Tényleg összeroppant Magyarország motorja?
Javítani kell a termelékenységet! - írja a portfolio.hu.
A munkaerőhiány közepette is bővítik termelésüket Magyarországon és a régióban a legnagyobb autóipari vállalatok, azonban egyre több gonddal nézhetnek szembe a szektorban tevékenykedő vállalatok a McKinsey szerint. Éppen ezért ki kell használni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket és javítani kell a termelékenységet. Különben ha nem is holnap, de néhány éven belül komoly nehézségek üthetik fel a fejüket azoknál, akik nem fejlesztenek.
A legnagyobb autógyártók pillanatnyilag is előszeretettel bővítik a termelésüket a régióban és különösen Magyarországon, kifejezetten stabil a piacuk és a működésük
- mondta a Portfolio-nak Kadocsa András, a McKinsey közép-európai autóiparért felelős partnere.
Ez a növekedés nem csupán rájuk, hanem első- és másodkörös beszállítóikra is érvényes. Mindez azonban egy szűkülő munkaerőpiaci környezetben történik, ahol a vállalkozások jelentős részének számottevő fluktuációval és sokszor munkaerőhiánnyal kell megküzdenie
- mutatott rá a szakértő.
Mint korábbi cikkünkben bemutattuk, kilenc év alatt összesen 60%-kal nőttek a keresetek az autóiparban, 13%-ponttal meghaladva a nemzetgazdasági átlagot és 9%-ponttal meghaladva a versenyszféra egészét. Ezzel a teljesítménnyel csak néhány nemzetgazdasági ág előzte meg a járműipart. Jobbára azok, ahol nagyon alacsony volt a bérszint 2009-ben, vagyis sokan dolgoztak a minimálbér közelében, illetve azok, ahol kifejezetten nagy a munkaerőhiány.
Tényleg összeroppant Magyarország motorja?
"A munkabérek mindeközben rohamléptekben nőnek, ami egy folyamatos - sok szempontból örvendetes - szerkezetátalakuláshoz vezet Kelet-Közép-Európában. Eredetileg a globális autóipari cégek azért hozták ide a termelést, mert alacsonyak voltak a bérek, és a termelés tervezett hatékonysága sokszor kifejezetten a háttérbe szorult. Ez azonban az utóbbi időben - a változó munkaerőpiaci helyzettel párhuzamosan - ugrásszerűen alakult át" - mondta lapunknak Kadocsa András.
A vállalatoknál számítani kezdett a termelés hatékonysága: vagy azért, mert a bővítésükhöz vagy akár a termelésük szinten tartásához szükséges munkaerőt a régióink többségében egyre nehezebb beszerezni, vagy azért, mert a növekvő munkabéreket termelékenységnöveléssel szükséges kompenzálniuk versenyképességük megtartása érdekében.
Sokszor ez a két szempont természetesen egyidejűleg van jelen
- fejtette ki Kadocsa András.
Mindeközben egy másik fontos tényező is lassan, de folyamatosan növelte az autóipari cégek régiós egységeire irányuló figyelmet. Az elsőkörös beszállítók ugyanis addig növelték jelenlétüket ezekben az országokban - így hazánkban is -, hogy többüknek időközben az egyik legfontosabb vagy akár legfontosabb gyártóbázisa is itt található.
A kelet-közép-európai gyártóbázisok megerősödésével párhuzamosan a nyugat-európai jelenlétet ezek a cégek takaréklángra állították, vagy sokszor egyszerűen a bővítéseiket végezték inkább itt, a régióban. A szakértő szerint
ahogy a régiós gyárak erősödtek, a termelési volumen növekedése sokszor együtt járt a magasabb komplexitású - így magasabb hozzáadott értékű - munkafolyamatok Kelet-Közép-Európába költöztetésével, ami a régió szempontjából szintén örvendetes folyamat.
Sokat hozhat az ipar 4.0
Jó példa erre az egyik székesfehérvári autóipai beszállító, mely a helyi vezetés világszínvonalú munkájának köszönhetően Magyarországra hozta a cégcsoport első teljes ipar 4.0 átalakítását. "Egy globálisan is úttörő, átfogó ipar 4.0-s fejlesztéssel eljuttattuk a gyárat egy sokkal előrehaladottabb digitalizációs és automatizáltsági szintre. Egyetlen embert sem kellett elbocsátani, mert azonnal fel lehetett tölteni a felszabaduló kapacitásokat további termeléssel. Összességében az egyik jelentős területen 70%-kal nőtt a termelés" - mutatta be a részleteket Kadocsa András. A szakember természetesen elismeri, hogy egy ilyen folyamatnak komoly beruházásigénye van.
Azonban a fejlesztés hatására a gyár egy teljesen új termelékenységi szintre ért, ami azonnal további termelés behozatalát eredményezte. A történet megkoronázását az jelentette, hogy néhány héttel ezelőtt a cégcsoport egy újabb magyarországi gyár építéséről döntött, ami egyértelmű elismerése az első gyárban elvégzett, világszínvonalú munkának. Ezeknek a fejlesztéseknek így jelentős pozitív továbbgyűrűző hatása is van, és az egész ország ipari kilátását javítják.
