Az MNM Esztergomi Vármúzeuma 2015. június 1.-én megnyitja kapuit a gyerekcsoportok előtt.

Esztergomi Lovagregény

„Eltelt egy év. A tél tavaszba fordult, a tavasz nyárba, a nyár újra télbe, a tél átugrotta a
tavaszt meg a nyarat és egyenesen őszbe csavarodott. Mígnem egy napon…”

Szent Iván havának első napján, mikor a nap első sugarait rózsaszínűre festik a láthatárt, a Királyi Vár megnyitja kapuit, s a büszke várnép átható lelkesedéssel várja a betérő ifjú apródokat és szépséges hölgyeket. Izgalmas utazás a középkori vár termeibe, ahol az ide érkező fiatal lovagjelöltek megtapasztalhatják, milyen volt az élet a középkori várakban, hogyan éltek-e sötét falak közt a dicső múlt neves királyai és királynői. A Vár udvarán e jeles küldöttség megismerkedhet a középkor rettegett fegyvereivel, visszautazhat a láncinges és páncélos lovagok korába, s megnézheti mit is rejt egy középkori lovag „utazóládája”. És miután már minden jeles ifjú felkészült s elérkezett a várva várt idő, elkészítheti saját pajzsát, melyet személyre szabott címerrel díszít, s a vár hölgyei igazi díszes menetben, udvarhölgyi sipkájukban távozhatnak a Királyi Vár óvó, védő falai mögül.

Az MNM Esztergomi Vármúzeuma 2015. június 1.-én megnyitja kapuit a gyerekcsoportok előtt. A programok 8:00-16:00 közt vehetőek igénybe, előzetes bejelentkezés Szakálos Évánál, a 0620/4390637-es telefonszámon. A programok díja: 400 Ft/fő, kézműves foglalkozással 600 Ft/fő.

Igényelhető foglalkozások:

„Hős lovagok, elbűvölő hercegnők” – Élet a középkori udvarban
6-13 éves korig

Szeretnéd megtudni hogyan harcoltak és éltek a középkori lovagok? Megismerkedhetsz a lovagokkal, megtudhatod mik azok a lovagi erények és hogy hogyan töltötték a páncélos vitézek a „szabadnapjukat”. Végigjárjuk a tereket, melyekben a király és a királynő töltötték mindennapjaikat, emellett pedig a lányok beleshetnek az udvarhölgyek életébe. (Igény szerint kézműves foglalkozással)

Isteni mesterek, mesteri építészek - Egy kápolna Isten dicsőségére
14-18 éves korig

Az európai szintű koragótikus építmény kialakulásának és kapcsolatainak körülményeivel ismerkedve tekintjük át III. Béla lovagkirályunk korát és az esztergomi vár átépítésének egyes fázisait. A történelmi tények áttekintése után térünk rá a korszak remekművének számító Várkápolna művészettörténeti elemzésére, mely esetében a kutatás sokkal több kérdést vet fel, mint amennyire választ ad…

”Nektek, az hírös, nevezetes Esztergomi szandzsák népének, én Szulejmán szultán, töröknek győzhetetlen fejedelme, az ég erősségének, Allahnak kegyeltje és az nagy szentséges Mohamed pártfogoltja küldöm el üzenetemet. 1543 nyarán elfoglaltam győzhetetlen török seregemmel Esztergom büszke várát, s vele ezen hírös gyaur város népét. De én az kegyelméről s az könyörületességéről ismert hadvezér s a győzhetetlen török seregek vezére, esküszöm az magasságbéli Istennek mindenhatóságára, szentségére, fényességére, atyámra és az én anyámnak tejére, az én kenyeremre és szablyámra, életemre és lelkemre, hogy ezt a népet minden jóban megtartom, s nekik csak jómódot s javulást hozok. Kérem ezért az esztergomi szandzsák népét, s azok vezetőit járuljanak elibém Allah dicsőségéből  június 5-én, még nemsokkal azelőtt, hogy a nap delelőn lenne, s mutassák be nekem, a dicső szultánnak, Allah kegyeltjének, micsoda népek laknak ezen csodás vidéken. Járuljanak elibém, hogy megismerhessem a bátor gyaurok vezéreit, szép hölgyeit, s nemes ifjait.”

Allah dicsőségéből és kegyelméből,

Szulejmán szultán

(Címlap: H. Szabó Sándor felvétele)