Az RMDSZ elemzi majd a végleges szöveget, amely csak akkor lép érvénybe, amikor megjelenik a Hivatalos Közlönyben.A széleskörű parlamenti vita során elfogadott közigazgatási törvénykönyv volt a helyes, hiszen számos többletjogot írt elő az erdélyi magyar kisebbségnek és garanciát nyújtott a meglévő nyelvhasználati jogokra. A kormány azonban felülírta a parlamentben, többpárti politikai konszenzus útján megalkotott jogszabályt

Az RMDSZ azt kérte a kormánykoalíciótól, hogy a parlament által elfogadott változatot léptesse érvénybe. Az RMDSZ álláspontja az, hogy a sürgősségi kormányrendeletek útján történő törvénykezést meg kell szüntetni.

– mondta el Cseke Attila szenátus frakcióvezető.

Továbbra is lesznek többnyelvű helységnévtáblák

A kormányszóvivő nyilatkozata szerint, tegnapi ülésén a kormány javította azt az RMDSZ által jelzett hibát, amely következtében levehették volna a többnyelvű helységnévtáblákat – mutatott rá a szenátusi frakcióvezető.

Az RMDSZ 18 évvel ezelőtt kiharcolta, hogy minden olyan településen, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, ki kell írják a település nevét magyarul is. A törvény 2001 óta érvényben van, és az Erdélyben elterjedt hagyomány szerint a településtáblák nem kétnyelvűek, hanem többnyelvűek. Így például Zilahon és Nagybányán románul, magyarul és németül, Temesváron szerbül is, illetve Kolozsváron a fent említett három nyelv mellett latinul is kiírták ki a település nevét.

A kormány változata azonban kétnyelvű helységnévtáblákról rendelkezett. Sajnos – mondta az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa –

a gyakorlat azt mutatja, hogy a román közintézményi rendszer nem jóindulattal értelmezi a törvény előírásait. Kolozsváron, a kétnyelvű táblák megfogalmazás következtében törölhették volna a magyar és a német helységnevet a román és a latin javára, más települések megtarthatnák esetleg a román és a német elnevezést

 – mutatott rá Cseke Attila.

RMDSZ-es nyomásra az a rendelkezés is visszakerült a törvénykönyv szövegébe, amely megengedi, hogy önkormányzati döntéssel ott is alkalmazzák a nyelvi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.

Megszerzett kisebbségi jogokat töröl el a kormány

A kormányszóvivő nyilatkozata alapján az látszik, hogy továbbra is eltörölné a kormány a már megszerzett jogokat.

Az RMDSZ 2006-ban kiharcolta, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság aránya különböző okok miatt 20 százalék alá csökken, az érvényben lévő anyanyelv-használati jogok nem vesznek el. Az elmúlt 13 évben ezt az elvet senki nem támadta meg

 – mondta el Cseke Attila, majd hozzátette: a sürgősségi kormányrendelet értelmében a megszerzett kisebbségi jogok a következő népszámlálás eredményétől függően elvesznek, amennyiben a 20 százalékos küszöb alá csökken egy kisebbség számaránya. Ezt a rendelkezést a rendelet újratárgyalásakor sem javították.

A közigazgatási szakpolitikus hangsúlyozta: a jogszabály a hivatalos közlönyben való kihirdetése után léphet érvénybe, a Szövetség a publikált változatot elemezni fogja. Ezt követően a sürgősségi kormányrendelet, az őszi ülésszakban a parlament asztalára kerül, jóváhagyásra, a szövetség képviselői és szenátorai ismét fenntartják az előzőleg megfogalmazott, nyelvi jogokkal kapcsolatos módosító javaslatokat.

transindex.ro