Praktikus tanácsok
Hadházynak tudomására jutott, hogy egyes munkáltatók fotót kérnek az alkalmazottaiktól a kitöltött, a Fideszt bejelölő szavazólapjukról.
Hadházy tanácsa szerint a következőképpen kell eljárni: töltsd ki, jelöld be a Fideszt, fotózd le, aztán, mint rontottat, add vissza, kérj újat, és szavazz ahogy jónak látod!
Ügyes húzás!
Én jobbat tudok! Jelentsd föl a munkáltatót, amennyiben többen hajlandóak melléd állni és tanúsítani, hogy ilyen utasítást kaptál!
Ha nem tudsz összeszedni más kollégákat, ne foglalkozz az utasítással!
Ha kirúgnak, vagy bármilyen hátrány ér, menj el a bíróságra!
Még jobb, ha azonnal kilépsz! Mert ilyen helyen úgyis csak rabszolgaként kezelnek!
Aki pedig idealizmussal vádol, annak azt üzenem: Hadházy tippje arra jó, hogy konzerválja a mai rabszolgatartó viszonyokat és a jobbágymentalitást.
Mert gazemberségre trükközéssel válaszolunk!
Azaz elfogadja a játékszabályokat.
Tudom, hogy ez az ország erre van berendezkedve ezer éve. Elrejti a jószágot, a terményt bármely adószedő elől! És kussol.
Miért?
Nem csak azért, mert alig van valamije, és magasak az adók!
Azért is, mert a befolyt adót ellopják, széthordják, nem a köz javára fordítják. (Ámbár ezt nem sokan gondolják így végig.)
Az emberek ezer éve abból élnek itt, amit nem fizetnek be, amit a munkahelyen összefusiznak, amit a cég javaiból hasznosítanak.
Dániában az adócsalás ismeretlen büntetőjogi kategória volt.
Egész addig, amíg a kelet-európai munkavállalók csapatosan nem jelentek ott meg, a kilencvenes években. Ma már benne van a Btk-ban.
Egy szó, mint száz! Lehet itt bárki miniszterelnök (persze nagyon nem mindegy, hogy ki!), amíg ez a mentalitás nem változik meg, amíg az emberek nem a munkájukból fognak megélni, méghozzá méltó emberi körülmények közt, amíg hagyni fogják, hogy megvezessék, megfélemlítsék, elhülyítsék, közönyössé tegyék őket, addig nem fog itt a helyzet, az élet minősége megváltozni!
És addig csak újabb és újabb Orbánoknak rendezzük be a színpadot!
Egyszer el kell kezdeni, rá kell végre lépni a polgárosodás útjára!
Ha ötszáz év késéssel is.