A szövegben megjegyzik, hogy Orbán Viktor korábban mindig előzékeny volt a német tőkével: különösen az elektronikai és az autóiparban volt jellemző, hogy különböző adókedvezményekkel és segítőkész kormánytisztviselőkkel több német céget is Magyarországra csábítottak, de mint írják, ennek a korszaknak vége szakad, aminek már tapasztalják a jeleit.

Egy történetet is felidéznek, főszerepben két németországi építőipari beszállítócéggel, a Heidelberg Materialsszal és a Schwenk Zementtel, valamint egy bizonyos magyar vállalkozóval, aki  egy „gyorsan bővülő cégcsoport” élén ül. A németországi cégek tulajdonosai levelet kaptak a magyar féltől – akit nem neveznek meg, de azt megemlítik, hogy a Transparency International szerint igen szoros kapcsolatot ápol a magyar miniszterelnökkel –, melyben azt írták, hogy a „szakmai spektrumuk” kiszélesítésének keretében felvásárolnák a két cég magyarországi leányvállalatát, a Duna-Dráva Cement Kft.-t Mint a Spiegel írja, a magyar fél úgy gondolta, visszautasíthatatlan ajánlatot tett, megköszönte a baráti együttműködést, majd arra biztatta a németeket, hogy mielőbb kezdjék meg a tárgyalásokat. A német fél pedig levonta a következtetést: a Duna-Dráva Cement Kft. útban van a magyar kormány gazdasági érdekeinek, és ezt utóbbi mielőbb ki akarja küszöbölni.

De a lap szerint a kormány nem csak visszautasíthatatlan ajánlatok képében igyekszik kiszorítani a külföldi tőkét, hanem olyan jogszabályokkal is, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák többek mellett a német cégeket is a magyar piacon. Példaként említik, hogy megtiltották a Duna-Dráva Cement Kft.-nek, hogy engedély nélkül külföldre exportáljon, vagy éppen bevezették a többletbányászati díjat, ami azt eredményezte, hogy az említett két német cég leányvállalatánál minden eladott zsák cement veszteségesre jött ki.

Az építőipar mellett a kiskereskedelmet is említik, közelebbről azt, hogy a kormányfőt érezhetően frusztrálja, hogy a magyar piacot olyan cégek uralják, mint az Aldi, a Lidl vagy a Spar. A német lap szerint a kormány nekik is ahogy tud, úgy próbál keresztbe tenni, példaként említve az árstopokat és az ezekkel járó gyakori ellenőrzéseket és büntetéseket. Ezen felül úgy látják, hogy a kormány szándékosan igyekszik elérni, hogy a hihetetlenül magas infláció miatt frusztált magyar vásárlók a külföldi, köztük a német áruházláncokon vezessék le a haragjukat.

Felidézték, hogy Lázár János évekkel ezelőtt a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítását követelte a magyar nemzeti kiskereskedelem javára, illetve, hogy maga Orbán Viktor is arról beszélt nemrégiben, hogy számos stratégiai iparágban nőnie kell a magyar tulajdon arányának, mert túl nagy a külföldi részesedés. A lap szerint jelenleg ott tart a helyzet, hogy egyre több az olyan német vállalat, amely már kényelmetlenül érzi magát Magyarországon, valamint hogy egy felmérés adatai szerint az országban érdekeltséggel rendelkező német cégek 18 százaléka a jogbiztonság hiányát látja a legnagyobb befektetési kockázatnak az országban.

A lap német politikusokat is idéz, akik már felszólaltak Orbán „maffiamódszerei” ellen, amelyekkel elsősorban a hatalmát biztosítja, mellette pedig a saját embereinek a vagyonát hízlalja.

„Orbán megbünteti azokat a cégeket, amelyek nem szolgálják a »cimborakapitalizmusának« építését. Nem engedhetjük, hogy ezt megússza” – mondta Daniel Freund, a Zöld Párt európai parlamenti képviselője, hozzátéve, hogy

a korrupció egyre növekszik, és a gazdaság egyértelműen rossz irányba halad.

Talán még Freundnál is sarkosabban fogalmazott a kereszténydemokrata CDU politikusa, Gunther Krichbaum:

Világossá tették, hogy a cél a jelenlegi tulajdonosok kiszorítása, hogy kikényszerítsék náluk a cégeik eladását. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen gyakorlatok elképzelhetők az Európai Unióban.

(24.hu)