbocsátott Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) űrszonda a tervek szerint novemberben figyeli meg a 3I/ATLAS-t, amikor várhatóan a legfényesebb halóját és a leghosszabb csóváját mutatja. További megfigyelések érkeznek a NASA Europa Clipper, Lucy, Psyche és Juno misszióiból, a Hubble, a Webb és a földi obszervatóriumok adatai mellett.

Kicsi, de aktív sejtmag

A Hubble űrteleszkóp júliusi felvételei egy könnycsepp alakú kómát tártak fel az üstökös magja körül. A modellek azt sugallják, hogy a mag viszonylag kicsi, 440 méter és 5,6 kilométer közötti átmérőjű, mégis figyelemre méltóan aktív.

Szerény mérete ellenére az üstökös becslések szerint másodpercenként akár 120 kilogramm port is hullat. Érdekes módon már a Jupiter pályáján túl is elkezdte a gázkiáramlást, korábban, mint ahogy a legtöbb üstökös általában teszi. A tudósok úgy vélik, hogy ez a korai aktivitás az illékony jégben gazdag szokatlan összetételéből adódhat.

Nincs szabad szemmel látható látvány az égbolt megfigyelőinek

Míg az ʻOumuamua szokatlan, szivarszerű alakja miatt címlapokra került, és a Borisov is látható volt szerényebb távcsövekkel, a 3I/ATLAS sokkal halványabb lesz. Legfényesebben csak körülbelül 12. magnitúdót fog elérni, ami azt jelenti, hogy még ideális körülmények között is legalább 8 hüvelykes apertúrájú távcsőre lesz szükség a megfigyeléséhez. Az amatőr csillagászok számára a legjobb megfigyelési időszak decemberben várható, amikor az üstökös előbukkan a Nap mögül. Azok számára azonban, akik nem rendelkeznek speciális felszereléssel, az esemény inkább tudományos mérföldkő, mint látható látványosság marad.

A spekuláció és a tudomány egyensúlyozása

Az üstökös drámai megjelenése elkerülhetetlenül földönkívüli eredettel kapcsolatos találgatásokat váltott ki, egyes kommentátorok gyanúsnak nevezték alakját és aktivitását. Avi Loeb, a Harvard asztrofizikusa azt feltételezte, hogy az ilyen objektumok elméletileg mesterséges űrszondák lehetnek, bár a legtöbb szakértő elveti ezt a nézetet.

A NASA és az ESA hangsúlyozza, hogy a 3I/ATLAS teljes mértékben az ismert üstökösfizikai szabályokkal összhangban viselkedik. Kémiai összetétele és viselkedése erősen utal a természetes eredetre. „Nem a végzet előhírnöke” – mondta az ESA szóvivője –, „hanem egy hírvivő, amely információkat hordoz egy a miénken kívüli bolygórendszerből.” (The Economic Times)