Orbán szerint a GDP-arányos államadósság 74 százalékra csökkent. A 21. században, januárban, ilyen jó gazdasági teljesítményt még nem mértek, mint idén, szerinte teljesíthető az idei 2,4 százalékos hiánycél. Mint mondta a növekedés gyakran növekvő államadóssággal párosult, ezt a bajt állítólag orvosolták.

Emlékeztetett: az Európai Bizottság is a magyar növekedés gyorsulására számítanak. Egyben dicséri a tavalyi külkereskedelmi teljesítményt, és azt, hogy több nagyvállalat is Magyarországon fektet be. 205 ezer a munkanélküliek száma, ez rekord alacsony, 4,4 százalékos arányt jelent Orbán szerint. Javuló statisztikákról számolt be a miniszterelnök a hazai turizmus háza tájáról is.

Összegezve kijelentette: Magyarország a tavalyra vonatkozó gazdasági céljait elérte. Mára nem csak a teljes foglalkoztatás került előtérbe hanem az is, hogy jobban megérje dolgozni, emelkedtek a bérek és csökkentek az adók. „Növekedett a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér is” – emlékeztet a miniszterelnök. Emelkedett a közalkalmazottak, oktatásban dolgozók, katonák bére is, de ugyanez a helyzet a kulturális szférában és az egészségügyben is. 

Fontosnak ítélte azt is, hogy ne feledkezzünk meg a magyar nyugdíjasokról sem, ezért nőttek a nyugdíjak, és kaptak az idősek Erzsébet-utalványt, valamint csökkent bizonyos élelmiszerek áfája is. A 2017-es évet az otthonteremtés évének nevezte, cél, hogy minden magyar családnak legyen otthona. Egyre több a forrás a lakhatási viszonyos javítására.

„2430 milliárd forint a gazdaságot ösztönző keret” – közöl még egy jó hírt Orbán Viktor.

Egyben kiállt a szigorú határőrizet mellett, számba véve a határzárat, és a migrációs hullám megállítását. Úgy néz ki, Európában egyre többen osztják a magyarok véleményét a migrációról. Egyre többen támogatják az uniós határokon kívüli menekülttáborok kialakítását, ugyan többségi támogatás még nincs, de efelé mutatnak az események. Szerinte ez is mutatja, hogy „a magyaroknak nem igaza van, hanem igaza lesz”.

Beszél az idei veszélyforrásokról, ezek közé tartozik a rezsicsökkentés brüsszeli betiltása, a külföldi befolyásszerzésre vonatkozó kísérletek, a munkahelyteremtést célzó intézkedések támadása, vagy éppen az illegális migráció.

Kikelt azok ellen a civil szervezetek ellen, akik a külföldi befolyásszerzést segítik elő. Nem szabad hagynunk, hogy a jövőnket a külföldről fizetett szervezetek határozzák meg, átláthatóságot akarunk – közli Orbán.

Brüsszel szerinte további gazdaságirányítási jogköröket vonna el a tagállamoktól, Orbán azt kérte mindenkitől, hogy ennek álljanak ellen. Magyarország is számos foglalkoztatás- és beruházástámogatást vezetett be, ezt is támadja Brüsszel. A miniszterelnök itt is ellenállást ígért, ez az új nemzeti politika. A sikeres védekezéshez minél szélesebb egyetértésre van szükség, ezért újabb nemzeti konzultáció indul majd.

Történelmi távlatok

Orbán Viktor szót ejtett arról is, hogy Magyarország a 19. század végétől 120 év alatt hasonló fejlődési korszakokat élt át, konszolidáció, felívelés, és az ezt megszakító válság jellemezte ezeket a korszakokat. Jellemezte ezeket, hogy a válságok nem csak a fejlődést állították meg, de az eredmények egy részét is megsemmisítették. 1900 és 2010 között a GDP átlagos növekedése csak 1,5 százalék volt.

Mint mondta, ez elmarad a sikeres országok adataitól, ez mutatja a felzárkózás kudarcait. Az újabb esélyt 1990-ben kaptuk meg, ám Orbán szerint nem tudtuk végrehajtani a gazdasági kitörést.

„Eladósodás, elhibázott lépések, nemzetközi sokk” – sorolja az okokat Orbán Viktor. Szerinte azonban 2010-től már van irányító, azóta átlagosan egy százalékkal magasabb a növekedés, mint az eurózóna országainál. Közölte: mára 5 százalékkal zárkóztunk fel (GDP-t tekintve) az eurózónához.

Érdekes módon nem került szóba a budapesti olimpiai pályázat ügye: bár a főváros jelentkezett a 2024-es nyári játékok megrendezésére, az ismeretlenségből előlépő Momentum Mozgalom több mint kétszázezer aláírást gyűjtött össze azért, hogy népszavazást írjanak ki a kérdésben. A kormány azóta érezhetően nagyobb távolságtartással figyeli a rendezés ügyét.

Forrás: Magyar Nemzet