800 év után zajlik vulkánkitörés az izlandi Reykjanes-félszigeten - közölte az Infostarttal Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, kutatócsoport-vezető egyetemi tanár (ELTE).

A föld már hetek óta rengett Izland délnyugati részén, naponta több ezer földrengést jegyeztek fel, a lakosok alig bírtak aludni az ország e részén.

"Február 24. óta több mint 50 ezer földrengés pattant itt ki, ezen belül több tucat nagysága meghaladta a 3-as magnitúdót. A földrengések epicentrumai egy délnyugat-északkeleti sávot jelöltek ki a lakatlan Fagradalsfjall területén" - fogalmazott a kutatócsoport-vezető.

A földmozgások fészekmélysége és a műholdas radarképek alapján észlelt felszínemelkedés alapján a szakemberek egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy magma nyomul felfelé, és csupán néhány kilométer választja el a felszíntől.

"Az elmúlt napokban jelentősen csökkent a földmozgás, szinte elcsendesedtek a szeizmométerek. Vulkanológusként azonban pont ez volt feltűnő! Számos korábbi vulkánkitörési eset mutatta ugyanis, hogy ez jelezheti a közeledő vulkáni eseményt. Ez pedig péntek este, helyi idő szerint 9.40-kor be is következett" - ecsetelte.

A történet vélhetően már egy évvel ezelőtt elkezdődött, amikor a népszerű turistaközpont, a Kék Lagúna közelében kezdődtek földrengések és emelkedett meg a földfelszín több mint 20 centimétert. Akkor azonban a magma még nem tudott felszínre törni.

A Közép-Atlanti-hátság, ahol két nagy kőzetelemez sodródik szét, a Reykjanes-félszigeten lép ki a szárazföldre, Izland szigetére. Az Észak-Amerikai-kőzetlemez nyugat felé mozog, az Eurázsiai-kőzetlemez pedig kelet felé, persze nem folyamatosan.

Március elejére mintegy 45-50 millió köbméter magmát becsültek 1-3 kilométer mélységben, ami hol délnyugat felé mozgott, majd megállt és északkelet felé nyomult a repedésekben, végül az elmúlt napokban e sáv középső részén mozgatta meg a földet. Az utolsó napokban tette meg a maradék 1-2 kilométert felfelé mégpedig teljesen csendben.

A kutató szerint alapvetően nyugodt lávaöntéses kitörés várható.

A kitörés helyének közelében nincs település.

Az első helikopteres megfigyelések szerint mintegy 200 méter hosszú hasadék jött létre, ezen keresztül folyik ki a láva déli és nyugati irányba.

Innentől kezdve a kérdés, hogy meddig lesz utánpótlás? Ha folyamatosan érkezik újabb és újabb magma, akkor akár hosszú ideig, hónapokig, sőt évekig is eltarthat a vulkáni működés, ami már okozhat fennakadásokat. A láva elvághatja a sziget főútvonalát, adott esetben elvághatja Reykjavikot a keflaviki reptértől is. A vulkáni működés során felszínre jutó gázok jelentős légszennyezést okozhatnak akár a fővárosban is.

Részletek a Tűzhányó blogban. (Infostart)