Az ipar 4.0 térnyerését nem nézhetjük tétlenül. Ösztönöznünk kell a régiós gyárak digitalizációját és automatizálását, hogy az így megnövelt hatékonyságú üzemek ide vonzzák a következő termelésbővítést is.
Erre nemrég láthattunk nagyon konkrét, emblematikus példát: az egyik jelentős elsőkörös autóipari beszállító az itthoni gyárának nemzetközi szinten is élenjáró digitalizációja után először jelentős termelésnövelést hajtott végre, majd egy újabb üzem építése mellett döntött az ország másik részében
- fejtette ki Kadocsa András.
A szakértő óriási lehetőséget lát az ipar 4.0 megoldásokban, mert nagyon sok gyár még mindig 80-90-es évek munkaszervezési színvonalán áll, és az új megoldásokkal sok eddig elvégzetlen házifeladatot is egycsapásra le lehet tudni.
A McKinsey egyik tanulmányában bemutatta, hogy Magyarországon a munkaórák 49%-át lehetne automatizálni a már létező technológiákkal, ami mintegy 2,2 millió ember munkájának felel meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az automatizálás be is fog következni, a McKinsey tanulmánya szerint 2030-ig a munkaórák 24%-át fogják automatizálni.
Az automatizálás lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy nagyobb hozzáadott értékű tevékenységre összpontosítsanak, amelyek olyam alapvető készségeket igényelnek, mint a kreatív gondolkodás, a bonyolult problémák megoldása vagy a szociális készségek. Ezek a képességek a jövőben egyre fontosabbá válnak a munkaerőpiacon
- állapítja meg a McKinsey. A fenti képességekre alapozó foglalkozásoknál, így pl. az építészeknél, jogászoknál, pedagógusoknál 12-19%-os az automatizálási potenciál. Ezzel szemben 80% feletti a gyáriparban dolgozóknál és 70% feletti az anyagmozgatásban tevékenykedők esetében.
Kadocsa András szerint indokolatlan a néha hangoztatott aggodalom, amely szerint "a gépek elveszik a munkánkat". Az automatizáció ugyanis tipikusan "alulról építkezik", vagyis a legegyszerűbben a legalacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységeket lehet automatizálni. A jelenlegi munkaerőpiaci körülmények között a cégek örömmel irányítják át az itt felszabaduló munkavállalóikat a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába - ami összességében automatikusan egy nagyon örvendetes termelékenységnövekedéshez vezet.
Tényleg összeroppant Magyarország motorja?
A gyárak nyugat-keleti "vándorlása" és Magyarország ezzel kapcsolatos érintettsége vonatkozásában kifejtette, hogy pillanatnyilag a régió országai alapvetően az "érkezési oldalon" vannak, vagyis a termelés tipikusan bővül és nem elvándorol.
Egy-két cég mindig dönthet úgy, hogy elviszi a termelését más régióba, de ez sokszor egyszerűen a globális gyártási hálózat optimalizálásának eredménye, nem pedig a régiónk egészére rásütött értékítélet.
Az autóipar egyébként különösen nem olyan, hogy összecsomagolom az infrastruktúrát, majd elviszem a termelést Kína valamelyik vidéki városába.
Kifinomult értékláncról beszélünk, amelyekre a cégek rengeteg pénzt költenek, hogy minden pontosan, időben érkezzen meg, a lehető leggyorsabban és legolcsóbban - ezek mozgatása önmagában is komoly kihívást jelentene, de nem is alkalmas minden régió a befogadására, akár földrajzi elhelyezkedése, akár más adottságai szempontjából.
Ezekben régiónk kifejezetten erős
- mutatott rá.
Hangsúlyozta azt is, hogy az egyébként megemelkedett hazai munkabérek még mindig egy kifejezetten versenyképes munkaerőköltség-környezetet jelentenek a nyugat-európai gazdaságokhoz képest. Különösen igaz ez a magasabb szellemi hozzájárulást igénylő tevékenységekhez, nem véletlenül kezdenek erre rákapni a fejlesztési tevékenységüket régiónkba költöztető autóipari cégek.
Amire azonban majd külön figyelmet érdemes fordítania a régió országainak, az a kisebb vállalataik termelékenysége és ezáltal versenyképessége. Itt részben lehet hagyatkozni a nyugati cégek helyi érdekeltségének alapvető húzóerejére, másrészt érdemes majd rendszerszinten is gondolkodni az ösztönzőkön.
A produktivitás növekedése pozitív bérspirált is jelent: amelyik cég termelékenyebb lesz, az magasabb fizetést is tud adni. Ahol viszont kezdetleges termelési környezetben, a legegyszerűbben automatizálható folyamatokat is kézzel végezve történik a termelés, ott - ha nem is holnap, de - két-öt éven belül komoly nehézségek üthetik fel a fejüket
emelte ki a szakértő. Pillanatnyilag azonban egyfajta aranykorát éli az ipari termelés a régió országaiban, és ezt a lendületet érdemes minden szempontból kihasználni.