A magyar-román határ megállította a koronavírust
Miközben a magyar-román határ hazai oldala a koronavírus-járvány szempontjából az ország legbiztonságosabbnak tűnő része, addig Romániában a Magyarországgal szomszédos megyék a leginkább fertőzöttek között vannak. Azt eddig is tudni lehetett, hogy náluk számszerűleg és népességarányosan is jóval több fertőzött van, mint itthon, Békés és a vele szomszédos Arad megye között viszont egészen döbbenetesen nagy a különbség. - írja a G7
A kép illusztráció! - Forrás: MTI
Itthon sokáig Hevesben és Borsodban volt népességarányosan a legkevesebb fertőzött. Utóbbi megyében azonban igencsak megugrott ez a mutató, miután a borsodnádasdi idősek otthonában több mint harminc fertőzöttet találtak, Hevesben pedig ugyan továbbra is kevés a regisztrált eset, de március végéhez képest arányaiban itt is nagyon sokat emelkedett ez a szám. Így egymillió lakosra vetítve az elmúlt napokban már Békésben volt a legkevesebb fertőzött Magyarországon, míg a második helyen ezen a listán egy másik Romániával szomszédos megyénk, Hajdú-Bihar állt, és ezen a ma közölt számok sem változtattak.
A harmadik keleti megyénkben, Szabolcs-Szatmár-Beregben némileg magasabb ez a mutató, de ott meg a növekedés üteme kifejezetten lassú, a fertőzöttek több mint fele már március végén is szerepelt a statisztikákban.
Mindez azért érdekes, mert miközben itthon a hivatalos számok alapján a keleti országrészt alig érinti a járvány, a románok a magyar határ mentén található megyékben kifejezetten sok esetet regisztráltak országos összevetésben. Romániában a legfontosabb gócpont Suceava, ahol több egészségügyi intézményben is tömeges megbetegedések voltak. Az összes romániai fertőzött közel negyede van itt, a megye azonos nevű székhelyét és néhány környező települést vesztegzár alá is helyeztek.
Arad a második
Suceavában majdnem négyezer megbetegedés jut egymillió főre (itthon a leginkább fertőzöttnek számító Budapesten ugyanez kevesebb, mint hétszáz), ami abszolút kiugró az országban. Ezen a listán a második helyen azonban a magyar határ mellett található Arad áll, szintén több mint ezer fertőzöttel egymillió lakosonként. Mindez azt jelenti, hogy népességarányos esetszám majdnem a harmincszorosa a határ túloldalán lévő Békésben mért értéknek, a fertőzöttek száma pedig több mint a háromszor annyi, mint a teljes magyar Tiszántúlon, még úgy is, ha az összes csongrádi és jász-nagykun-szolnoki esetet ide számoljunk*.
Bár a nemzetközi adatokat csak óvatosan érdemes összehasonlítani a rengeteg módszertani eltérés miatt, az mindenképp érdekes, hogy a saját országon belüli helyzet ennyire különböző két szomszédos területnél.
Bár nem ennyire látványos, de hasonló a helyzet Hajdú-Bihar és a romániai Bihar megyéknél is. Arról már volt szó, hogy előbbi itthon a második legkevésbé fertőzött terület, ezzel szemben utóbbi a negyvenkettőből a nyolcadik a romániai megyék fertőzöttségi listáján. Biharban egymillió főre 630 eset jut, Hajdú-Biharban 42.
Nálunk több az idős beteg
Romániában egyébként jóval több adatot osztanak meg a járványról, mint itthon. A fertőzöttek és halálesetek száma mellett nemenkénti és korosztályok szerinti megoszlást is közölnek. Utóbbi alapján náluk a legtöbb fertőzött, majdnem minden második a 40 és 60 év közöttiek körében van. Ezzel szemben a 80 felettiek fertőzöttsége viszonylag alacsony, alig 4 százalék (lásd a grafikont lent).
Részben ez is magyarázhatja azt, hogy náluk miért jóval alacsonyabb a halálozási ráta, mint Magyarországon. Itthon ugyanis épp az idősebbeket érinti jobban a betegség, legalábbis a regisztrált fertőzöttek száma alapján. Bár hivatalos adatot erről az operatív törzs nem közölt, a 444 tegnap beszámolt a SOTE rektorának egy eredetileg nem nyilvános előadásáról, amiben Merkely Béla erre vonatkozó adatokat is mutatott. A kimutatás szerint hazánkban a fertőzöttek 30 százaléka idősebb 75, és tizede 85 évnél.
