A komiszár Áder lány!
Vissza a hetvenes évekbe! – ezt az irányt választotta a kormány a közoktatásügy legújabb átrendezésével - írja a HVG.hu.
Mire az újabb oktatási reform a végére ér, a közoktatási rendszer hajszálra úgy néz majd ki, mint a kádári szocializmus közepén. Az iskolák állami fenntartásban lesznek, az igazgatóknak és a tanároknak állami szervezet lesz a munkáltatójuk, lényegében egyetlen tanterv lesz, s ehhez egyentankönyvek. Ezt vetítette előre már a közoktatás 2011-es átrendezése is, amely enyhén szólva sem váltotta be a reményeket. A kormány azonban a felcsúti kisvasút mintájára – Orbánt idézve:
„ha támadják, meghosszabbítjuk”
– a még erőteljesebb centralizálás mellett döntött.
Lehet-e így sikeres közoktatást csinálni – teszik fel a pedagógusok és szülők a kérdést. Elvileg biztosan, hiszen van rá példa a világban. Ám ahogyan az utóbbi pár év történései mutatták, erre Magyarországon nem sok esély van. Mert mi történt? A kormány szidta 2010 előtti elődeit, hogy forrásokat vontak el az oktatástól, s ezzel nehéz helyzetbe hozták az önkormányzatokat – majd miután felforgatta a rendszert, krónikusan alul is finanszírozta. Jóval kevesebb jut ma oktatási célokra, mint 2010-ben: a közoktatásból milliárdok hiányoznak, jórészt épp a megnövekedett állami fenntartás hibájából.
Az is igaz, hogy a pénzkivonás már 2002 után megkezdődött: attól kezdve az állam egyre kisebb arányban finanszírozta az iskolákat. Ezért az önkormányzatoknak kellett a hiányzó részt kipótolniuk: volt, ahol sikerült, s volt, ahol kevésbé. Az Állami Számvevőszék 2011-ben megjelent jelentése szerint a vizsgált 62 városban például még 2007-ben is az állam finanszírozta az általános iskolák költségeinek 55 százalékát, ami 2010-re 48 százalékra esett.
„Az állami finanszírozásban a 2010 előtti önkormányzati fenntartású iskolarendszerhez nem szabad visszatérni, mert az csaknem csődbe vitte az önkormányzatokat” válaszolta idén márciusban egy képviselői kérdésre Rétvári Bence, az Emmi államtitkára. Csakhogy a települések tartozásainak minimális része keletkezett az oktatási kiadásokból, azt döntően a beruházási célú hitelek és EU-támogatások önrésze stimulálta. S minthogy 2006 után valamennyi megyei és szinte minden városi önkormányzat fideszes kézben volt, valójában az ő felelőtlen gazdálkodásuk miatt volt szükség a 2010 utáni adósságkonszolidációra. Most viszont a saját maguk által okozott költségvetési problémákkal indokolják az iskolák teljes körű államosítását.
A kormány az iskolák első körös államosításakor, 2012-ben még hagyott teret annak, ha az önkormányzatok szerettek volna részt venni iskoláik működtetésében. Ennek azonban a jövő évtől kezdve vége. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) eddig alapvetően a fenntartást vállalta, s az önkormányzatok dönthettek úgy, hogy a működtetést átadják vagy megtartják. (A 3000 fő alatti településeken helyből a Klik lett a működtető is.) Balog Zoltán miniszter minapi nyilatkozata szerint jelenleg a diákok 17 százaléka tanul a Klik által fenntartott és működtetett iskolákban. A Klik a HVG kérésére készített összesítéséből az tűnik ki, hogy a 3000 lakos alatti önkormányzatok nagy része, az a felettieknek pedig egyharmada a működtetést is átadta már az állami fenntartónak.
A teljes államosítás mégsem jelent sok jót a jövőre nézve. Eddig sem a vegyes rendszer volt ugyanis a probléma, hanem a Klik maga. Az állami intézményfenntartó pár évnyi működése alatt a közoktatási rendszer Achilles-sarkává vált, mindenekelőtt a krónikus alulfinanszírozottság miatt. Az állami fenntartó gyakran az általa jóváhagyott szerződéseket sem fizette ki, kínos helyzetbe hozva az erről mit sem tehető iskolákat. Nem utalt például a kirándulásokra bérelt buszok tulajdonosainak vagy az úszásoktató cégeknek, de számos esetben megnehezítette a gyerekek részvételét a tanulmányi versenyeken is. Megesett, hogy elmaradt a gáz- és villanyszámlák befizetése, így különmegállapodásokat kellett kötni a szolgáltatókkal, hogy egyes iskolákban ne kapcsolják ki az alapvető közműveket. A működtetéssel kapcsolatos problémák leginkább ott jelentkeznek, ahol az állam a fenntartó és egyben a működtető is - írja a HVG.
További részleteket a HVG.hu cikkében olvashat >>