Az Alkotmánybíróság elnöke nyílt levélben követelte, hogy tiltsák be azokat az ellenzéki pártokat, amelyek kétharmad nélkül hozzányúlnának Orbán Alkotmányt helyettesítő úgynevezett alaptörvényéhez, és a hatalom megosztását felszámoló, a hatalom monopolizálását célzó "jogrendjéhez", kiemelten rimánkodva a védelemért, a bebetonozott alkotmánybírák esetleges fenéken billentése esetére.

Most a Kúria elnöke érezte indíttatva magát, hogy nyilvánosan mosakodjék, meakulpázzon és mennydörögjön egy sort amiatt, hogy az Alkotmánybíróság és a Kúria (azaz az elnök úr által külön hangsúlyozottan nem a Kúria, hanem annak egyes bírái) közt alkotmányértelmezési viták és nézetkülönbségek két esetben is felszínre kerültek.

A Kúria elmeszelte Orbánnak azt a 1./ kampányfogásként szolgáló, 2./ esetleges hatalomvesztés esetére is gender-törvény bebetonozását célzó népszavazási kezdeményezését, mely a kiskorúak (valóságban nem létező) nemátalakító műtéteit tiltaná.

(A bebetonozás lényege, hogy a népszavazással megerősített törvényt csak népszavazással lehet hatályon kívül helyezni, módosítani, viszont ugyanabban a kérdésben újabb népszavazást öt évig nem lehet tartani.)

A Kúriának a népszavazásra bocsátandó kérdést elmeszelő kúriai ítéletét az engedelmes Alkotmánybíróság soron kívül hatályon kívül helyezte (a CEU ügyében nem siettek ennyire, a mai napig ott hever az asztalukon az indítvány), a Kúria azonban másodszor is elkaszálta a kérdést, gyakorlatilag azzal a roppant egyszerű magyarázattal, hogy marhaság!

(A másik a kormány koronavírus-hírleveleinek ügye, melyekben Orbán kampány-rizsái tengenek túl a vírussal kapcsolatos tájékoztatás helyett/mellett.

A Kúria tiltott kampányként elmeszelte, az Alkotmánybíróság – mit tesz Isten – nem találta alkotmánysértőnek. Mellesleg Orbán ugyanezt műveli az SZJA-visszatérítésről szóló értesítésekben is.)

Varga Zs. nehezményezi a két, főleg az első döntést.

Annak okát természetesen nem abban látja, hogy alkotmánysértő marhaságot erőltet(ne) át Orbán!

Ellenkezőleg! A hivatása magaslatán álló Alkotmánybíróság döntését néhány renitens, 2010 előtt kinevezett kúriai bíró hagyja figyelmen kívül!

Mondhatni szabotálnak! De, enyhébb elbírálással is megállapítható legalább annyi róluk, hogy nem értik (a szakmát és) az új idők szavát!

Ami az elnök úr szerint sajnálatos az egész ügyben, hogy nincs jogosultsága kirúgni a gazfickókat!

Ezeket a munkáltatói jogokat nem ő, hanem az Országos Bírósági Hivatal gyakorolja. Minő slendriánság!

(Orbán az első intézkedései közt fogja orvosolni a hiátust, amennyiben megnyeri a választást – erre mérget vehetünk!)

Na, mármost!

Tekintsünk el attól, hogy a világhírű Alkotmánybíróság valamennyi tagját a 133 ember helyezte ebbe a pozícióba!

Tekintsünk el az érintett hölgyek és urak szakmai kompetenciájától, jelesül nagymértékben annak hiányától, valamint attól, hogy tisztán pártpolitikai küldetést teljesítenek, egész világos ukázok végrehajtásával, megrendelésre.

Ami a lényeg: Orbán, korlátozhatatlan hatalma kiépítése során és érdekében a világon egyedülálló bírósági hierarchiát hozott létre, amennyiben az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bíróság fölé helyezte.

Laikusok kedvéért: normális jogrendszerekben a bíróság, mint hatalmi ág független a többi hatalmi ágtól, a Legfelsőbb Bíróság döntéseit – uniós ország esetén - legföljebb uniós bíróságon lehet megtámadni.

Az Alkotmánybíróság feladata a jogszabályok alkotmányosságának biztosítása, vagyis a törvényhozás és a kormányzati szervek felügyelete ebből a szempontból. Egyedi bírósági ügyekben nincs hatáskörük.

Orbán e kettőt összemosta, pontosan a Varga Zs. által említett okból: nincs módja lecserélni a teljes bírói garnitúrát, hát a fejük fölé ültette Varga Zs. komisszárt – aki életében sem bíráskodott, és az Alkotmánybíróságot.

Messzemenően alkalmazza továbbá a bírósági vezetők kinevezése körében, és egyes bírák esetében a megfélemlítés, az ellehetetlenítés, a pályaelhagyás kikényszerítése, az Országos Bírói Tanács számára kedvező összetételének elérése legkülönfélébb módozatait.

(Szájerné Handó Tünde ténykedése – jutalmul, és mert teljesen ellehetetlenítette magát, jelenleg az Alkotmánybíróságon elrejtve – feledhetetlen, és nehezen alulmúlható e tárgyban.)

Egy szó, mint száz! A komisszár úr nyilvánosan siránkozik, hogy nincs joga eltávolítani a neki nem tetsző, a hatalomnak ellenálló bírákat.

Ez a kis epizód tökéletesen leírja a kórképet az Orbán-rezsimről. Hatalomkoncentrációról, jobbágyi alázatról és inkompetenciáról.

Meg arról, mi vár ránk, ha megint Orbán alakít kormányt.