Csicsák Zoltán kiemelte, a 16 évvel ezelőtti gyilkosság egyike a magyar kriminalisztika példátlan emberöléseinek, amely a mai napig mély nyomott hagyott a magyar emberek emlékezetében - írja a PestiSrácok.hu. A perbeszéd elhangzása előtt az ismert börtönlakó, T. Péter (aki nem járult hozzá nevének közléséhez) újbóli meghallgatására is sor került, aki Rohác szerint Gyárfással együtt részese az emberölésnek. 

A közismert börtönlakó, T. Péter ( aki megfenyegette a jelenlévő újságírókat, hogy a nevét nem írhatják ki), valamint egykori embere, Sas László meghallgatásával, és az ügyészi perbeszéddel folytatódott a Fenyő-gyilkosság tárgyalása kedden a Fővárosi Törvényszéken. A két tanú meghallgatását azért kezdeményezte az elsőrendű vádlott, mivel bizonyítani próbálta, hogy a gyilkossághoz nem neki, hanem Gyárfás Tamásnak, T. Péternek és Sas Lászlónak van köze. Mint ismert, T. Péter a legutóbbi tárgyaláson tanúvallomásában kijelentette, Gyárfás Tamás azzal a feladattal bízta meg, hogy szervezze meg Fenyő János megölését, azonban a jelenleg is börtönbüntetését töltő egykori álmaffiózónak esze ágában nem volt teljesíteni a megbízást, csupán a pénz érdekelte. Noha T. szégyellte, mert Gyárfás jó barátja, de „ilyen magas labdát nem hagyhatott ki”.

Újabb tanú vallott Gyárfásra

Sas László vallomásában megerősítette a T. Péter által korábban elmondottakat, és arról számolt be, hogy Gyárfás Tamás valóban megbízta T.-t Fenyő János megölésével. Erről neki személyesen T. Pétertől volt tudomása. A tanú állította, ezután semmilyen előkészületet nem tettek az emberölés „előmozdítása” érdekében. Sas szerint T-vel azt beszélték, ha elteszik a pénzt, „abból nem lehet baj”, mivel Gyárfás, érthető okokból „úgysem fog emiatt feljelentést tenni a rendőrségen”. A tanú csak annyiban cáfolta barátja szavait, hogy ő önszorgalomból sem kezdett el „fontoskodni” és nem térképezte fel Fenyő lakhelyét, valamint útvonalát. Erről az ügyről többet nem is beszéltek, viszont annyit elismert a tanú, hogy többen tudomást szerezhettek a Gyárfás-féle felkérésről. Köztük volt egykori felesége, volt anyósa, valamint az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás is. Sas László nekik azért beszélt erről a megbízásról, mert annyira komolytalannak vélte „ezt az egész történetet”. T-vel is úgy gondolták, hogy a „pénzt el kell venni, és el kell felejteni ezt az embert”.

„A média segítségével az ember bekerülhet a hatalomba”

Rohác a tanú nyomozati vallomásából ismertetett néhány sort, amiben Sas László még másképp emlékezett néhány részletre. A vallomás szerint T. Péter és Sas beszélgetése során az hangzott el, hogy előbbi csupán burkolt formában utalt Gyárfás megkeresésére, majd hozzátette, „fontos a barátjának szívességet tenni, mert a média segítségével az ember bekerülhet a hatalomba”. Sas erre reagálva tett olyan kijelentést, „ha megfelelő lenne az összeg, akkor elgondolkodna rajta”. A tanú ugyanakkor leszögezte, T. és ő sem akarta megöletni Fenyőt és a Gyárfástól átvett hatmillió forintos előlegből sem kapott. Ugyanis ha a pénzből részesedett volna, akkor mindenki mást is megpróbált volna „lehúzni”, még magát Fenyő Jánost is. Az álmaffiózó ehhez csatlakozva szintén hangsúlyozta, kizárt, hogy Sas megölte volna Fenyőt, és tőle ezért egy árva forintot sem kapott. T. Péter a második meghallgatásán is védelmébe vette Gyárfást. A tanú újból megismételte, a második részletet – a „semmire” – nem fizette volna ki az úszószövetség elnöke, ha megbízott volna mást is a merénylettel, ezért biztos, hogy nem az úszóelnök áll a gyilkosság hátterében, majd hozzáfűzte, „bármennyire is fáj Rohác úrnak”, nem Gyárfás ölette meg a milliárdos médiacézárt.

