Szijjártó tart a Magnyitszkij-törvénytől
Nem cáfolta a külügyminisztérium lapunk kérdésére, hogy ne számítanának kemény amerikai lépésre. Bizonyítékról nem tudni, de nem kizárt, hogy a kormány a botrány elébe menne.
A kép illusztráció! - Forrás: Szijjártó Péter Facebook oldala
Nem zárta ki újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy az Egyesült Államok bevetheti-e a korrupt és jogtipró külföldi személyek ellen megalkotott Magnyitszkij-törvényt az Orbán-kormánnyal szemben még a választások előtt. Szijjártó erről egy nappal azután beszélt, hogy – mint arról beszámoltunk – biztossá vált: Joe Biden amerikai elnök nem hívta meg Magyarországot a 110 ország részvételével tartott demokrácia csúcskonferenciára.
A Financial Times magyar tudósítója azt kérdezte a tárcavezetőtől, van-e olyan félelem vagy előérzet a magyar kormányban, miszerint az amerikai kabinet a Magnyitszkij-törvény alapján eljár, ahogy Bulgáriában történt? Szijjártó így fogalmazott: „Nem a Holdon élünk, hanem Közép-Európában. Tehát nyilvánvalóan lesznek kísérletek, egyes előkészületi fázisokat már sikerült is detektálnunk. A magyar államnak vannak olyan intézményei, amelyeknek az a feladata, hogy az ilyen kísérleteket detektálják és elhárítsák.” A tárcát megkérdeztük, hogy konkrétan mire gondolt, illetve pontosan milyen diplomáciai és hírszerzési információk alapján fogalmazott így a miniszter, de csak annyit válaszoltak, „a hiteles tájékoztatás érdekében érdemes a külügyminisztert szó szerint idézni”.
Ezzel vélhetően arra utaltak, hogy szerintük a Financial Times félreérthetően interpretálta a miniszteri szavakat, az angol nyelvű gazdasági napilap cikke ugyanis „Magyarország Orbán Viktor elmozdítását célzó amerikai beavatkozásra figyelmeztet” címmel jelent meg. Ugyanakkor azt lapunknak sem cáfolták, hogy ne számítana a kabinet Bulgáriához hasonló, kemény amerikai lépésre.
A Magnyitszkij-törvényt egyébként egy orosz jogászról nevezték el, aki anno Oroszországban a Putyin-kegyencek adócsalásait próbálta feltárni, ám végül őt vonták vád alá. Ezután a börtönben tisztázatlan körülmények között meghalt. A 2012-ben a korrupt orosz hivatalnokok ellen hozott törvényt 2016-ra globálissá bővítették, így általában az amerikai pénzügyminisztérium által lefolytatott nyomozás után, az emberi jogokat tipró és korrupt személyeket kitiltják az USA-ból. Ami különbség az elnöki proklamáció alapján történő kitiltáshoz képest – így jártak Vida Ildikó NAV-elnök és társai – hogy a Magnyitszkij alapján a kitiltás nyilvános, továbbá az USA-beli vagyonát is befagyaszthatják a listára felkerülteknek. A cégeik pedig nem üzletelhetnek amerikai vállalkozásokkal. A törvényt számos országban bevezették, illetve az EU is foglalkozik egy uniós Magnyitszkij-törvény megalkotásával.
Idén nyáron Bulgáriában is robbant a bomba, amikor az USA – európai országok között elsőként – itt vetette be a Magnyitszkij-törvényt. A „célpont” az országát egy évtizede uraló, EU-s pénzeket saját hívei között osztogató és a bolgár maffiával kiterjedt kapcsolatokat ápoló Bojko Boriszov volt, valamint több oligarchája, bolgár közéleti személyiségek.
Magyarországi forrásaink szerint egyelőre nincs nyoma amerikai részről olyan információgyűjtésnek, mint 2014-ben volt, amikor végül több magyar hivatalnoknak is megtiltották a belépést az USA-ba korrupciós cselekmények miatt. Volt olyan beszélgetőtársunk, aki megpendítette, hogy korábban magyar jogvédők a letelepedési kötvényes rendszert övező korrupciós gyanúk miatt is tettek bejelentést az amerikai hatóságoknál. Az amerikai kormányzat meglehetősen érdektelen volt, de a Microsoft-botránynál sem léptek. Pedig még az amerikai tőzsdefelügyelet jelentése is megállapította, hogy a világcég Romániához hasonlóan – ahol számos politikus időközben börtönbe is került ezért – Magyarországon is kormányzati szereplőket fizetett le azért, hogy piacot szerezzen itt magának.
