Az ÁSZ tette a dolgát, de hol a kormány?
A kórházakat érintő ÁSZ jelentésről
A vagyongazdálkodás törvényessége az egyik fontos feltétele egy intézmény küldetésének, feladatainak optimális teljesítéséhez. A kórházak esetében a törvényes gazdasági-pénzügyi háttér a működésnek, az intézmény által nyújtott egészségügyi szolgáltatásainak az alapfeltételeit hivatott biztosítani. A Számvevőszék feladata a Számviteli Törvény és egyéb rendelkezések betartásának ellenőrzése. Ugyanakkor az ágazat szakmai irányításáért és ellenőrzéséért felelős szervezeteknek kötelességük lenne megvizsgálni, hogy az ÁSZ által leírt gazdálkodási problémák veszélyeztetik, hátráltatják, vagy akadályozhatják-e a kórház egészségügyi szolgáltatásainak színvonalát, a fejlesztéseket, ill. a vállalt kötelezettségeinek teljesítését. A felügyeleti szervek kötelessége a gazdálkodásban fellelt hiányosságok okainak feltárása az intézmény minőségi munkájának javítása, fejlesztése szempontjából.
Lehetséges problémák: az intézmény szakszerűtlen menedzselése, beleértve a szervezettséget vagy éppen annak hiányát, szándékosan vagy nem szándékosan pazarló gazdálkodás, a minőségi munkavégzés feltételeinek hiánya, vagy hanyag biztosítása.
Az eszközöket nem lehet, nem érdemes különválasztani a feladatoktól, céloktól. Ezeknek nagyjából összhangban kell lenniük. A felügyeleti szerveknek pedig gondoskodniuk kellene róla, hogy ez a két dolog ne legyen túl divergens.
A gazdálkodásnak garantálnia kell a szolgáltatások minőségét és biztonságát, ami az ÁSZ jelentés alapján kétségesnek tűnik. Ezért az egészségügyi államtitkárhoz interpellálni, valamint a felügyeleti szervekhez javasolt kérdést intézni, miszerint a gazdálkodás és a kórházi szolgáltatások minősége között húzódó összefüggések kivizsgálása és intézkedések megtétele szükséges.
Ha ez nem történik meg, akkor az ÁSZ vizsgálat annyit ért, mint az a műtét, ami sikerül, csak a beteg nem lesz jobban tőle.
Kétsége ne legyen senkinek afelől, hogy ezek nem egyedi jelenségek. Mindenhol így, vagy még rosszabbul mennek a dolgok.
Nem elégséges kommentálni a krízishelyzeteket. Nem elégséges a közvélemény számára megnyugtatásnak szánt emocionális bírálatok közzététele. A népesség jóval nagyobb részét érintő és érzékenyebb problémáról van szó, mint egyes gazdasági ágazatok hanyatlása, vagy stagnálása. Ezért is szükséges megkövetelni - politikai súllyal - az egészségügyi szolgáltatások feltárt, régen ismert és egyre romló helyzetének konkrét feladatokra lebontott válságmenedzselését. Egyidejűleg van jelen a finanszírozás és gazdálkodás körében a felelőtlen felhasználás, a források kezelésének kézen-közön történő gondatlan fogyása és a szervezetlenségből adódó pocsékolás.
Mindennapi adalék a gazdálkodáshoz: konkrétan nem kapunk munkaruhát, soha egyetlen egy pár papucsot, műtőspapucsot nem kaptunk még mióta itt dolgozom, pedig meg van az már 13 éve is lassan. Holott a munkáltató kötelessége lenne a munkaruha biztosítása is.
Egy másik mellékletben elküldöm a 2016. április elsejétől bevezetendő fővárosi sebészeti ügyeleti rendszer átalakításáról írt tanulmányomat. Azzal a kiegészítéssel, hogy ilyen gazdálkodási háttérrel és felügyelettel akarnak 400.000 emberért felelőssé tenni egy kórházat és osztályt!
A minimumfeltételek kapcsán a felügyeleti szervek asszisztálnak az állampolgárok, betegek egészséghez és az ellátáshoz való jogait tipró helyzet fennmaradásához és ezzel akadályozzák annak megismerését és megfelelő megoldását is. lsd: http://kimittud.atlatszo.hu/request/minimum-feltetelek-teljesulese-a
Óriási szakadék van az irányítás és a végrehajtás között. Gyakorlatilag hiányzik a racionális, feladatközpontú kommunikáció.
Ha viszont nem történnek konkrét intézkedések a felelősséggel tartozó kormányzati szervezetek részéről a feltárt, rendkívül súlyos és expanzióra ítélt anomáliák felszámolására, már most erősödhetnek, erősödnek olyan nézetek, hogy a népesség csökkentésének tudatos stratégiája húzódik a kormány egészségügyi politikája mögött. Ez a meglátás csak erősödhet és terjedhet, ha a kormány passzív, minden visszásságot eltűrő és leleplező magatartása is motiválja a tragikus szemlélet vitalitását.
Nem vagyunk jogászok, de felvetjük, hogy vajon a minimumfeltételek és a kórházi fertőzések ellenőrzése és azzal kapcsolatos struccpolitika, valamint a jelen esetben is a szakmai és gazdasági felügyeleti szervek nemtörődömsége kimeríti-e a Btk. 165. § Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállását?
Nem állítunk, csak kérdezzük.
CIVILHETES szerkesztőség