Rohác biztos Gyárfás bűnösségében

Rohác ebbe azonban nem nyugodott bele, és újabb bizonyítási indítvánnyal fordult a bírósághoz. Az elsőrendű vádlott ismételten kérte T. Péter volt feleségének és Gyárfás Tamásnak a tanúkénti meghallgatását. A vádlott szerint előbbi részletesen és precízen adott elő egy életszerű vallomást, hogy Gyárfás T. Pétert, ő pedig Sast bízta meg a gyilkosság megszervezésével. Rohác azt is kijelentette, hogy T.  és Gyárfás részesei a gyilkosságnak, majd hozzátette, ha T. Péterék csak pénzt akartak keresni, akkor minek kellett Fenyőről környezettanulmányt készíteni, valamint bérgyilkost keresni. Rohác Gyárfásra és T. Péterre utalva kijelentette, „a bűnösöket köztük kell keresni”. Sőt , Rohác arra is felhívta a figyelmet, Gyárfásnak sok tanúvallomás ellentmond és szerinte az úszószövetség elnökének „vonalán kell elindulni” , hogy a valódi elkövető kilétére fény derüljön. Cserni János tanácsvezető bíró azonban elutasította az indítványt, így a bizonyítás a végéhez ért.

Esélyt sem adtak Fenyőnek

Csicsák Zoltán ügyész a vádbeszéde legelején hangsúlyozta, Budapesten 1996-tól 1998-ig több mint száz robbantással, valamint fegyverrel elkövetett merényletet hajtottak végre, azonban ezek közül is kiemelkedik két emberölés: az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság. Ez a két merénylet, példátlan volt a magyar kriminalisztika történetében, minden magyar ember emlékezetében mély nyomot hagyott és a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt – szögezte le az ügyész, majd hozzátette, ez részben a végrehajtások brutális kivitelezése, részben az áldozatok személye miatt alakult így. Csicsák kifejtette, Rohácék már 1998. február 11-én fél öttől várakoztak az áldozatra a Vico székháznál, s éppen emiatt lett figyelmes rájuk az az autótolvaj tanú, aki társával megfigyelte a Mitsubishiben várakozókat. Csicsák Zoltán szerint megállapítható, hogy a vádlottakat látta, amit azzal igyekezett alátámasztani, hogy Török Tamás később Acifi Nijazint azonosította, aki viszont kísértetiesen hasonlít a gyilkosság harmadik elkövetőjének tartott, vélhetően még a 90-es években meggyilkolt Jozef Hamalára. Az ügyész szerint az is tény, hogy több tanú nem tudott jó személyleírást adni az elkövetőről. Hiszen, „az ember nem egy adott személy magasságát, életkorát, testalkatát figyeli meg, hanem annak cselekvését, mozgását” – fejtette ki. A tanúk ugyanis arra egyöntetűen emlékeztek, hogy a gyilkos nem sokkal délután hat óra előtt az előttük néhány autóval haladó Fenyő János gépjárművéhez lépett, majd két sorozat és tizenkilec lövés leadása után futva menekült a helyszínről. Fenyő perceken belül meghalt, életét egy azonnali, szakszerű orvosi beavatkozás sem menthette meg. A vádirat és a vádbeszéd szerint Rohác ezután egy kocsi alá csúsztatta az azonosítószám nélküli hangtompítós Agram gépfegyverét, egy kapualjban eldobta sapkáját, kesztyűjét, kabátját, majd már egy narancssárga dzsekit viselve, eltűnt a helyszínről.

Az ügyész szerint egyértelmű, hogy Rohác húzta meg a ravaszt

Az ügyész elmondta, az sem véletlen, hogy Rohác két kabátot viselt aznap. A hosszabb, később levetett kabát alatt ugyanis elfért a fegyver, így nem keltett feltűnést a járókelőkben. Másrészt az alatta lévő narancssárga dzseki a megtévesztés miatt kellett, illetve a rá nem messze várakozó, a merénylet után azonnal elhajtó társai könnyebben felismerték. A megtévesztéssel kapcsolat az ügyész azt is leszögezte, hogy volt olyan tanú, aki szándékosan vezette félre tíz évig a hatóságokat, és részben ez az oka annak, hogy a rendőrök az albán szál irányába indultak el. Csicsák Zoltán beszélt arról is, hogy a gyilkosság helyszínén elhagyott sapkában három helyen is kizárólag Rohác DNS-ét találták meg. Az ügyész szakértőkre utalva hozzátette, ha más viselte volna a sapkát a gyilkosság idején, akkor az ő anyagmaradványait is megtalálták volna, így az a következtetés vonható le, hogy Jozef Rohác húzta meg a ravaszt. A  vádbeszéd kitért arra is, Trnka és Hamala anyagmaradványait is megtalálták az eldobott tárgyakon, valamint az általuk használt kocsiban hagyott sporttáskán. Az ügyész azt is leszögezte, hogy hiába volt meg az elkövető DNS profilja, Magyarországon csak évekkel később rendszeresítették ezt a módszert, így Rohác okkal gondolhatta, hogy „soha nem jutnak el hozzá”.

