Akadnak azonban olyan esetek, amikor csak a szülés után derül ki a kicsiről, hogy beteg. A magyar orvosok hozzáállása a down kóros csecsemők születésének kezelésében – tisztelet a kivételnek – még nem az igazi – írja az Abcúg.hu

“Doktor úr! Mi van a kicsivel, mikor hozzák fel hozzám?

Most még nem. Valami nem stimmel, de majd ha biztos lesz, beszélünk.

De, mégis mi a baj? Mondjon valamit!

Lehet, hogy Down-os. De ne kérdezzen többet, majd ha meg lesz az eredmény, egy hét, tíz nap múlva, akkor beszélünk”.

De…”

Ez a beszélgetés jól mutatja a kommunikációs problémákat az frissen szült anyuka és orvos között. A legtöbb helyen nemhogy bátorítanák a szülőket, inkább lebeszélik őket arról, hogy egy “ilyen” gyereket felneveljenek. Elmesélik, mennyi gond lesz a kicsivel, milyen élet vár rá, nem adják oda, hogy a szülők megölelgethessék, azt viszont elfelejtik említeni, mennyi örömet is hozhat. Sokat segítene a szülőknek, ha  nem több évtizeddel ezelőtti hozzáállással találkoznának, hanem mondjuk segítséggel.

Kik segíthetnek?

“A Down Alapítvány működtet egy úgynevezett DaDa és sorstárs segítő szolgálatot, aminek szórólapjait az ország számos szülészetén ott hagyják. Ha az orvosok már az elején szólnának az édesanyáknak, hogy van egy ilyen lehetőség, lehet hívni civil segítőket, akik azonnal bemennek a kórházba, és tanácsokkal látják el az anyákat, de legalább értő hallgatósággá válnak, az sokat segítene az ebben a helyzeteben általában kritikus lelkiállapotban levő szülőkön.
A sorstárs segítő olyan szülő, akinek szintén Down-os gyereke van, és az alapítvány képezte ki a segítségnyújtásra. Ha hívják, odamegy a kórházba, tanácsokat és lelki támogatást ad. Csak hívni kéne őt a kórházaknak, de a legtöbb helyen még ez is nehezen megy. Ha valaki olyan szerencsés az új szülők közül, hogy összetalálkozik időben egy sorstárs segítővel, akkor már más szemléletet sajátít el ő is, lát egy másik családot Down-os gyerekkel, akik boldogan élnek, másokon segítenek, a gyerek aranyos. A Down DaDa szolgálat is pont attól működik, mert hiteles: a dadák ugyanis mind maguk is Down-szindrómás gyerekek édesanyjai, másrészt egy olyan krízisben tudnak baráti lelki támaszt nyújtani az anyáknak, amikor igencsak sérülékenyek.” – írja az Abcúg.hu.

Az orvosok kudarcként élik meg a Down-szindrómás babák születését – és félnek a pertől

Gruiz Katalin, a Down Alapítvány elnöke mesélt arról, mi okozhatja az orvosok viselkedését, miért nem adják oda rögtön a Down-gyanús babákat a szülőknek, miért rohannak el vele vizsgálatokra, és miért nem teremtenek lehetőséget azok után sem az anya-gyerek kapcsolattartásra:

“Az orvosok nagy része egész egyszerűen kudarcként éli meg egy nem egészséges gyerek születését. Ezt a “hibát” pedig úgy szeretnék kiküszöbölni, hogy azt tanácsolják az anyukáknak, menjenek haza és szüljenek egy másikat, vagy próbálják eléjük a lehető legsötétebb jövőképet lefesteni. Rab Jolán, az alapítvány DaDa szolgálatának dél-dunántúli önkéntese azt mondja, az újszülött eltávolítása az anyától a felelősség terhének lerázását jelentheti. Ha bármi baja esik az újszülöttnek, ne ők legyenek a felelősek. Másrészt az orvosok alapvetően sajnálják az anyákat, és azt gondolják, hogy ha fizikailag távol tartják tőlük a gyereket, akkor nem szenvednek annyira.”

Az átlagtól eltérő gyermeket kudarcként élik meg, aki valakinek a mulasztása miatt jött a világra

Rab Jolán még hozzáteszi, hogy sok szülő, aki magánorvosnak fizetett végig a terhessége, és a szülés után is, elvárja, hogy a pénzéért minden “rendben legyen”, azaz sokszor azt is az orvoson verné le, hogy a baba Down-szindrómával született (miért nem vették észre előbb, stb). Az orvosok pedig félnek a műhibaperektől, így elképzelhető, hogy esetenként ezért is javasolják a szülőknek, hogy hagyják a kórházban a babát, és majd ők elszállítják egy intézetbe.

“Azt hisszük, csak a tökéletes gyermek elfogadható. Ezt erősítjük a rengeteg szűréssel, és azzal, hogy elhitetjük az emberekkel, hogy a szűréssel garanciát kapunk minden ellen. Ebből a szemléletből nő ki az a reakció, hogy az átlagtól eltérő gyermek kudarc, aki valakinek a mulasztása miatt jött a világra. Ez a téves szemlélet eredményezi a kártérítési pereket, amelyekkel amúgy a Dada szolgálat nem ért egyet. A genetikai eltérés nem a szülész hibája, a perrel pedig gyakorlatilag azt mondja a szülő, hogy ennek a gyermeknek nem lett volna szabad megszületnie” – mondta Rab Jolán.

lemon.hu