Ózd, Kunmadaras és Kemecse polgármestereit szóban tájékoztatta a Belügyminisztérium (BM) két államtitkára, hogy lehúzták településüket arról a listáról, amelyen a börtönépítésre kiválasztott helységek szerepelnek. Információink szerint hozzátették: nem akarták, hogy a várhatóan csak novemberben megjelenő új kormányrendeletből értesüljenek a döntésről a városvezetők.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen őket lökte ki a sorból a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) és a BM vezetése, érdemi választ nem kaptak. Magyarázatként annyi hangzott el, hogy a belügyminiszter nem akar többet költeni az építésekre, mint a 2015-ben meghatározott 106 milliárdos keret, márpedig azt az azóta lezajlott két közbeszerzési forduló sikertelensége is igazolta, hogy a nyolc helyen összesen 4500 férőhely kialakításáról dédelgetett álmok nem voltak reálisak, az építőanyagok és a szakmunka is sokkal drágább, mint amivel számoltak.

Elsőként Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere jelentette be a hírt, de Guba László, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadaras polgármestere is tájékoztatta már a képviselő-testületet és a helyi közvéleményt a csalódásról. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecse polgármesterét hiába kerestük, nem értük el.

A program további pikantériája, hogy a több mint 40 pályázóból kiválasztott nyolc önkormányzattal csak szóban állapodott meg az állam arról, hogy ingyen területet és közműveket biztosítanak az építkezéshez. Janiczak Dávid számításai szerint Ózd legalább 15 millió forintot költött az előkészítő munkákra, közművekre, Kunmadaras a volt szovjet laktanya és repülőtér kiszemelt területének előkészítésére legalább tízmilliót költött. Mindkét polgármester állítja, nem kaptak ígéretet a kidobott pénz megtérítésére.

Foglalkoztatási szempontból is nagy kudarc az állam visszalépése. Az egykori borsodi ipari fellegvár számára kitörési pont lett volna a legalább kétszáz alkalmazottnak stabil munkahelyet teremtő beruházás

– fogalmazott Janiczak Dávid. Ózdon és Kunmadarason sincs elég középfokú végzettségű, alkalmas ember, de az új lehetőség legalább motiválta a képzettség nélkülieket, hogy megéri tanulni. A kormány döntésével ez is semmivé foszlott. Noha a BM már döntött, mindkét városban tovább működik a BVOP toborzóirodája. 

Az eltörölt börtönépítések ügyében megkerestük a Belügyminisztériumot és a BVOP-t is, de kérdéseinkre nem adtak érdemi választ.

Rosszul állunk a nemzetközi porondon

A magyar börtönök kihasználtsága a tavalyi összegzés szerint 129 százalékos, ami a dél-amerikai zsúfoltsági szintnek felel meg. 2010 óta összesen 1600 új férőhely létesült felújítások révén, a büntetőpolitika ugyanakkor szigorodott, az elítéltek száma majdnem háromezerrel nőtt éves átlagban. 2017-ben összesen majdnem 18 ezer hely volt a büntetés-végrehajtási intézetekben.

A Magyar Helsinki Bizottság a legutóbb kikért adatok alapján arról tájékoztatta lapunkat, hogy szeptember elején a Jász-Nagykun-Szolnok megyei intézet zsúfoltsága 156 százalékos volt, a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben minden száz helyen 150 rab élt, Baracskán 148, a Bács-Kiskun megyei intézetben 140, míg a Váci Fegyház és Börtönben 125. Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtósa arról tájékoztatta lapunkat: a börtönök zsúfoltsága miatt a strasbourgi bíróság előtt lévő ügyek egy nagyobb csoportjáról december 8-án várható döntés. Az sem zárható ki, hogy a magyar kormány épp ennek az újabb nemzetközi határozatnak a függvényében akarja folytatni a börtönépítési tervek átalakítását.

nepszava.hu