Hamis vallomást tettek a védelem tanúi?

Csicsák azt is kijelentette, hogy a Rohácnak alibit biztosító tanúk hamis vallomásokat tettek a törvényszék előtt. Több szlovák személy, köztük Rohác testvére is azt próbálták bizonyítani a bíróságon, hogy a vádlott velük járt Pozsonyban a gyilkosság napján. Ugyanakkor az ügyész arra világított rá, hogy a tanúk egymással, illetve Rohác vallomásával is ellentmondásba kerültek. Jó példa erre, hogy az elsőrendű vádlott meg sem említette korábbi vallomásában, hogy testvére is velük tartott a szlovák fővárosba. „Miért pont a testvérét felejtette volna ki Rohác”- tette fel a költői kérdést az ügyész, aki szerint az is sokatmondó, hogy a vádlott nem az eljárás elején, hanem jóval később hivatkozott állítólagos alibijére. Csicsák szerint ennek egyszerű oka van, utólag lett kitalálva az egész történet. A pozsonyi ügyvéd felkeresése, valamint az, hogy egy ottani kávézóban, a televízióból értesültek a merényletről. Arról nem is beszélve, hogy utóbbi kapcsán olyan időpontot jelöltek meg a tanúk, amikor még a magyar médiában sem tudósítottak a Fenyő-gyilkosságról. Ugyanez az ügyészi érvelés hangzott el az Orient kávézós találkozó kapcsán is. Mint ismert, Rohác és barátai arra hivatkoztak, hogy Hamala ziláltan berontott a kávézóba, és előadott egy olyan történetet, hogy a Pápayak révén belekeveredett a Fenyő-gyilkosságba, valamint az Aranykéz utcai robbantásba. A vádbeszéd ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tanúk olyan időpontra tették ezt az eseményt, amikor az Aranykéz utcai robbantás még meg sem történt.

Drobilich a vádat erősítette?

Csicsák Zoltán említést tett az Energol Rt. egyik volt tulajdonosának, Drobilich Gábornak a vallomásáról is. Az ügyész mindenkit meglepve azt állította, hogy Drobilich vallomása a vádat támasztotta alá, hiszen elmondta, hogy Rohác ruháit találták meg a tett helyszínén. Csicsák rámutatott, hogy az Energol egykori értékesítési igazgatója elismerte, valóban megkérte Radnait, hogy utóbbi férfi a kiváló rendőrségi kapcsolatain keresztül tudakolja meg, megtalálták-e Rohác DNS-ét. Drobilich Gábor elmondása szerint ezt az információt Stefán Roháctól tudta meg, aki úgy vallott, a tévében bemondták, öccse ruháit találták meg a Margit utcai kivégzés helyszínén. Az ügyész ugyanakkor nyomatékosította, ez az állítás teljesen valótlan, mivel 2011-ig erről senki nem beszélt, hiszen akkor derült csak ki, hogy az elsőrendű vádlott mintái megegyeznek a Fenyő-gyilkosság helyszínén rögzítettel. Ladislav Trnkaval kapcsolatban a perbeszéd arra tért ki, hogy bizonyítható, illetve rendőri jelentések szólnak arról, hogy a lévai férfi Rohác bűnözői köréhez tartozott és az elsőrendű vádlott mellett testőri, valamint sofőri feladatokat látott el. Arról nem beszélve, hogy a másodrendű DNS-ét is megtalálták az eldobott kesztyűn, illetve a fegyver tárolására használt sporttáskán. A számára alibit biztosítani próbáló tanú pedig szintén többször ellentmondásba keveredett.

Fegyházat kértek Rohácékra

Az ügyész vádbeszédében azt indítványozta, hogy a bíróság mondja ki bűnösnek Jozef Rohác elsőrendű vádlottat előre kitervelten elkövetett emberölés és társtettesként elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében. Ladislav Trnka másodrendű vádlott esetében Csicsák Zoltán bűnsegédként, előre kitervelten elkövetett emberölés és társtettesként elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt kérte a bűnösség megállapítását. Az ügyész szerint ugyanis a bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható a vádlottak bűnössége. Mindkét vádlott esetében főbüntetésként fegyházban letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész, mellékbüntetésként pedig azt, hogy utasítsák ki őket Magyarország területéről. Csicsák Zoltán enyhítő körülményként kérte figyelembe venni az időmúlást, súlyosítóként viszont azt, hogy csoportos és gátlástalan leszámolásban vállaltak szerepet a vádlottak.

A per a védőbeszédek megtartásával július 10-én folytatódik.

pestisracok.hu