Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet budapesti plenáris ülésén értékelte kormánya munkáját: szerint ma már szerte a világban egyre könnyebb kiállni Magyarország mellett, pedig az elmúlt években ez egyáltalán nem volt így. Orbán köszönetet mondott a határon túli magyarok vezetőinek, hogy az elmúlt években "az ellenszél ellenére" is "bátran és tiszta szívvel" kiálltak az anyaország kormányának politikája mellett.

Sikeresnek minősítette a gazdasági válság kezelésének a magyar kabinet által választott módját, a teljes megújulást és munkaalapú társadalom kiépítését. Szerinte a populista jelző nem állja meg a helyét, mert

olyan populizmust még a világon nem láttak",

amely államadósság-csökkentéssel, a hiány leszorításával és gazdasági növekedéssel jár.

Orbán szerint Magyarország külpolitikai elszigeteltsége - bár "sokan dolgoztak rajta" - nem következett be, mert a külügyminisztérium stílust váltott és ma már megvédi a magyar érdekeket. A magyarság a határon túl sem hagyta magát, és mert más országokban is hasonló változások indultak meg, mint itt.

Szerinte a "fekete botrányból" mára fősodrú politika lett a nyugati világban.

Helyesnek tartja a 10 évet

Orbán az elmúlt 6 év legnagyobb sikerének nevezte a nemzetegyesítést, amit a külhoni magyarsággal közösen valósítottak meg. 100 évvel a trianoni diktátum után a magyar nemzet egyes részei egymásra találtak, és a magyar-magyar együttműködés napi gyakorlattá vált. 860 ezren adtak be honosítási kérelmet, és eddig több mint 810 ezren tettek állampolgársági esküt, a diaszpórában pedig 100 ezer állampolgársági megállapítás történt. A kishitűségre semmi ok - mondta Orbán.

A miniszterelnök szerint a kisebbségi jogok biztosítása terén a térség országainak uniós csatlakozása csak szerény mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Erre példaként a Székely Mikó-kollégium ügyét, a zászló- és névhasználat körüli pereket említette. Az unió nemzetiségek jogaival összefüggő szabályai éppúgy halott betűk, mint a trianoni diktátum erre vonatkozó részei voltak - mondta Orbán.

A kormányfő a bevándorlásról is beszélt. Azt egy "altalajcsere-kísérletnek" nevezte, mert szerinte vannak olyan európai erők, amelyek ki akarják cserélni az európai közélet "altalaját". A modern kori népvándorlást "belülről" is segítik, mivel biztosítanák az ide tartó néptömegek beutaztatását - mondta.

Orbán helyesnek nevezte a röszkei zavargások ügyében hozott szerdai ítéletet. Szerinte tiszta lapokkal játszanak, "megmondták előre, teleplakátolták az országot": ha valaki idejön, akkor be kell tartania a törvényeket, s ha nem tartja be, akkor annak jogkövetkezménye lesz.

Szellemi zűrzavar

A kormányfő szerint szellemi zűrzavar uralkodik a nyugati világban, amit jól mutat a Fidel Castro volt kubai vezető halála utáni „abszurd helyzet” is. Castrót „mentegetik”, „a valóságot elhazudják”, és „a 68-as álmodozók közül kikerült” balliberális elit tagjai még mindig nem értik, milyen volt „a szocialista és a kommunista rögvalóság” Európában vagy Kubában – mondta Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet budapesti plenáris ülésén.

A kormányfő szerint még nagyobb baj, hogy ennek az elitnek egy része hisz is abban az „álomvilágban”, amit a szocializmushoz és a kommunizmushoz kötött. Ez az oka annak, hogy Brüsszelben sokan a mai napig nem értették meg a Brexitet és Donald Trump győzelmét az amerikai elnökválasztáson. Pedig ezek azt mutatják, hogy a valóság győzött az ideológiák felett – mondta Orbán. Szerinte nem nehéz megtalálni a párhuzamot ezen események és a 2010-es magyar változások között.

Sorsdöntő választás

A miniszterelnök sorsdöntőnek tartja a közelgő romániai választásokat. Orbán szerint a korrupcióellenes harc eszközét számos helyen a magyar közösség vezetői ellen fordították.

Régen fordult elő, hogy olyan komoly veszélybe került volna az erdélyi magyarok bukaresti parlamenti képviselete, mint most – mondta Orbán. Ezért arra kérte az erdélyi magyarságot, hogy a bukaresti képviselet szempontját helyezze az első helyre. (MTI) / vs.hu