Az Országgyűlés március 10-én választotta meg a korábbi családügyi minisztert köztársasági elnöknek, a hatpárti ellenzék jelöltje, Róna Péter 51 szavazatot kapott, míg Novák Katalin 137-et öt érvénytelen voks mellett. Az új államfő megbízatása öt évre szól. 

Novák Katalint tavaly december végén kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök, hogy legyen a Fidesz–KDNP államfőjelöltje, miután Áder János köztársasági elnök mandátuma május 10-én lejár. A felkérés elfogadása után, december 31-én Novák Katalin lemondott családokért felelős tárca nélküli miniszteri pozíciójáról, melyre 2020 őszén nevezték ki, és bejelentette, hogy minden erejével a köztársasági elnöki pozícióra készül. Ezt követően januárban Fidesz-tagságát is felfüggesztette. 

Jelölése után több támadás is érte: többen úgy vélték, új pozíciójában politikai bábu lesz. De ezt cáfolta:

Akik azt mondják, hogy bábu leszek, a nőket becsülik le. Magyarország első női köztársasági elnökének lenni többletfelelősséget jelent – szögezte le, és elmondta, hogy a nemzet egységének kifejezésére törekszik majd, a jogállam lebontásához pedig soha nem fog hozzájárulni.

Kiemelte: bár a Fidesz politikai közösségéhez tartozik, A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKNEK A NEMZET EGYSÉGÉT KELL MEGJELENÍTENIE, AMINT EZT AZ ALAPTÖRVÉNY IS VILÁGOSAN MEGFOGALMAZZA. EZÉRT A NEMZET MINDEN KÜLÖNBÖZŐSÉG FELETTI EGYSÉGÉNEK KIFEJEZÉSE LESZ A LEGFONTOSABB DOLGOM.

A következő időszak fontosabb feladatairól szólva akkor azt nyilatkozta: „A világban nem csak az anyagi erőforrásokért, a politikai befolyás növeléséért folyik ádáz küzdelem. Ideológiai hidegháborúra kell berendezkednünk, ahol a szabadság és a szabadosság áll egymással szemben. Van tehát feladat. Nem leszek tétlen államfő a nemzetközi térben sem.”

A nő, az anya, a politikus 

Novák Katalin a rendszerváltás utáni Magyarország első női államfője, aki az eddigi legfiatalabb köztársasági elnök is egyben. 44 évesen lett a legmagasabb magyar közjogi méltóság. Négy idegen (angol, német, francia, spanyol) nyelven beszélő, közgazdász végzettségű politikus, aki kezdetben főként külügyi vonalon építette a karrierjét: bejárta az akkor még csak Külügyminisztérium különböző főosztályait, majd 2010-től miniszteri tanácsadó lett a tárcavezető kabinetjében.

A szegedi értelmiségi, jogász-orvos családból származó református Novák Katalin három gyermeke édesanyja. Ádám 2004-ben, Tamás 2006-ban, Kata pedig 2008-ban született. 

Családcentrikus szemlélete államfőként is visszaköszön majd, a jövőben is a családokért dolgozik majd.

A magyar gyerekek, a családok sorsa marad a szívügyem, a jövőben is értük dolgozom. Áder János következetesen képviselte a teremtett világ védelmét. Ez az ügy nekem is fontos: a második szakirányom a környezeti menedzsment volt. Ahhoz azonban, hogy legyen kinek megőrizni a Földet, szükség van a gyermekekre, a következő generációkra.

Hozzátette: A közös magyar jövő részei a határon túl élők, ahogy kiemelten figyeli a beteg gyermeket nevelő vagy egyszülős családok, valamint a felzárkózó roma közösségek is életét is.

A most beiktatott államfő Facebook-oldalán évek óta bemutatja a karriert is építő anya képét, aki nem csupán a családot és a munkát képes egy platformra hozni, de még önmagára és a férjére, Veres István Attilára is van ideje, aki 2013 óta a Magyar Nemzeti Bank pénz- és devizapiaci igazgatója. Emellett az is kiderül közösségi médiafelületeiről, hogy mint sok más nő- és anyatársa, a kocsiban sminkel, és főzni, valamint sportolni is szokott. 

Politikusként is fontos platformja a közösségi média, itt tette közzé azt is, hogyan áll össze új csapata a Köztársasági Elnöki Hivatalban, és egyben bejelentette, hogy ünnepélyes beiktatásának napján megnyitja a Sándor-palotát az érdeklődők előtt. 

Mit tehet az államfő?

Az államfő többek között törvényt kezdeményezhet, kitűzi a választások napját, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, a választási eredmény után javaslatot tesz az Országgyűlésnek a miniszterelnök személyére, valamint feloszlathatja a parlamentet. Az államfő a képviselők által elfogadott törvényeket az Alaptörvénnyel való összhangjuknak vizsgálatára elküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti a parlamentnek.

A rendszerváltás után eddig 5 köztársasági elnöke volt Magyarországnak. Göncz Árpád két cikluson keresztül 1990 és 2000 között töltötte be a posztot. Őt Mádl Ferenc váltotta, aki 2005-ig volt államfő. Sólyom László követte Mádlt az elnöki székben. Ő is egy cikluson keresztül volt köztársasági elnök, majd 2010-ben Schmitt Pál váltotta, akinek lemondása után 2012-től Áder János volt az államfő. (Index)