Nyomtatott és online lapok megszüntetéséhez vezethet az egységes reklámadó.

Bár a kulcsról még nincs döntés, ha jön az öt százalékos terv, akkor a néhány nagy társaságon kívül minden szereplő rosszabbul jár.

Egységes, egykulcsos reklámadót tervez bevezetni a kormányzat – erről is tárgyal a Fidesz-frakció a tegnap este elkezdett tanácskozásán. Bár a mértékről később születhet döntés – Rogán Antal frakcióvezető külön hangsúlyozta, hogy most nem lesz –, az egységes reklámadóról először kedd este nyilatkozó Lázár János kancelláriaminiszter sokat emlegette az osztrák példát, ott öt százalékos a reklámadó általános kulcsa. Lázár szavai szerint ezt azért kell bevezetni, mert az Európai Bizottság komoly aggályokat fogalmazott meg a sávos rendszerrel, illetve a túlzott adóterheléssel szemben.

Az öt százalékos általános kulccsal számolva azonban az RTL, a TV2 és az időközben új tulajdonoshoz került és nevét Central Médiára változtató Sanoma kivételével mindenki rosszabbul jár a médiapiacon az újfajta reklámadóval. A Világgazdaság számításai szerint a költségvetési bevételek még így is csökkennének. Számításainkban a 2013-as, vagyis a nyilvánosan elérhető mérlegekből indultunk ki, a hirdetési árbevételt ezekben általában közzé is tették a cégek, ahol nem, ott az iparági átlagot vettük alapul.

A most érvényes sávos rendszernél még érdekes a médiacégek bevételeinek összeszámítása, ám ez alapján is csak három konglomerátum esett a nagyobb kulcsok alá: az RTL közel 4 milliárdos terhe mellett eltörpül a TV2, illetve a Central Média (volt Sanoma) 1,5 milliárdos adófizetési kötelezettsége. Az öt százalékos adóval az RTL terhe azonban 1,2 milliárd alá csökkenhet, a másik két nagy cég fizetnivalója megfeleződik (a Sanoma-csoport eladásának hatását a modell-számításunknál ugyanúgy nem vettük figyelembe, mint a Ringier-Axel fuzió következményeit). Csak ez a három cég 4,6 milliárd forintot spórona – ezt nagyobb részt a többi médiacég fizetné meg.

Számításaink szerint – amelyekben nincs benne a közmédia reklámadó fizetési kötelezettsége – a piaci médiacégektől összesen 7,5 milliárd forintot szedhetett volna be a 2013-as bevételek alapján a kormány. Az új adó 4,6 milliárd forintot hoz, ám ennek többségét már a közepes és a kisebb médiavállalkozások fizetik meg. A vesztesek oldalára kerül a Simicska Lajos hoz kötött közterületi reklámcégek zöme, valamint a Magyar Nemzet–Hír Tv médiacsoport is, de a sávos rendszer eltörlésével bő 130 millió forinttal emelkedik a Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt., valamint a Metropolt kiadó cég terhe is.

Változások persze még lehetnek. Mindenesetre a reklámadó módosítását pontosan olyan szakmai egyeztetés előzte meg eddig, mint a bevezetését: semekkora. A két érdekelt szakmai szervezet közül a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) közleményében azt hangsúlyozza, hogy a tervezett jogszabály elfogadását megelőzően szakmai párbeszédet szorgalmaz a kormánnyal, és továbbra is a reklámadó teljes kivezetése mellett áll. Információink szerint a magyar lapkiadók egyesületével sem konzultáltak eddig a tervről; az egyesület és a kiadók is csak a sajtóból, illetve a "zuhanyhíradóból" értesültek a módosítási elképzelésről. Igaz, ennek a tervét és várható tartalmát a kormányzat már a múlt héten kiszivárogtatta szakmai köröknek. Egyeztetés a kormány részéről bevallottan csak az RTL-csoport vezetésével volt, és az új adóváltozat kétségtelenül alkalmas lehet arra, hogy az RTL-t megbékéltesse.

A reklámszövetség arra hívta fel a figyelmet, hogy a most nulla százalékos adózói körbe eső cégek bevonása a reklámadó hatálya alá a kis árbevételű hazai médiavállalkozásokat egyértelműen ellehetetleníti, továbbá hogy a saját reklám megadóztatása kiterjeszti az adóalanyi kört minden Magyarországon tevékenykedő vállalkozásra. Az MRSZ véleménye szerint a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter keddi nyilatkozatában javasoltak alapján ez az adónem már nemcsak a médiavállalkozásokat sújtja, hanem a kereskedelmi és szolgáltató vállalatokat, a hazai termelőket és a kereskedelmi láncokat is, rövid távon azonnali fogyasztói áremelkedést von maga után, amely növeli az inflációt, csökkenti a keresletet, és súlyos negatív hatással bír a GDP-re. A reklámszövetség emlékeztet rá: 2014-ben az OECD által készített reklámadó-tanulmány egyértelműen kimutatta – több más káros következmény mellett –, hogy Ausztriában a médiapiaci szereplők száma a reklámadó bevezetését követően 17,5 százalékkal csökkent.

Jogi szakértők arra hívták fel lapunk figyelmét, hogy az osztrák reklámadó egy lényeges pontban eltér a tervezett magyar változattól: nem vonatkozik az online hirdetésekre, csak a nyomtatott sajtóbeli, valamint a tévé- és rádióreklámokra, bevezetésének idején ugyanis még lényegében nem volt internet. Magyarországon viszont miközben a kormány képviselői a Facebook és a Google reklámjainak megadóztatásáról beszélnek, addig a valóságban éppen velük szemben hozzák még rosszabb helyzetbe a hazai online piac szereplőit.

A tervezett változtatás olyan médiapiaci szereplőket is sújt, amelyek tőkeerejük és nyereségességük miatt vagy nem tudják megfizetni ezt az adót, vagy elvesztik profitjukat, illetve veszteségbe fordulhatnak. Ez különösen igaz azokra, amelyeknek a hirdetéseken kívül nincs más érdemi bevételük. A nyomtatott kiadványokat is megjelentető társaságok pedig ezt a plusz terhet olyan időszakban lennének kénytelen megfizetni, amikor a lapterjesztési lehetőségeiket több lépcsőben korlátozták. A trafikrendszer után a vasárnapi zárva tartás már nem egyszerűen korlátozza az áruspéldányok terjesztési lehetőségét, hanem olyan helyzetet teremt, amikor a vasárnapi lapok kiadóinak már azt kell mérlegelniük, érdemes-e a piacon tartani az újságjukat.

Árfelszabadítást hoz a közműcég

A megélhetési bevándorlás visszaszorítását nevezte az évadnyitó Fidesz-KDNP-frakcióülés egyik fontos témájának Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője a Mezőkövesdre kihelyezett háromnapos tanácskozás kezdete előtt azzal indokolta a kérdés sürgősségét, hogy míg tavaly egész évben 42 ezer menekültkérelem érkezett, addig idén az év első hónapjában már 14 ezer. Emellett téma lesz a frakcióülésen a bankok elszámoltatásának végigvitele és a nemzeti közműszolgáltató felállítása, annak időbeli ütemezése – tudta meg az MTI. Rogán szavai szerint ennek létrehozásáig maradnak a szabályozott energiaárak. Napirenden lesznek továbbá oktatási és egészségügyi kérdések is, de Rogán Antal konkrét döntéseket ezek ügyében nem vár a frakcióülésen, bár tárgyalnak majd a klienc osztályos általános iskoláról is.

vg.hu