Más, biztonsági forrásunk ellenben úgy vélte: a külügyminiszteri kiszólás nem lehet véletlen. A kormányzat pontosan ugyanúgy elébe megy a botránynak, ahogy 2014-ben tette, amikor a kitiltási ügyet egy hozzájuk közeli sajtóorgánumban szellőztették meg.
Itt érdemes felidézni, hogy 2018-ban jelent meg a hazai médiában, hogy a Frontiers of Freedom nevű, republikánus párt jobbszárnyához köthető szervezet amerikai miniszterekhez eljuttatott hosszú levélben nyolc magyar kormánytagot, illetve kormányközeli személyt nevezett, mint akik „extrém korrupcióban” vesznek részt. A Miklós K. Radványi elnökhelyettes által aláírt levélben Orbán Viktor mellett Tiborcz Istvánt, Orbán feleségét, Mészáros Lőrincet, Lázár Jánost, Rogán Antalt, Polt Péter legfőbb ügyészt és Matolcsy György jegybankelnököt nevezték meg.
Ezt követően 2019 májusában a Wall Street Journal (WSJ) és az Átlátszó írt arról, hogy az amerikai adminisztráció szankciókat készít elő Mészáros Lőrinc ellen, de látókörükben van Tiborcz István és Rogán Antal is. Ugyanakkor a WSJ jelezte: valószínűtlen, hogy egy ilyen döntés az Orbánnal feltűnően jó viszonyt ápoló Donald Trump elnökön átmenne. Azonban időközben fordult a kocka, mivel a demokrata Joe Biden lett az elnök, aki már az elnökválasztási kampány alatt is kemény szavakkal illette a magyar rezsimet.
Forrásaink arra hívták fel a figyelmünket: úgy hírlik, hogy anno az amerikai hatóságok befogadták a Frontiers of Freedom bejelentését. Ha ez igaz, időközben nagy valószínűséggel lenyomozták a konkrét, korrupciógyanúsnak talált ügyeket és jó eséllyel egy ilyen akció már végső fázisban lehet. Ebben a stádiumban pedig már könnyen lehet, hogy a kinti, Orbán-kormány által fizetett lobbisták vagy éppen a Szijjártó Péter által felügyelt magyar hírszerzés is megneszelhette a dolgot.
Washingtoni válasz a Népszava kérdéseire
Az Egyesült Államok szeretne együttműködni a demokrácia visszacsúszásának megállításában, az emberi jogok védelmében és a korrupció elleni fellépésben a kormányokkal, a magyarral is, akárcsak világszerte a civil szervezetekkel – a Demokrácia Csúcstalálkozó keretében és azon kívül is. Többek között ezt tartalmazza az amerikai külügyminisztérium szóvivői részlegéhez intézett kérdéseinkre érkezett válasz. Lapunk aziránt érdeklődött, hogy Magyarország – az Európai Unió tagjai közül egyetlenként - miért nem kapott meghívást a december 9-10-i virtuális Demokrácia Csúcstalálkozóra, amelyen Albániától Zambiáig több mint 110 ország vesz majd részt. Az amerikai kormányzat az Európai Unióból egyedül Magyarországot nem hívta meg, amit Szijjártó Péter a múlt héten azzal magyarázott, hogy az Orbán-kormány szoros viszonyt alakított ki a Trump-adminisztrációval.
Az amerikai tájékoztatás szerint az Egyesült Államok elkötelezett többek között a biztonsági, rendőrségi, gazdasági és energetikai kapcsolatok erősítése mellett a NATO-szövetséges Magyarországgal, ugyanakkor támogatja a demokratikus intézményeket, az emberi jogok érvényesülését, a jogállamiságot és a sajtószabadságot. A külügyminisztérium ennél konkrétabban nem válaszolta meg, hogy Magyarország miért nem kapott meghívót. A NATO-tagok közül Törökország sem szerepel a résztvevőknek a tárca honlapján elérhető listáján. Ugyancsak válasz nélkül hagyták az Orbán Viktornak az Egyesült Államokból való lehetséges kitiltására vonatkozó kérdéseinket. A hétvégén a pénzügyminisztériumnak is küldtünk kérdéseket, ám ezekre a Hálaadás négynapos ünnepe alatt nem érkezett válasz. (H.G.)
