Napról napra egyre többen írják alá azt a nyílt levelet, amit a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tantestülete megfogalmazott a közoktatásban általuk tapasztalt problémákról - írja a dehir.hu. Ezzel kapcsolatban mondta el véleményét a Debrecen Televízió Köz-Ügy című műsorában Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP és Pósán László, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője.

A szocialista politikus szerint komplett problémák vannak a közoktatásban, amit már a benne a dolgozó szakemberek is tisztán látnak. Hangsúlyozta, eddig attól féltek a pedagógusok, hogy elveszítik az állásukat, és ezért nem mertek korábban kritikát megfogalmazni, ma már ez sokat változott. Úgy véli, a problémát az okozza, hogy túlközpontosított rendszert hozott létre a kormány, elvette az iskolák szuverenitását, pénzkivonás történt a köznevelésből, s megszűnt az iskolák döntéshozatali lehetősége. Emellett alapvető eszközhiánnyal is küszködnek az intézmények, néhány száz forint értékben hiányoznak kilincsek, kréták, papírok egyes helyekről. A politikus úgy véli, rendszerszintű hibája van a köznevelésnek.

Pósán László, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője úgy reagált erre, hogy az iskolák fenntartása nem egyszintű, a 3000 főnél kisebb településeken az intézmény működtetését a Klebersberg Intézményfenntartó Központ végzi, ennél magasabb számnál a működtetési kiadásokat az önkormányzat finanszírozza, és fizeti a  rezsiköltségeket is, az állam pedig a KLIK-en keresztül a pedagógusbéreket kezeli.

Bangóné Borbély Ildikó hangsúlyozta, a hiányzó eszközök pótlásáért nem csak az önkormányzat felel. Anyagi problémákkal küzdenek iskolák, van olyan intézmény, ami például a postaköltséget sem tudja kifizetni. Kiemelte, a legnagyobb probléma az, hogy a gyerekekről feledkeznek el, ők a legnagyobb vesztesei a KLIK működésének, a minősítési rendszernek, hiszen a pedagógusok idegösszeroppanást kapnak a plusz feladatok miatt, nincs aki tanítson a diákoknak, nincs megfelelő minőségű tankönyv sem. Szerinte az is gond, hogy a mindennapos testneveléshez nem mindenhol rendelték hozzá a megfelelő szintű infrastruktúrát, a testnevelés érdekében ráadásul lecsökkentették például a magyar nyelvtanórák, a matematika vagy akár az idegen nyelvi órák számát. Mint mondta, attól fél, hogy kevesebb gyereket akarnak eljuttatni a felsőoktatásba.

Pósán László hangsúlyozta, minden önkormányzat adósságát átvette a magyar állam, ezek után ha egy iskolában egy kilincsre nem futja, akkor a helyi önkormányzatnál kell keresni a problémát. Kiemelte, a pedagógusnak az a dolga, hogy tanítson, neveljen. A pedagóguspálya célja, hogy legyen egy világos íve annak, milyen karriert lehet befutni, és a bérrendszer is átlátható legyen. A finanszírozást ért bírálatokkal kapcsolatban hozzátette, egyetlen ágazatban sem volt akkora béremelés mint az oktatásban: mintegy ötven százalékkal emelkedtek a pedagógusi fizetések 2013 óta.

- Elfogadhatatlan, hogy a pedagógus nem ér rá tanítani, mert portfóliót készít. Ez olyan, mintha azt mondanánk valakinek, ne menjen doktorit csinálni, mert akkor nem lesz ideje tanítani. Ha valaki vállal valamit, ami által ha magasabb szintre juthat el a pályafutásában, annak vannak velejáró plusz terhei, és ezt mindenkinek magának kell kezelnie. A tankönyvek a Nemzeti Alaptantervhez igazodnak, a NAT alapjait pedig a pedagógus szakma állítja össze. A sport, a mozgás kikapcsolódást jelent, a körülmények valóban nem egységesen megfelelőek, erre vannak hazai és uniós források tornaterem bővítésre, felújításra, vagy éppen építésre. Az utóbbi időszakban 18 milliárdot költött a kormányzat ilyen célokra. A legnagyobb problémája a magyar közoktatásnak akár a nyolcvanas évektől az, hogy mindig vannak kiválóan felkészült elméleti szakemberek, akik világmegváltó ötleteket fogalmaznak meg, ezek pedig visszaköszönnek különböző programokban, ezért érzi úgy a pedagógus társadalom, mintha egy kísérleti terep lenne az iskolai világ, pedig ez egy igenis komoly szakmai háttért igényel, s ez ott van azért a kormányzati munka mögött – hangsúlyozta Pósán László.

Bangóné Borbély Ildikó szerint csakis azért működik még az oktatási rendszer, mert az iskolák többségében jól felkészült pedagógusok dolgoznak. Szerinte azonban még több forrás kellene a közoktatásba, és kevesebbet kellene elvonni belőle. A mindennapos testnevelésről szólva kiemelte, szerinte elkapkodták, mert először bevezették azt, és majd csak azután próbálták előteremteni a szükséges feltételeket hozzá. A pedagógusok felkészültségével kapcsolatban még hozzáfűzte, a jelenleginél is több jól képzett szakemberre van szükség, alkalmassági vizsgát kellene tenni azoknak a fiataloknak, akik pedagógusnak készülnek, az elején ki kellene derülnie, hogy megfelelnek-e az elvárásoknak, s ne az legyen a tendencia, hogy ha nem vették fel sehova, akkor pedagógusnak biztosan jó lesz. Hangsúlyozta, a gyereknek és a pedagógusnak is jól kellene éreznie magát az iskolában, de ez utóbbira egyre kevesebb példa van.

Pósán László elmondta, az elmúlt két évben plusz 234 milliárddal több került a magyar oktatásba, főleg bérek formájában, jelentős elvonásokról viszont nem tud. Az említett alkalmassági vizsgával kapcsolatban rámutatott, a felvételit éppen a szocialisták szüntették meg. Mint fogalmazott, a pedagógusok nagy többsége jól dolgozik, de nem véletlenül vannak a minősítések. Az elmúlt időszakban durván 17 ezer ilyen eljárás volt, ezek között kétszáz esetben nem feleltek meg pedagógusok. Hozzátette, a Magyar Bálint vezette oktatási reform idején még kompetenciaoktatást vezettek be, és száműzni lehetett a szaktárgyi ismereteket, a lexikális tudást, elég volt, ha a gyerek megtanulta, hol nézzen utána a dolgoknak, így nem érdemes csodálkozni, ha rosszak bizonyos felmérések eredményei. Mint mondta, ha valamit egyszer elrontanak, azt nagyon nehéz kijavítani utólag.

A teljes beszélgetést az alábbi videóban nézheti meg.

dehir.hu