Szegedi halászléebédje előtt elárulta, kedvence a paprikás csirke, az epres kardinális, és soha nem ivott kitűnőb...

– Azt akartam kifejezni, hogy itt vagyok és kicsit beszélek magyarul. Ezért áprilisban, a költészet napján természetesnek éreztem, hogy magyar verset mondok a közösségi portálon: József Attila Tavasz van! Gyönyörű! című költeményét – mondta felváltva választékosan magyarul és angolul az új brit nagykövet.

Iain Lindsay hozzátette, gyakran felismerik például a Fény utcai piacon. Megállítják, hogy szelfit készíthessenek vele, vagy hogy autogramot adjon. Mielőtt márciusban elkezdte a munkát, hét hónapos intenzív nyelvtanfolyamon vett részt Londonban, majd Pécsett és Debrecenben. A nyelvtanulást ugyanis előírják a Közép-Kelet-Európába delegált brit nagyköveteknek. Korábban  a bukaresti és tokiói munkájához elsajátította a románt, illetve a japánt. Középiskolában franciát tanult, de minden más idegen nyelvet kiszorított nála a magyar, amit Európa legnehezebb nyelvének tart.

– Pécsett és Debrecenben családoknál laktam, sok ételt megismertem, mind szeretem. Kedvencem a paprikás csirke. Emellett, skót lévén, édesszájú vagyok. A sütemények közül nagyon ízlett például az epres kardinális – árulta el kedvenceiről, hozzátéve: még a szegedi halászléebéd előtt beszélgetünk. Kiemelte, olyan fantasztikus borokat, mint a magyarok, sehol másutt nem ivott. Az is feltűnt neki Magyarországon, hogy a középiskolások milyen jól beszélnek angolul anélkül, hogy nyelvterületen jártak volna.

Azt, hogy London a második legnagyobb magyar város lenne,  úgy kommentálta: inkább csak a harmadik-negyedik a több mint kétszázezer magyar lakójával. Éles különbséget tett e között, és hogy a magyar kormány tiltakozik a kényszerbetelepítés ellen. Iain Lindsay a plakátkampányt helyi kérdésnek nevezte, melyre nincs rálátása. A menekültválságról megjegyezte, nem magyar és nem brit, még csak nem is európai probléma, hanem nemzetközi megoldást igényel. A magyarok kivándorlását ezzel szemben úgy tekinti, hogy egy uniós ország polgárai élnek a munkához való jogukkal.

Első rövid szegedi útja kapcsán a brit diplomata járt a röszkei határnál, megnézte az épülő szegedi lézerközpontot. Botka László szegedi polgármesterrel pedig a város helyzetéről beszélgetett, testvérvárosi kapcsolatáról Cambridge-dzsel, és a regionális fejlesztésekről a Vajdasággal és Temesvárral. Őszi hosszabb látogatásán az egyetemen is előad.

– Nem beszélhetek a közelgő brit népszavazásról, vagyis az Európai Unióból való kilépés kérdéséről. Törvény tiltja a kormánytisztviselőknek, hogy egy hónappal egy referendum előtt nyilvánosan kommentálják – hangsúlyozta Iain Lindsay.

Azt, hogy London a második legnagyobb magyar város lenne,  úgy kommentálta: inkább csak a harmadik-negyedik a több mint kétszázezer magyar lakójával. Éles különbséget tett e között, és hogy a magyar kormány tiltakozik a kényszerbetelepítés ellen. Iain Lindsay a plakátkampányt helyi kérdésnek nevezte, melyre nincs rálátása. A menekültválságról megjegyezte, nem magyar és nem brit, még csak nem is európai probléma, hanem nemzetközi megoldást igényel. A magyarok kivándorlását ezzel szemben úgy tekinti, hogy egy uniós ország polgárai élnek a munkához való jogukkal.

Első rövid szegedi útja kapcsán a brit diplomata járt a röszkei határnál, megnézte az épülő szegedi lézerközpontot. Botka László szegedi polgármesterrel pedig a város helyzetéről beszélgetett, testvérvárosi kapcsolatáról Cambridge-dzsel, és a regionális fejlesztésekről a Vajdasággal és Temesvárral. Őszi hosszabb látogatásán az egyetemen is előad.

– Nem beszélhetek a közelgő brit népszavazásról, vagyis az Európai Unióból való kilépés kérdéséről. Törvény tiltja a kormánytisztviselőknek, hogy egy hónappal egy referendum előtt nyilvánosan kommentálják – hangsúlyozta Iain Lindsay.

Szerző: Dombai Tünde / delmagyar.hu