A politikus élő adásban azt állította, hogy a letelepedésikötvény-programban részt vevő külföldiek csak tartózkodási engedélyt kapnak, amely öt évre szól.

„Ezt követően lejár, és mehet mindenki, amerre lát, tehát nem adunk állampolgárságot semmilyen formában”

– jelentette ki a miniszter.

Ez azonban nem felel meg a valóságnak. Az a külföldi, aki magyar letelepedési állampapírba fekteti a pénzét, véglegesnek tekinthető letelepedési engedélyt kap Magyarországon, amely csak nagyon indokolt esetben, például bűncselekmény elkövetése esetén vonható vissza. Ez a szabály csak július elsejétől érvényes, de az ezt megelőző időszakban is jogosultak voltak az érintettek a letelepedési engedélyre, egy kétlépcsős rendszerben: először a tartózkodási engedélyt kapták meg a külföldiek, majd hat hónap után igényelhették a letelepedési engedélyt. (A letelepedésikötvény-program elnevezéséből is egyértelmű egyébként, hogy letelepedési engedélyt kapnak a kötvénybe fektető külföldiek.) Rogán Antal abban sem mondott igazat, hogy a programban biztosított magyarországi tartózkodás csak öt évre szól. Nemcsak a jogszabályokban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) honlapján is egyértelműen le van írva, hogy a „letelepedett határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosult”. Az ötéves szabály, amelyről a propagandaminiszter beszélt, csupán az okmány érvényességi ideje, mely meghosszabbítható, vagyis ez csupán technikai kérdés. (A magyar állampolgárok sem veszítik el automatikusan az állampolgárságukat, ha lejár a személyi igazolványuk, viszont a jogszabályok értelmében időközönként meg kell újítani az okmányokat, ezért van a jogosítványokon és személyi igazolványokon is érvényességi, lejárati idő.)

Az újabb csavar akkor következett be a műsorban, amikor Rogán Antal azt állította, hogy a kötvényprogramban részt vevő külföldieknek lakást is venniük kell Magyarországon:

„Ha Magyarországra jönnek, itt lakást kell valamilyen formában vásárolniuk, állandó lakcímet kell létesíteniük, biztosítást kell fizetniük, bankszámlát kell nyitniuk. Egy csomó költségük van, amely a magyar emberek munkahelyeihez járul hozzá”

– mondta a miniszter. Ez sem igaz, sőt a kötvényprogramban részt vevő külföldieknek az eljárás során még magyarországi tartózkodási címet sem kell megadniuk, ez a szabály szintén júliustól érvényes. A kötvényprogram egyébként olyan egyszerű, hogy a külföldieknek ahhoz, hogy megkapják az engedélyt, még Magyarországra sem kell személyesen elutazniuk. Természetesen ingatlant sem kell vásárolniuk, ez sincs benne abban a jogszabályban, amelyet egyébként még többek között Rogán Antal nyújtott be a parlamentnek 2012-ben. Igaz ugyanakkor, hogy az ingatlanvásárlással kapcsolatos állítását a miniszter a műsorban később korrigálta. „Lakcímet kell létesíteniük, ahhoz pedig előbb-utóbb ingatlant is kell valamilyen formában vásárolniuk” – finomította a korábbi kötelező lakásvásárlással kapcsolatos kijelentését.

Szerettük volna Rogán Antallal a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos ellentmondásokat feloldani, ezért interjúkérelemmel fordultunk a Miniszterelnöki Kabinetirodához. Az iroda azonban elutasította a kérésünket.

„Mint az köztudomású, a Magyar Nemzet tulajdonosának Magyarország miniszterelnökéről mondott obszcén szavai miatt a magyar kormány tagjai nem adnak interjút a Magyar Nemzetnek, és nem vállalnak szereplést a Hír TV műsoraiban”

– közölte lapunkkal a Miniszterelnöki Kabinetiroda. Úgy tűnik, nemcsak Rogán Antal, hanem az általa vezetett, kormányzati kommunikációért felelős kabinetiroda sincs tisztában a valósággal, hiszen Szijjártó Péter külügyminiszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is adott már idén interjút a Magyar Nemzetnek.

Nem véletlen, hogy Rogán Antal hallgat a botrányos letelepedésikötvény-programról, amely busás hasznot hoz a kormánypárt által kivételes helyzetbe hozott offshore cégeknek. A letelepedésikötvény-konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak. Csak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazhatják a kötvényt. A társaságok ügyfelenként 24-28 millió forintot zsebelnek be, amely szokatlanul magas haszonnak számít a kötvénypiacon. Eddig 3975 kötvényt adtak el, családtagokkal együtt több mint 10 000-en szereztek letelepedési jogosultságot Magyarországon. A kormánypártok által favorizált közvetítőcégek tehát mesés, közel 110 milliárd forintos bevételhez jutottak, amelyből 35 milliárd forint közpénznek tekinthető. Jelenleg öt vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. található, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be.

mno.hu